A Munkavállalói Résztulajdonosi Program változása

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2023.05.13

Olvasási idő: 13 perc


Ez a tartalom 430 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A munkavállalók eseteiben létezik egy MRP-program, amely az idők során némileg módosult ugyan, de a juttatás formáját tekintve nem változott. Lényegi eleme, hogy a munkáltató egy olyan juttatást biztosít a munkavállalóknak, amelynek során a munkavállaló bizonyos hányadot elérve tulajdonossá válik a munkáltató cégében.

Amennyiben a munkavállaló is tulajdonos lesz a munkáltató cégében, az nyilvánvalóan pozitív hatást gyakorol a munkavégzésre, a hozzáállásra a vállalkozás életében. Ez annyit is jelent, hogy a munkavállaló tulajdonosként már nemcsak a munkaerejét és szaktudását biztosítja a vállalkozásban, hanem egy szemléletváltás során már tulajdonosi szemszögből is értékeli a céges folyamatokat.
Nyilvánvaló tény, hogy az MRP-programnak nem célja a többségi tulajdon átengedése, ugyanakkor célja egy olyan ösztönzőrendszer felállítása, ahol valamennyi érdekelt fél megtalálhatja a számítását. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) már több évtizedes múltra tekint vissza, az 1990-es rendszerváltozást követő időszak hozta létre. Az akkori idők kihívásai közepette az elsődleges cél az volt, hogy a munkavállalók részesedést szerezzenek az akkor még privatizálandó cégekben. Törvényi oldalról megjelent az 1992. évi XLIV. törvény, vagyis a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény.

A lecsengett privatizációs folyamatok viszont nem annullálták az MRP-programot, új típusú MRP-szervezetek jöhettek létre.

Létrejött egy új tartalmú javadalmazási lehetőség, amely ösztönzőleg hathat a munkavállalók helyzetére. Felmerül a kérdés viszont, hogy az MRP szerinti juttatást adójogilag hová lehet sorolni, mivel ismeretes az Szja törvény vezérelve, miszerint a magánszemély valamennyi jövedelme adóköteles. Az Szja törvény azonban megfogalmaz kivételeket is, illetve adómentes juttatásokat, ezért kérdéses, hogy az MRP-hez köthető juttatás hová sorolható be? Elöljáróban a leegyszerűsített válasz az, hogy az új típusú MRP-szervezetek eseteiben a juttatás kedvező adózásúnak minősül.

Az MRP-szervezet

Első lépésként át kell tekintenünk egy MRP-szervezet cégjogi besorolását. Az MRP-szervezet szintén a bírósági nyilvántartás bejegyzésével jön létre. Az MRP-szervezet létrehozását a hazai joggyakorlat a Kft. és a Részvénytáraságok eseteiben teszi lehetővé, amikor a munkavállalói oldalon a munkaviszony már legalább fél éve létezik. A munkaviszony időkorlátja viszont ennél hosszabb időre is megállapítható, de a felső korlát is behatárolt, öt év lehet. Az MRP-szervezetben való részvétel nem jelent automatizmust vagy kötelező belépést, ezt a munkavállalók döntik el, hogy az MRP-szervezetnek tagjai akarnak-e lenni vagy nem.

Valamennyi gazdasági szervezetnek van belső szabályzata, ez így van az MRP-szervezetek eseteiben is. Ez annyit jelent, hogy egy munkavállalónak a belépési szándékát jeleznie kell a szervezőbizottság felé, méghozzá írásban. További feltétel, hogy a belépőnek el kell fogadnia az MRP-szervezet alapszabályát is, szintén írásban, azaz az aláírásával hitelesítve. Más gazdasági társaságokhoz hasonlóan az MRP esetében is létezik szervezeti felépítés, viszont az MRP-szervezet legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet a szervezetben levő résztvevők képviselnek. A közgyűlésnek legalább évente üléseznie kell, ahol egy ügyintéző szerv is működik, melyet a tagok választanak meg határozott időre és titkos szavazással. Az ügyintéző szerv elnökének megválasztására is sor kerül, ugyancsak titkos szavazással. Mint valamennyi gazdasági szervezet, az MRP is folytathat gazdasági, tehát bevételszerző tevékenységet, de ez csak a szervezeti célok megvalósítása alapján történhet.  A bevételek közé sorolhatóak a különféle befizetések, amelyeket természetes vagy jogi személyek teljesíthetnek, az osztalék, amely a vagyonrész után jár, és értelemszerűen a vagyonrész esetleges értékesítéséből származó bevétel is.

Az MRP-szervezeteknek azonban vannak korlátai is, amelyek létszámhoz igazodnak.

Amennyiben az MRP szervezet létszáma a vállalkozás munkavállalóinak létszámához viszonyítva átlagos értékben 25% alá csökkenne, akkor kötelező lenne közgyűlést összehívni 30 napon belül. Ez azzal is járhat, hogy az MRP-szervezet jogutód nélkül megszűnhet, a közgyűlés határozatához igazodóan. Ebben az esetben a szervezet vagyonának felosztásáról is gondoskodni kell.

MRP után KMRP

A korábbi MRP, a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosult. 2021. július 13-ától új típusú munkavállalói résztulajdonosi program lépett hatályba, amely a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program, vagyis a 2021. évi CI. törvény, azaz a KMRP. A hivatkozott jogszabályhely értelmében a Kft., vagy az Rt. vagyonrészeit rugalmasabban szerezhetik meg a munkavállalók. A KMRP a korábbi MRP-szervezet szabályaira épül, de sok tekintetben már eltér a korábbi rendelkezésektől. Az egyik ilyen eltérés, hogy a KMRP esetén már eltérő tulajdonszerzés is lehetséges az új KMRP szervezeten belül, amely kiterjed a munkavállalókon felül az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagokra is. A Kft.-k esetében az üzletrész a megszerezhető tulajdonrész, a részvénytársaságok eseteiben pedig maga a részvény. A KMRP rugalmasságát jelenti, hogy azt már 10 munkavállaló esetén is alapítani lehet. Változást jelent az is, hogy a KMRP-szervezet megalakulását követően a résztvevők száma stabil marad, tehát a résztvevők száma nem változtatható meg. Egy résztvevő esetleges elhalálozása esetén a részesedés az örökösödés szabályai szerint szerezhető meg.

Adójogi oldal

Egy MRP-szervezetben, amelyet egy Zrt. hozott létre, a tagok a részesedésük mértékét úgy érik el, hogy a vállalatban (Zrt.) elérhető prémiumuk bizonyos százalékáról (összegéről) – évről-évre a jegyzéskor – lemondanak (az MRP-szervezet javadalmazási politikája tartalmazza, hogy a prémium terhére történik a jegyzés). A program lejártakor (5 év) a részesedésük visszavásárlásra kerül az MRP-be. Felmerül a kérdés, hogy a munkavállalók mint magánszemélyek oldaláról nézve keletkezik-e (keletkezett-e) adó- és járulékfizetési kötelezettség a jegyzéskori összeg után (ami eredetileg prémium lett volna), a munkáltatói oldalról keletkezik-e (keletkezett-e) járulékfizetési kötelezettség a prémium után, amiről lemondtak a munkavállalók. Kérdéses továbbá, hogy a KMRP-n keresztül biztosított, a kedvező adózású jövedelmek megfeleltek-e a jogszabály céljának?

Adójogi oldalról irányadó az Szja törvény 77/A. § (2) bekezdés l) pontja, melynek a lényege, hogy amennyiben az értékpapír mint juttatás a KMRP-szervezeten keresztül történik meg, akkor a magánszemély esetében nem merül fel adókötelezettség. Amennyiben viszont a magánszemély az értékpapírt a későbbiekben elidegeníti, akkor az ügylet már adóztatható tényállásnak minősül. Ha az elidegenítés esetlegesen megtörténne, akkor az a KMRP-szervezet oldalán adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után a NAV felé, amelyet az adóévet követően január 31-ig kell teljesíteni. A leírtakból következően az ügylet adómentes lesz mindaddig, amíg a munkavállalói oldalon nem történik elidegenítés. Ezért adójogi oldalról is látható, hogy a juttatás elősegíti a munkavállaló elkötelezettségét a munkaviszony szerinti cége felé.

Bizalmi vagyonkezelés

A KMRP-re vonatkozó szabályozás szerint lehetőség nyílik arra is, hogy a tagi részesedéseket a KMRP-ben részt vevők egy ebből a célból létrehozott alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe helyezzék. Ez annyit jelent, hogy a részesedéseket a résztvevők nem a KMRP szervezettől, hanem a bizalmi vagyonkezelőtől kapják meg, vagyis az alapítványtól. Adójogi oldalon irányadó a 2022. évi XLV. törvény módosító rendelkezése, amely meghatározza azt, hogy mi minősül az értékpapír esetében a megszerzés összegének. Az Szja. törvény 67. § (9) bekezdés a) pont ag) alpontja értelmében az értékpapírra vonatkozó megszerzés összege a résztvevő által a saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész.

Társasági adó

A Társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény)  3. számú melléklet B) /26. pont szerint a KMRP vagy a KMRP-szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett finanszírozási és működési költségekre, ráfordításokra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, vagyoni hozzájárulás adóévi adózás előtti eredményben elszámolt összege vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül. Továbbá a Tao-törvény meghatározza azt is, hogy nem kell alkalmazniuk a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket az MRP és KMRP szervezeteknek.

Illeték

Illetékfizetési kötelezettség oldalról megközelítve, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontja az irányadó, melynek lényege, hogy a KMRP-szervezet működésére fordítható vissza nem térítendő vagyoni hozzájárulás mentes az ajándékozási illeték alól.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a KMRP és az MRP Magyarországon még nem a legnépszerűbb szervezetek közé tartozik. Az elgondolás helyes, ugyanakkor az elvárás is magas szintet képvisel. Ennek lényege, hogy a tulajdonos, amennyiben az általa birtokolt vagyon egy részét lényegében térítésmentesen átadja, akkor ezért érthetően el is vár valamit. Márpedig az új tulajdonosi oldal vénája kezdetben még nagyon vékony, amely csak minőségi teljesítéssel tágulhat.