Munkavégzés saját cégben

A társas vállalkozások életében gyakran előfordul, hogy a tulajdonos maga is aktívan részt vesz a cég tevékenységében, például építésvezetőként dolgozik, villanyt szerel, vagy épp saját tervei alapján kivitelezőként tevékenykedik. Alapvető kérdés, hogy ezt milyen jogviszonyban és milyen közteherfizetési kötelezettségek mellett teheti meg. 

Jogviszony típusok a személyes közreműködésre

A személyes közreműködés megvalósítható munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, illetve társas vállalkozóként – azaz tagsági jogviszony alapján. A személyes közreműködés lehetséges jogi formáinak és azok közteher-vonzatainak részletes elemzése megtalálható 55 oldalas összefoglaló útmutatónkban, amely számításokat, példákat és táblázatokat is tartalmaz. 

Társas vállalkozóként történő közreműködés

A tag társas vállalkozónak minősül, ha a cég tevékenységében személyesen és ténylegesen részt vesz, és ezt nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony, hanem tagsági jogviszony alapján végzi. A közreműködés formáját a tag maga választhatja meg, és azt bármikor módosíthatja. Ha a társasági szerződés kimondja a személyes közreműködést, az akkor is megalapozza a társas vállalkozói jogviszonyt, ha a tag ténylegesen nem dolgozik. A biztosítási és közteherfizetési kötelezettségek a közreműködés megkezdésének napjától annak megszűnéséig állnak fenn.

Munkaviszony keretében végzett tevékenység

Ha a társaság tagja munkaviszonyban kíván közreműködni a vállalkozás tevékenységében, úgy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait maradéktalanul alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyra ugyanazok az előírások érvényesek, mint bármely más munkavállalóra: kötelező munkabért kell fizetni, amelyről a munkavállaló nem mondhat le, még akkor sem, ha a cég tulajdonosa. A munkabér után minden esetben meg kell fizetni a tb járulékot és a szocho-t, legalább a járulékfizetési alsó határ – jelenleg a minimálbér 30%-a – alapján.

Megbízási jogviszony

A megbízási szerződés rugalmas forma, amelyet elsősorban alkalmi vagy nem folyamatos közreműködés esetén érdemes választani. Itt nem kötelező díjazást meghatározni, és nincs járulékfizetési minimum. Ugyanakkor a biztosítási kötelezettség – és ezzel együtt a járulékfizetés – akkor keletkezik, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30%-át (2025-ben 87.240 forintot). A megbízási díj ebben az esetben nem önálló tevékenységből származik, hanem a tag jövedelmének minősül, amely után az szja-t, a tb járulékot és a szocho-t is meg kell fizetni. A megbízás tehát akkor lehet költséghatékony választás, ha a díjazás jellemzően alacsony, vagy rendszertelen a közreműködés.

Egyszerűsített foglalkoztatás lehetősége

A társas vállalkozás tagja egyszerűsített foglalkoztatás keretében is dolgozhat a saját cégében. Ez a jogviszony a munkaviszony egyik speciális formája, amely alkalmankénti közreműködés esetén nyújt rugalmas lehetőséget. A jogszabály nem zárja ki, hogy a tulajdonos ilyen módon vegyen részt a cég munkájában, azonban ebben az esetben is alkalmazni kell az Mt. és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályait.

Főfoglalkozású társas vállalkozók közteherviselése

A tag főfoglalkozásúnak minősül, ha nincs más biztosítással járó jogviszonya, és nem  kiegészítő tevékenységet folytat. Ebben az esetben biztosított lesz, és köteles megfizetni a 18,5%-os tb járulékot, valamint a 13%-os szocho-t. A biztosítási kötelezettséget a ’T1041-es nyomtatványon, 1451-es kóddal kell bejelenteni a NAV felé. A közterhek alapja a tényleges tagi jövedelem, de ha ez nem éri el a minimálbért (vagy főtevékenység esetén a garantált bérminimumot), akkor a járulékfizetés alsó határa után kell teljesíteni a fizetési kötelezettséget. Fontos, hogy a családi járulékkedvezmény kizárólag a tagi kivét vagy a személyes közreműködői díj után számított járulék terhére érvényesíthető.
 

Különleges esetek

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) társas vállalkozók

Kiegészítő tevékenységűnek az a társas vállalkozó minősül, aki saját jogú nyugdíjasként vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltve özvegyi nyugdíjban részesül. Ebben az esetben nem jön létre biztosítási jogviszony, így tb járulékot nem kell fizetni, és bejelentési kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor más ellátások – például rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás – nem alapozzák meg ezt a kedvező státuszt, az ilyen személyek főfoglalkozásúként adóznak.

Többes jogviszonyban álló társas vállalkozók

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll, vagy nappali tagozaton tanul, nem kell a minimum járulék- és szochofizetést teljesítenie, de biztosítotti státusza ettől még fennáll. Több cégben való közreműködés esetén a minimum közterheket csak az egyik – a tag által választott – társaságban kell megfizetni, amelyről a többi cég felé is nyilatkozni kell. Ha a vállalkozó egyéni és társas vállalkozó is egyszerre, alapvetően egyéni vállalkozóként kell teljesítenie a minimum kötelezettségeket, kivéve, ha másként nyilatkozik.

KIVA hatálya alá tartozó társas vállalkozások

A KIVA egy kedvező adózási forma, amely kiváltja a tao-t és a szocho-t. A társas vállalkozó személyes közreműködése ebben az esetben is járulékalapot keletkeztet, amely alapján a személyi jellegű kifizetéseket kell meghatározni. Ha a tag nem szerez legalább a minimálbér 112,5%-át elérő jövedelmet, akkor ez az összeg válik a közterhek alapjává. A nyugdíjas társas vállalkozók jövedelmét a KIVA alapjában nem kell figyelembe venni, és bizonyos szocho-kedvezmények a KIVA alapját is csökkenthetik.