A járművezetők pihenőidejének ütemezésére vonatkozó rugalmasságnak átláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie a gépjárművezető számára, és semmilyen módon nem veszélyeztetheti a közúti közlekedés biztonságát azáltal, hogy fokozza a járművezetők fáradtságát és nem vezethet a munkakörülmények romlásához. Mindezek szempontjából kiemelt jelentősége van a járművezetők minőségi pihenésének.
Heti pihenőidő alatt értjük azt a heti időszakot, melynek során egy járművezető szabadon rendelkezik az idejével. Ez az időszak magában foglalja a rendszeres heti pihenőidőt és a csökkentett heti pihenőidőt. Már első olvasásra is látszik, hogy utóbb említett két fogalom között eltérés van. Bármely, legalább 45 órás pihenő rendszeres heti pihenőidőnek számít, ami ennél rövidebb időszak, az már csak csökkentett heti pihenőidő lehet, ami a rendelkezéseknek való megfelelés esetén legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető.
Fontos, hogy a járművezetőnek bármely két, egymást követő héten tartania kell legalább:
A heti pihenőidőnek legkésőbb az előző, heti pihenőidő végétől számított hat, 24 órás időszak végén meg kell kezdődnie.
A nemzetközi áruszállítást végző járművezetőkre egyedi rendelkezések vonatkoznak. A székhely szerinti tagállamon kívül két egymást követő csökkentett heti pihenőidőt tarthatnak, feltéve, hogy a járművezető bármely négy egymást követő héten legalább négy, heti pihenőidőt tart, amelyek közül legalább kettő rendszeres heti pihenőidő. A járművezető abban az esetben tekinthető nemzetközi szállítást végzőnek, ha két egymást követő csökkentett heti pihenőidőt a munkáltató székhelye szerinti tagállamon és a járművezető tartózkodási helye szerinti országon kívül kezd meg.
Meghatározásra került, hogy hol lehet eltölteni a heti pihenőidőt. A jogalkotók ezzel próbáltak gondoskodni arról, hogy a járművezetők megfelelő pihenési feltételeket élvezzenek. A szálláshely színvonala különösen fontos a rendszeres heti pihenőidő során, amelyet a járművezetőnek a vezetőfülkén kívül, a szállítási vállalkozásnak, mint munkáltatónak a költségére igénybe vett megfelelő szálláshelyen kell töltenie.
A járművezetők által igénybe veendő szálláshelynek színvonalasnak, megfelelő alvási és tisztálkodási helyiségekkel rendelkezőnek és genderbarátnak kell lennie. Miközben a rendszeres heti pihenőidő és a hosszabb pihenőidők nem tölthetők a járműben vagy egy parkolóban, hanem csak egy megfelelő szálláshelyen, amely a parkoló mellett is elhelyezkedhet, rendkívül fontos, hogy a járművezetők olyan biztonságos és védett parkolót tudjanak találni, amely megfelelő szintű biztonságot kínál, és megfelelő létesítményekkel rendelkezik. Fontos továbbá, hogy a parkolók jég- és hómentesek maradjanak. A színvonalas parkolók kialakításának előmozdítására vonatkozó törekvések uniós szinten már megindultak.
A rendszeres heti pihenőidők és a korábbi csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott, 45 óránál hosszabb heti pihenőidők nem tarthatók a járműben. Ez azt jelenti, hogy a járművezető ezzel szemben dönthet úgy, hogy napi pihenőidejét és/vagy a csökkentett heti pihenőidejét a járműben tölti. Pihenőnek számít minden meg nem szakított időszak, melynek során a járművezető szabadon rendelkezik idejével. Ebből a fogalommeghatározásból egyértelműen kiderül, hogy a napi vagy a csökkentett heti pihenőidő csak akkor tartható a járműben, ha az álló helyzetben van, mivel ez az egyetlen körülmény, amely lehetővé teszi a járművezető számára, hogy szabadon rendelkezzen az idejével.
A rendszeres heti pihenőidőt és bármely, a csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott, 45 óránál hosszabb heti pihenőidőt megfelelő alvási és tisztálkodási helyiségekkel rendelkező, erre alkalmas genderbarát szálláshelyen kell megtartani. Erre annak érdekében van szükség, hogy a járművezetők megfelelő pihenési feltételeket élvezzenek. Ugyanez az elv érvényes a napi és a csökkentett heti pihenőidőkre is, amelyek kizárólag akkor tarthatók a járműben, ha az megfelelő alvási helyiségekkel rendelkezik. Ez összhangban van a járművezetők megfelelő munkakörülményeinek biztosítására és a közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló átfogó célkitűzésekkel.
Az 561/2006/EK rendelet – általában véve – a rendelet hatálya alá tartozó járművekkel végzett szállítási műveletekben részt vevő összes járművezetőre alkalmazandó, függetlenül attól, hogy alkalmazottak vagy önálló vállalkozók. A rendelet hatálya kiterjed a heti pihenőidőnek a jármű vezetőfülkéjében történő eltöltésére vonatkozó tilalomra is. Ezt az a célkitűzés indokolja, hogy meg kell akadályozni a járművezetők (alkalmazottak vagy önálló vállalkozók) fáradtságát és ki kell küszöbölni a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Igaz, hogy az önálló vállalkozói tevékenységet folytató járművezetőkre nem alkalmazandóak az 561/2006/EK rendelet egyes rendelkezései, például az a rendelkezés, amely az alkalmazottként foglalkoztatott járművezetők és a munkáltatók közötti jogviszonyt szabályozza, így a járművezetők hazatérésének megszervezése. A heti pihenőidőnek a jármű vezetőfülkéjében történő eltöltésére vonatkozó tilalom esetén azonban nem ez a helyzet. Ilyen esetben a járművön kívüli szálláshellyel kapcsolatos költségeket az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőnek kell fedeznie.
A jogszabály kimondja, hogy a járművezetőknek hetente legalább 45 órát pihenniük kell. Ezeket a rendszeres heti pihenőidőket tilos a járműben tölteniük, ezekre megfelelő alvási és tisztálkodási helyiségekkel rendelkező, mindkét nem számára alkalmas (ún. genderbarát) szálláshelyen kell sort keríteni. A jogszabály nem definiálja a megfelelő szálláshely fogalmát, és nem állít fel olyan kritériumokat sem, amelyek lehetővé tennék ezt a fogalommeghatározást. Ami viszont meghatározásra került, hogy a szálláshelynek megfelelő, és a magánéletet tiszteletben tartó alvási és tisztálkodási helyiségekkel kell rendelkeznie. Ilyen szálláshely lehet például: szálloda, motel, bér- vagy magánlakás.
A 165/2014/EU rendelet megtiltja a tagállamoknak, hogy kötelezővé tegyék a járművezetőknek a jármű elhagyása után végzett tevékenységeik dokumentálását. A járművön kívül töltött rendszeres heti pihenőidő is ilyen tevékenységnek számít. A végrehajtó szervek ezért nem követelhetnek meg a járművezetőktől olyan dokumentumokat, amelyek igazolnák, hogy a közúti ellenőrzést megelőző rendszeres heti pihenőidejüket nem a járműben töltötték. A járművezetőket vagy a munkáltatókat csak akkor lehet büntetéssel sújtani, ha az ellenőrök rajtakapják a vezetőt, hogy épp a rendszeres heti pihenőidejét (vagy a kompenzációként tartott, 45 óránál hosszabb rendszeres heti pihenőidőt) tölti a járműben.
A rendszeres heti pihenőidők és a korábbi csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott, 45 óránál hosszabb heti pihenőidők nem tarthatók a járműben. Ezekben az esetekben a járművezetőknek megfelelő szálláshelyen kell pihenniük. A rendelkezések kiemelik azokat az eseteket, amikor a járművezető komppal vagy vonattal szállított járművet kísér. Ilyenkor bizonyos tekintetben kivételt lehet tenni, de a megállapított tilalomtól továbbra sem lehet eltérni, azaz semmilyen típusú pihenőidőt sem szabad a járműben tölteni.
A kivétel csak arra vonatkozik, hogy a járművezető megszakíthat bizonyos pihenőidőket (azaz a rendszeres napi pihenőidőt, a csökkentett heti pihenőidőt vagy a rendszeres heti pihenőidőt). A járművezetőnek ilyen esetekben biztosított eltérés tehát csupán a pihenő fogalmának („minden meg nem szakított időszak, melynek során a járművezető szabadon rendelkezik idejével”) módosítása. A járművezető tehát a kompra/vonatra való felszállás előtt, és a kompról/vonatról történő leszállás után sem töltheti a rendszeres heti pihenőideje egyik részét a járműben.