Munkavégzés külföldi cégnek távmunkában

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2026.08.16

Olvasási idő: 3 perc


Milyen adózási és egyéb adminisztratív kötelezettségekkel jár, ha egy magyar munkavállaló egy amerikai (USA-beli) cégnél távmunkában (home office) dolgozik?

Előzetesen három feltételt kell teljesíteni:
1. Szerződést kell kötnie az amerikai féllel, amelyben részletesen rögzíteni kell az adófizetési kötelezettségeket, mivel valószínűsíthetően az amerikai fél a megbízási díjból forrásadót fog levonni.
2. Mivel a tevekénységet a kérdés szerint üzletszerűen végzi, ezért egy vállalkozást kell indítania azért is, hogy számlaképes legyen. Javasolható, hogy kezdőlépésként a legegyszerűbb vállalkozási formát válassza, azaz adószámos magánszemély legyen, és ha ez már kiforrta magát, akkor lépjen előre a lehetséges vállalkozások között.
3. Figyelemmel kell lennie arra is, hogy a Magyarország és az USA közötti kettős adóztatást elkerülő egyezmény az USA részéről korábban felmondásra került, ezért jelenleg nincs a két ország között érvényben levő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy duplán kellene adót fizetnie.

Amennyiben a munkavállaló magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik, tehát a magyar adótörvények alapján adózik, és ezt is rögzíteni kell a szerződésben.

Egy magánszemélynek csak egy adóügyi illetősége lehet, egy második még akkor sem lehetséges, ha ezért esetlegesen fizetne. 

Mivel a magánszemély magyar adóügyi illetőségűnek minősül, a magyarországi különböző bevételei után valószínűsíthetően csak Magyarországon fizet adót. Célszerű lenne azonban a NAV-tól az adóügyi illetőségre vonatkozó dokumentumot is hivatalosan kikérni.

Amennyiben amerikai bevétellel is rendelkezik a magánszemély, akkor ezek a bevételek is Magyarországon lennének adókötelesek az adóügyi illetőség alapján. 

Viszont amennyiben az amerikai adótörvények alapján történik egy esetleges levonás (pl. forrásadó), akkor ez már egyezmény hiányában is megtörténhet, vagyis az USA adóhivatal bármely kifizetésből továbbra is levonhat (forrás)adót. Az amerikai adótörvényekhez igazodóan a forrásadó mértéke általában 30%.

Az adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban a pontosság kedvéért beidézzük az Adóhatóság álláspontját:
„Ha egy magyar illetőségű magánszemély olyan államból részesül jövedelemben, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezménye (a továbbiakban: nem egyezményes állam), akkor a jövedelem adóztatására mindkét államnak joga van. Azaz előfordulhat, hogy ilyen esetben ténylegesen kétszer kellene a jövedelem után az adót megfizetni. Ezt a méltánytalan helyzetet a magyar belső szabályok azonban orvosolják.
Ha a nem egyezményes államból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti külföldi államban is fizetett a magánszemély személyi jövedelemadót (és ez részére nem jár vissza), akkor a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön, a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalékkal) megállapított adó.”

A kérdéses esetben javasolható, hogy egy olyan könyvelő céggel vegye fel a kapcsolatot, amely a magyar – amerikai adózási ügyletekben járatos, mivel a kérdésből valószínűsíteni lehet, hogy további ügyletek is létezhetnek, amelyek adófizetési kötelezettséggel is járnak.

Célszerű lenne továbbá a NAV 2026 évi 04-es információs füzetét (Magánszemélyek külföldről származó jövedelme Közzétéve: 2026. 02. 20.) is a tárgyban tanulmányozni, ahol valamennyi, adózással összefüggő információ megtalálható.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Külföldi napidíj számfejtése

Felmerült, hogy a külföldi napidíjak 30 éve alkalmazott 50/euró/nap/fő összegét felemelnénk. Van-e akadálya annak, hogy 1-10 nap kint tartózkodás során 200 euró/nap/fő, 10 nap után pedig 150 euró/nap/fő összeget adjunk napidíjként? Hogyan kellene számfejtenünk és mi lenne az adómentes juttatás?