Kik vonulhatnak legközelebb nyugdíjba?

Öregségi nyugdíjkorhatár azok számára, akik 1957-ben vagy azt követően születtek, annak a betöltött 65. életév. A fentiek alapján tehát 2026-ban az 1961-ben születettek nyugdíjkorhatár-elérése következik be, 2027-ben pedig az 1962-ben születettek következnek.

A nyugdíjjogosultság további feltételei: a szolgálati idő

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki

• a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
• legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Öregségi teljes nyugdíjat igényelhetünk a nyugdíjkorhatár betöltésétől legalább húsz év szolgálati idő birtokában.

A közalkalmazotti jogviszony és a köznevelési jogviszony a nyugdíjba vonulás érdekében történő megszüntetése felmentéssel is történhet, mert a vonatkozó jogszabályi előírás szerint a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges feltételekkel legkésőbb a felmentési idő leteltekor rendelkező munkatárs azt kéri. [Lásd: a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 49. § e) bekezdés.]

Kivételes eset – nyugdíjba vonulás a korhatár előtt

Már 2012-től, így jelenleg is, csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, a korábbi korai nyugdíjba vonulási lehetőségek megszűntek.

Egyedül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége áll rendelkezésre. Öregségi teljes nyugdíjra – életkorától függetlenül – jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít

• a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint
• a terhességi-gyermekágyi segély,
• a csecsemőgondozási díj,
• a gyermekgondozási díj,
• az örökbefogadói díj,
• a gyermekgondozási segély,
• a gyermekgondozást segítő ellátás,
• a gyermeknevelési támogatás,
• a gyermekek otthongondozási díja és
• az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő.

A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érnie. Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj és gyermekek otthongondozási díja esetén legalább harminc év. Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

Nyugdíjasként a közszféra meghatározott területein a nyugdíj szüneteltetése nélkül lehet dolgozni: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 73/B. § (1) bekezdése szerinti mentesítés:
73/B. § (1)A nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony

• szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
• köznevelési intézményben,
• szakképző intézményben vagy
• egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél

áll fenn.