Munkavédelem 2026: új bírsághatárok, magasabb szakképzettségi követelmények

A munka világa Munkavédelem Vállalkozások működési szabályzatai
Rácz Krisztián Dátum Legutoljára frissítve: 2026.02.16

Olvasási idő: 3 perc

Ez a tartalom 94 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Munkavédelmi szabályzat készítése – a jogszabály által előírt külön kötelezettség nélkül is – azért is (több, mint) célszerű, mert elősegíti, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos követelményeket a munkáltató sajátosságainak megfelelően teljesíthesse.

Már előre jelezzük: a következő két évben átfogó változások lépnek életbe a munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok területén egyaránt. A szigorodó előírások és jelentősen megemelt bírságok miatt minden munkáltató számára kiemelten fontos a szabályzatok, dokumentumok és folyamatok felülvizsgálata.

A Jogkövető tudástárában elérhető, 2026-ra frissített munkavédelmi szabályzatok

A 2026-os jogszabályváltozásokkal összefüggésben mindenek előtt a bírságok jelentős mértékű – mondhatni: drasztikus – növekedésére kell felhívnunk a figyelmet, ami röviden összefoglalva az alábbi számokat jelenti:

  • a maximális munkavédelmi bírság 10 millió Ft-ról akár 100 millió Ft-ra nő 2026-ra.
  • a minimális bírság 100 000 Ft.
  • a számítás alapja: 100 000 Ft / veszélyeztetett fő.
  • halálos baleset esetén a szorzó 20-szoros.

Több évtizedes hiányt pótolt tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. május 2-ától hatályba lépő új rendelete. A munkabiztonsági szaktevékenységként szabályozott feladatokat csak jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti.
2026. január 1-jétől a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatók számára bizonyos munkabiztonsági szaktevékenységek – például a megelőzési stratégia kialakítása vagy az I. veszélyességi osztályba tartozó kockázatértékelés elkészítése – már kizárólag felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítés birtokában végezhetők. A rendelet ezzel egyértelmű feltételekhez köti a szaktevékenységek ellátását.

Tudástárunk frissített munkavédelmi szabályzatai:

A kockázatértékelés szigorítása

A jövőben a kockázatértékelés keretein belül nemcsak a fizikai veszélyeket kell vizsgálni. A jövőben kiemelt figyelmet kap a pszichoszociális kockázatok (stressz, kiégés, terhelés) értékelése. Bővülnek a dokumentáció tartalmi követelményei is.
A kockázatértékelés célja a továbbiakban is a potenciális veszélyek azonosítása, hogy ezáltal felbecsülhetővé tegye a kockázat mértékét. A munkavédelmi kockázatértékelést (tevékenységtől függetlenül) kötelező elvégeztetni.
Mivel – az Mvt. 54. § szerint – a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Lényeges, hogy a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A 2025. évbtől érvényes változás, hogy a kockázatértékelést legalább 5 évente szükséges elvégezni az eddigi 3 év gyakoriság helyett.

A Jogkövető tudástárában már megtalálható frissített kockázatértékelési szabályzatok:

Kapcsolódó iratminták

Kapcsolódó kérdés-válaszok

Munkavédelmi bizottság hiánya

Fenntartható-e az az állapot, hogy egy 1000 főt foglalkoztató cégnél nem működik munkavédelmi bizottság?

Megnézem a választ

Munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye

Jogosult-e a munkáltató arra, hogy bekérje a munkaidő-kedvezmény igénybevételének célját, időtartamát, illetve kötelezheti-e az érintetteket egy formanyomtatvány kitöltésére, amely ezeket az adatokat tartalmazza?

Megnézem a választ

Kapcsolódó cikkek

Mit veszít a munkavállaló az alkoholfogyasztással?

2020 márciusában, vélhetően a koronavírus-helyzettel összefüggésben – 50%-al nőtt az alkohol forgalma az üzletekben. A munkáltatóknak eltérő mértékben ugyan, de az ittas munkavégzés megelőzése érdekében mindig meg kell tenniük a szükséges személyi, tárgyi és szervezési intézkedéseket, hiszen egy súlyos munkabaleset esetén a hatóságok nagy összegű bírságot állapíthatnak meg, a társadalombiztosítás pedig viszontkeresettel (regresszel) élhet.

Megnézem a cikket

Üzemi baleset - Mennyire és mennyibe fáj?

Köztudott, hogy a munkáltatónak három irányba is (hatóság, egészségbiztosító, munkavállaló) fennáll a felelőssége az üzemi balesetekkel összefüggésben, és mindhárom komoly anyagi terheket jelent a foglalkoztató számára. Az alábbiakban az üzemi baleset következtében igénybe vehető baleseti ellátásokkal és az azokkal összefüggő felelősségi, megtérítési szabályokkal ismertetjük meg az olvasókat. Munkavédelmi almappánk továbbra is folyamatosan frissül!

Megnézem a cikket

Munkabalesetek és üzemi balesetek minősítésének gyakorlata

A munka- vagy üzemi baleset jogszerű minősítésének feltétele a körülmények teljes körű feltárása, a megfelelő eljárásrend követése és a dokumentáció pontos vezetése. A munkáltatónak és a döntéshozó szerveknek elkülönítetten, a saját hatáskörükben kell eljárniuk. A helyes döntés biztosítja a felelősség jogszerű megállapítását és az ellátások megfelelő alkalmazását.

Megnézem a cikket