Már idén számos változás lép életbe a munkavédelem területén

2023-tól hatályba lépő változások 

A mentési terv elkészítése munkavédelmi szaktevékenység
Jogszabályváltozás előtt a rendellenes körülmények kezeléséről szóló mentési terv elkészítésében a munkavédelmi szakember csak közreműködött. Sok esetben csak akkor derült ki, hogy a mentési terv nem volt megfelelően kidolgozott, átgondolt, az adott munkahelyre vonatkozó, amikor bekövetkezett a baleset, vagy a mentésre okot adó körülmény. Ezért volt indokolt a mentési terv szaktevékenységgé minősítése, ezzel biztosítva a mentési terv elkészítésének szakszerűségét.

Az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység
A legtöbb munkabaleset a munkavédelmi ismeretek hiánya miatt következik be. A munkavédelmi oktatási tematika megfelelő elkészítése olyan szakmai tudást és tapasztalatot igényel, melyet szükséges szaktevékenységnek minősíteni.
A GDPR rendeletnek megfelelőség több jogszabályi pontba bekerült: biológiai tényezők, építési munkahelyek, túlnyomásos légtérben végzett munka, éles, hegyes eszközök használata, munkabaleseti nyilvántartás, fokozott expozíciós esetek nyilvántartása, azbeszt kapcsán rendeleti szintről törvényi szintre kerül az adatvédelmi szabályozások vonatkozásában (bejelentés, célok, adatok őrzésének ideje).

A hatályos szabályozás alapján a munkavédelmi képviselők szakmai képzés keretében történő képzése 2023. január 1-től súlyos problémákat okozna, ugyanis 2022. december 31-án lejárt az az átmeneti időszak, amikor a képzést még felnőttképzési tevékenység keretében (párhuzamosan az új szabályokkal) meg lehetett tartani. A módosítással a munkavédelmi képviselők képzése visszakerül a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá, és a szabályozással jogszabály alapján szervezett képzés lesz, ami által biztosítható a munkavédelmi képviselők megfelelő képzése. [Mvt. 75. §-a]

Annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő az érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét elláthassa, megválasztását követő hat hónapon belül képzésen kell részt vennie, amely csak rendes munkaidőben történhet. Ennek költségei a munkáltatót terhelik. Az alapképzés és továbbképzés megszervezése a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) szerint kontaktórás, távoktatás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. Az alap- és továbbképzést szervező felnőttképző a képzésekről vezetett nyilvántartását 5 évig kell megőrizze. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a képzés idejét, jelenléti képzés esetén a képzés helyszínét, a képzés jellegére vonatkozó utalást, a résztvevők nevét, a képzés formáját és a képzés ismeretanyagának vázlatát.
A munkavédelmi képviselőnek megválasztását követő hat hónapon belül el kell végeznie a legalább 16 óraszámú alapképzést. A munkavédelmi képviselőnek az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie.
Az alapképzés és továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzéteszi. Az alapképzés és továbbképzés elvégzését az Fktv. 13/B. § (1) bekezdése szerinti tanúsítvánnyal kell igazolni.

Jogharmonizációs változtatások miatt is számos ponton került sor szövegváltozásra a törvényben.
A Munkavédelmi Információs Rendszer már megszűnt, kivezetése volt szükséges a törvényből. Helyette a tanácsadási feladatot látja el a munkavédelmi hatóság, míg e feladat ellátásában segíti az Országos Munkavédelmi Bizottság.
Hatályukat vesztő rendelkezések: nincs a munkavédelmi szakképesítés feltételeit meghatározó külön jogszabály, ezért hatályon kívül volt helyezhető. Az expozíciós idő nyilvántartásának előírása is megváltozott, a változásban a határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén van nagyobb jelentősége. „A módosítás könnyítés lehet a vállalkozások számára, mert pl. takarítószereknél is, amelyekben nincs ilyen komponens, nem kellene rögzíteni az expozíciós időt. A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy az expozíciós koncentrációt csak határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén kell rögzíteni.”

2023. április 22-étől hatályos változás

Az EGK irányelv alapján EK-típustanúsítványok innentől nem érvényesek, a munkavédelmi törvényből ezért kerül ki. „Egyéni védőeszközt forgalomba hozni és használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal.”

2024. január 1-jétől lesz hatályos

A munkaegészségügyi szakterületet is érintő orvoshiányt figyelembe véve, a törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni. Az elmúlt évtizedek hatósági tapasztalatai alapján a szaktevékenységek nagy részét foglalkozás-egészségügyi orvosok egyáltalán nem láttak el. Az indoklás szerint tehát a jelentős hazai orvoshiány miatt közegészségügyi-járványügyi ellenőr és felügyelő szakképzettségű személy is elláthatja az orvos utasításai alapján 2024-től kezdve a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálattal kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat, soron kívüli ellenőrzés esetén is, továbbá a kockázatértékeléssel kapcsolatos egyes munkaegészségügyi szakmai teendőket, amennyiben alacsony veszélyességi osztályú és 1–9 főt foglalkoztató a munkahely.
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.

2024. április 1-jétől hatályos

A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv újraszabályozza a 2004/37/EK irányelv 15. cikk (1) bekezdését, így nyilvántartást kell vezetni a reprodukciót károsító anyagokról is, ezért volt szükséges kiegészíteni az erre vonatkozó szabályozást. [Mvt. 63/B. § (1)–(3) bekezdése]
A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv 1. cikk 7. pontja módosítja a 2004/37/EK irányelv 6. cikkét is, ezért a munkáltatóknak be kell jelenteni a reprodukciót károsító anyagokkal végzett tevékenységet is. Emiatt szükséges kiegészíteni a bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket. [Mvt. 63/C. § (1)–(2) bekezdése]

2026. január 1-jétől hatályos

A leginkább veszélyes (I. veszélyességi osztályba sorolt, 50 fő feletti) munkahelyen csak FELSŐFOKÚ munkavédelmi szakképzettséggel lehet kockázatértékelést készíteni 2026-tól.