Munkavégzés külföldi cégnek távmunkában

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2026.08.16

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 92 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Milyen adózási és egyéb adminisztratív kötelezettségekkel jár, ha egy magyar munkavállaló egy amerikai (USA-beli) cégnél távmunkában (home office) dolgozik?

Előzetesen három feltételt kell teljesíteni:
1. Szerződést kell kötnie az amerikai féllel, amelyben részletesen rögzíteni kell az adófizetési kötelezettségeket, mivel valószínűsíthetően az amerikai fél a megbízási díjból forrásadót fog levonni.
2. Mivel a tevekénységet a kérdés szerint üzletszerűen végzi, ezért egy vállalkozást kell indítania azért is, hogy számlaképes legyen. Javasolható, hogy kezdőlépésként a legegyszerűbb vállalkozási formát válassza, azaz adószámos magánszemély legyen, és ha ez már kiforrta magát, akkor lépjen előre a lehetséges vállalkozások között.
3. Figyelemmel kell lennie arra is, hogy a Magyarország és az USA közötti kettős adóztatást elkerülő egyezmény az USA részéről korábban felmondásra került, ezért jelenleg nincs a két ország között érvényben levő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy duplán kellene adót fizetnie.

Amennyiben a munkavállaló magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik, tehát a magyar adótörvények alapján adózik, és ezt is rögzíteni kell a szerződésben.

Egy magánszemélynek csak egy adóügyi illetősége lehet, egy második még akkor sem lehetséges, ha ezért esetlegesen fizetne. 

Mivel a magánszemély magyar adóügyi illetőségűnek minősül, a magyarországi különböző bevételei után valószínűsíthetően csak Magyarországon fizet adót. Célszerű lenne azonban a NAV-tól az adóügyi illetőségre vonatkozó dokumentumot is hivatalosan kikérni.

Amennyiben amerikai bevétellel is rendelkezik a magánszemély, akkor ezek a bevételek is Magyarországon lennének adókötelesek az adóügyi illetőség alapján. 

Viszont amennyiben az amerikai adótörvények alapján történik egy esetleges levonás (pl. forrásadó), akkor ez már egyezmény hiányában is megtörténhet, vagyis az USA adóhivatal bármely kifizetésből továbbra is levonhat (forrás)adót. Az amerikai adótörvényekhez igazodóan a forrásadó mértéke általában 30%.

Az adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban a pontosság kedvéért beidézzük az Adóhatóság álláspontját:
„Ha egy magyar illetőségű magánszemély olyan államból részesül jövedelemben, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezménye (a továbbiakban: nem egyezményes állam), akkor a jövedelem adóztatására mindkét államnak joga van. Azaz előfordulhat, hogy ilyen esetben ténylegesen kétszer kellene a jövedelem után az adót megfizetni. Ezt a méltánytalan helyzetet a magyar belső szabályok azonban orvosolják.
Ha a nem egyezményes államból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti külföldi államban is fizetett a magánszemély személyi jövedelemadót (és ez részére nem jár vissza), akkor a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön, a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalékkal) megállapított adó.”

A kérdéses esetben javasolható, hogy egy olyan könyvelő céggel vegye fel a kapcsolatot, amely a magyar – amerikai adózási ügyletekben járatos, mivel a kérdésből valószínűsíteni lehet, hogy további ügyletek is létezhetnek, amelyek adófizetési kötelezettséggel is járnak.

Célszerű lenne továbbá a NAV 2026 évi 04-es információs füzetét (Magánszemélyek külföldről származó jövedelme Közzétéve: 2026. 02. 20.) is a tárgyban tanulmányozni, ahol valamennyi, adózással összefüggő információ megtalálható.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Munkaviszony megszüntetése-egészségügyi alkalmatlanság

Hosszabb ideje folyamatosan keresőképtelen állományban lévő (jelenleg is) munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését kezdeményezheti-e a munkáltató olyan indokkal, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavállalót a munkakörének betöltésére nem találta alkalmasnak (nem belépéskori, hanem jelenlegi táppénz alatt történt vizsgálat alkalmával)?

Szülési szabadság alatt szünetel a biztosítás

A biztosított egyik jogviszonyában jogosult csedre és gyedre is, . másik jogviszonyában inincs meg a 365 nap a szülést megelőzően, ott nem jogosult az ellátásokra. A második jogviszonyban az Mt. szerint szülési szabadságot igényel, de nincs mögötte csed folyósítás, majd fizetésnélküli szabadságot, de szintén nincs mögötte ebben a jogviszonyban ellátás. Ekkor jelenteni kell a biztosítás szünetelést a 08E nyomtatványon, a szülési szabadság és a fizetésnélküli szabadság idejére is?

Úti baleset saját ingatlanon

Munkavállalónk a munkaidő lejárata után, a legrövidebb útvonalon hazafelé tartva autójából kiszállt, belépett háza kapuján, majd a saját kertjében megbotlott és bokaszalag szakadást szenvedett. Ez az eset úti baleset-e, vagy - mivel saját udvarán történt - nem minősül annak?

Kapcsolódó cikkek


Amikor már nincs elegendő szabadság

Ha a munkáltató az év vége felé egy vagy két hétre bezárná az üzemet, a dolgozók joggal kérdezik, hogyan számolják el ezt az időt. A válaszhoz előbb a munkajogi helyzetet kell rendezni: munkavégzés átmeneti elmaradása ugyanis nem feltétlenül érinti a biztosítást, míg egy saját kérésre engedélyezett fizetés nélküli szabadság már az első naptól járulékfizetést hozhat magával.

Év végi juttatások: problémás esetkörök

Az év végi jutalom összegéről érdemes úgy dönteni, hogy a munkáltató a költséget, a dolgozó pedig a kézhez kapott összeget is ismerje. Ugyanaz a juttatás más adminisztrációt vonhat maga után, ha egy korábban kilépett munkatárs vagy saját jogú nyugdíjas munkavállaló a jutalmazott, esetleg az utalás januárra marad. Novemberben még van idő tisztázni a prémiumfeltételeket és a nyilatkozatokat is.