Hogyan igazolhatja a munkavállaló beoltottságát?
Olvasási idő: 5 perc
A koronavírus járvánnyal összefüggő novemberi kormányrendeletek talán legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdése a kötelező védőoltás követelménye. A versenyszférában teljes mértékben a munkáltató belátására van bízva a kötelező védőoltás elrendelése: a jogszabály csupán az igazolás lehetőségeit adja meg – nem teljesen hézagmentesen.
A kötelező védőoltás munkáltató általi előírásával kapcsolatos kormányrendeleteket az előző hetekben elemeztük mind a magánszféra, mind az állami és önkormányzati foglalkoztatók vonatkozásában.
Ugyancsak kiemelten foglalkoztunk a kötelező védőoltással összefüggésben felmerülő adatvédelmi kérdésekkel is.
A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló, 2021. november 1. napjával hatályba lépő 598/2021. (X.28.) kormányrendelet 2. §-a alapján a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét írhatja elő azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel kivéve, ha a munkavállaló a kormányrendelet alapján mentesül a kötelezettség alól. A kormányrendelet ugyan nem írja elő, hogy a követelmények fennállását a munkáltatók miképpen bizonyíthatják, ám egy, a feltételek fennállását bizonyító kockázatértékelés készítése ebben az esetben is feltétlenül indokoltnak tűnik.
A munkáltató az intézkedésében köteles meghatározni a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát természetesen az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
Amennyiben a munkáltató kockázatértékelés elvégzését követően a COVID19 védőoltás kötelező felvételének elrendelése mellett dönt, erről a munkavállalókat elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon köteles tájékoztatni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az intézkedés bemutatására, a határidőre és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeire is.
Bizonyos körben a védőoltási kötelezettség alól a munkavállaló mentesülhet. A védőoltási kötelezettség aló kizárólag azok mentesülhetnek, akik esetében a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, vagy annak hiányában a háziorvos egészségügyi ellenjavallatot állapít meg.
Annak eldöntése azonban, hogy mely munkavállalók számára ellenjavalt a védőoltás nehéz kérdés.
Az engedélyezett oltások ugyanis szűk körben ellenjavalltak, és kérdéses, hogy van-e olyan betegség, mely tekintetében az állapítható meg, hogy egyik védőoltás sem adható. Ilyen feltehetően nincsen.
A védőoltás felvételének igazolása
A védőoltás felvételét, illetve a mentességet a munkavállaló igazolni köteles. A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhatja:
a) a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány,
b) a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban:
60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet] szerinti – érvényességi idő nélküli – védettségi igazolvány, illetve applikáció,
c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,
d) az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
e) az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.
A mentesítő orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.
Az oltásmegtagadás munkajogi következményei
A kormányrendelet mindazon munkavállalók vonatkozásában, akik az oltási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, és a mentességüket megfelelő módon nem támasztják alá, szigorú szankciókat helyez kilátásba.
Ha ugyanis a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül.
A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, és az orvosi szakvéleményt sem mutatja be.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal. Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul köteles megszüntetni.
