Mikor kötelező a munkáltatónak módosítania a munkaszerződést?

dr. Radics Zsuzsanna Dátum Legutoljára frissítve: 2020.12.04

Olvasási idő: 7 perc


Ez a tartalom 2156 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2026-08-17 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A leggyakoribb munkajogi hibák

A Munka Törvénykönyve főszabályként rögzíti, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem közös megegyezésen alapul a módosítás, hanem a törvény kötelezi a munkáltatót a munkaszerződés módosítására.

A munkáltató és a munkavállaló az írásba foglalt munkaszerződésben a munkavállaló alapbérén és munkakörén túl – amely két tartalmi elem minimálisan kötelező része a munkaszerződésnek – megállapodhatnak többek között a munkavégzés helyéről, az adott munkakörülményekről, a munkaidőről, annak beosztásáról. Ha a későbbiekben módosítják a munkaszerződést, akkor azt szintén írásba foglalják. A munkaszerződés módosítására adhat okot, ha például a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, vagy a személyi alapbére módosul, vagy teljes munkaidő helyett részmunkaidőben dolgozik tovább. Ezen szempontok alapján tekintsük át, hogy melyek azok a kötelezettségek a Munka Törvénykönyvében, amelyekre tekintettel a munkáltatónak a korábbi munkaszerződést módosítania kell.

Módosítás a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkező változás kapcsán

A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ha változik a munkavállaló egészségi állapota, akkor első körben a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Amennyiben a munkaszerződés tartalmazza a munkaidő-beosztást, netán a munkafeltételeket is, és az(ok) a fentiek alapján módosul(nak), akkor azt a munkaszerződés módosításában szerepeltetni kell.

 
 

Hasonlóan a munkaszerződés módosítására kerülhet sor várandósság esetén, amely az egészségügyben dolgozó várandósok esetén gyakran előfordulhat, hiszen a fizikai megterhelés, vagy az egészséget veszélyeztető munkakörnyezet ezt indokolhatja. Ha várandósság esetén, a munkafeltételek vagy a munkaidőbeosztás a fentiekben ismertetettek alapján nem módosíthatóak, és a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható tovább, akkor a munkáltató köteles a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani. Ha van ilyen felajánlható munkakör, és azt a várandós, illetve kisgyermekes munkavállaló elvállalja, akkor ez esetben az új munkakör kapcsán szintén módosítani kell a munkaszerződést. Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely azonban az eredeti munkaszerződése szerinti alapbérénél nem lehet kevesebb.

Módosítás a munkabér módosítása kapcsán

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy amikor a munkavállaló visszatér a munkába a szülési szabadságáról, vagy a fizetés nélküli szabadságáról, akkor a munkáltató ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Amennyiben a fenti ajánlat alapján változik a munkavállaló munkabére, akkor azt kötelező munkaszerződés módosításban is rögzíteni. Vagyis ez esetben is a Munka Törvénykönyve által előírt kötelezettségen alapul a munkaszerződés módosítása.

Munkaszerződés módosítás részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán

Kisgyermekes munkavállalók kapcsán ugyancsak sor kerülhet a munkaszerződés módosítására az alábbi esetben:

A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Vagyis, ha a kisgyermekes munkavállaló kéri, akkor a munkáltató köteles a munkaszerződést határozott időre módosítani, melynek következtében a kisgyermekes munkavállaló a korábbi, például napi 8 órás munkaidő helyett napi 4 órás munkaidőben dolgozhat gyermeke 4 éves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén gyermeke 6 éves koráig.

(Lezárva: 2020. november 15.)

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Külföldi napidíj visszamenőleges kifizetése és elszámolása

Egy közúti fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalói részére 85 euró összegű külföldi napidíjat kíván fizetni visszamenőlegesen, 2026 januárjától, minden hónapra. Kifizethető-e így a külföldi napidíj? Milyen árfolyamon kell forintra átszámítani és számfejteni a korábbi hónapokra járó napidíjakat?

Szülési szabadság alatt szünetel a biztosítás

A biztosított egyik jogviszonyában jogosult csedre és gyedre is, . másik jogviszonyában inincs meg a 365 nap a szülést megelőzően, ott nem jogosult az ellátásokra. A második jogviszonyban az Mt. szerint szülési szabadságot igényel, de nincs mögötte csed folyósítás, majd fizetésnélküli szabadságot, de szintén nincs mögötte ebben a jogviszonyban ellátás. Ekkor jelenteni kell a biztosítás szünetelést a 08E nyomtatványon, a szülési szabadság és a fizetésnélküli szabadság idejére is?

Munkáltatói felmondás 60 év felettinek

Ha a munkavállaló munkaviszonya 17 év a felmondás napján és a munkavállaló már elmúlt 60 éves, akkor hány havi végkielégítés és felmondási idő illeti meg?

Kapcsolódó cikkek


Mikor kötelező módosítani a munkaszerződést?

A munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Vannak azonban olyan esetek, amikor törvényben előírt kötelezettségen alapul a módosítás, vagyis a munkaszerződés módosítása kötelező.

Különleges foglalkoztatási formák utáni tb-ellátások

Az egyes, különleges foglalkoztatási formák jelentősen megváltoztathatják az érintett munkavállaló társadalombiztosítási jogállását és az ellátásokra való jogosultságát. Ebből a szempontból kiemelten is rendhagyónak számít az egyszerűsített foglalkoztatás és az EKHO szerinti adózás.

Tovább bővültek az otthontámogatás lehetőségei

Az otthontámogatásról szóló kormányrendelet módosítása újabb bővülést jelent az igénybevétel lehetőségeiben. Az érintett személyi kör kiszélesítése mellett lakáskölcsön-szerződésnek minősül a munkáltatói kölcsön is, továbbá az otthontámogatás iránti kérelem benyújtási határideje is meghosszabbításra került.