Nevelőszülőknek járó juttatások

Kit is tekinthetünk napjainkban nevelőszülőnek?

Nevelőszülő az, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. Tevékenységéért díjazás illeti meg, amely nem lehet kevesebb a minimálbér 150%-ánál, a gyermek ellátására pedig nevelési díjat és nevelőszülői ellátmányt kap. A hivatásos nevelőszülő – saját gyermekeit is beszámítva – legalább 3, legfeljebb 8 gyermeket nevelhet. A speciális hivatásos nevelőszülő – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb 5 gyermeket nevelhet.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 56. § (1) bekezdés alapján a nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg, melynek legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a (2022-ben 34 200 Ft). A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt.

A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb – gyermekenként, fiatal felnőttekként – az éves nevelési díj 25%-ánál (2022-ben 102 600 Ft).

A Családi pótlék összege nevelőszülők esetében gyermekenként 14 800 Ft.

Foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülők

A foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülőt megillető pénzbeli ellátások részletszabályait a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nszr.) tartalmazza az alábbiak szerint.
Az Nszr. 11-12. §-a értelmében a működtető és a nevelőszülő között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseit rendező, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keret-megállapodás és kiegészítő megállapodás tartalmazza a gyermek, fiatal felnőtt ellátására a nevelőszülőt megillető nevelési díjról, külön ellátmányról és családi pótlékról szóló tájékoztatást, valamint a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többletdíj havi és napi összegét.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 76. § (1) bekezdése értelmében az ellátást nyújtónak a teljes körű ellátás keretében gondozott gyermek számára naponta legalább ötszöri étkezést kell biztosítani.
Az NM rendelet fent nevezett bekezdése határozza meg a napi ötszöri étkezésre fordítható költség összegét, mely a jelenlegi szabályozások szerint nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál, azaz 684 Ft-nál.
Az NM rendelet az étkezésre fordítandó napi összeg minimumát határozza meg, amely nem a gyermek napi étkezésének költségét takarja, hanem azt a minimum feltételt, amelyet a nevelőszülőnek a gyermek ellátásáért járó nevelési díjból és külön ellátmányból biztosítani szükséges. A Gyvt. 9. § (11) bekezdése értelmében a gyermek számára a napi étkezést az életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan kell biztosítani.
A Gyvt. 21/B §-a alapján a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult.

Gyermekgondozási díj

Gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelésbe vett gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek gondozási helyének nála történő kijelölését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

A gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér (2022-ben 200 000 Ft) 55%-a (110 000 Ft).
Ha a nevelőszülő a nevelőszülői jogviszony mellett más biztosítási jogviszonyban is áll, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.
Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel az általános szabályok (szülői jogon) szerint, és nevelőszülői jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, az így megállapított gyermekgondozási díjak együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át.
A nevelőszülő a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az egészségbiztosítási igazgatási szerv által rendszeresített és az egészségbiztosítási szerv honlapján (kormányhivatal) közzétett „Igénybejelentés nevelőszülői gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be foglalkoztatójához.