Mikor kötelező a munkáltatónak módosítania a munkaszerződést?

dr. Radics Zsuzsanna Dátum Legutoljára frissítve: 2020.12.04

Olvasási idő: 7 perc


Ez a tartalom 1993 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A Munka Törvénykönyve főszabályként rögzíti, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem közös megegyezésen alapul a módosítás, hanem a törvény kötelezi a munkáltatót a munkaszerződés módosítására.

A munkáltató és a munkavállaló az írásba foglalt munkaszerződésben a munkavállaló alapbérén és munkakörén túl – amely két tartalmi elem minimálisan kötelező része a munkaszerződésnek – megállapodhatnak többek között a munkavégzés helyéről, az adott munkakörülményekről, a munkaidőről, annak beosztásáról. Ha a későbbiekben módosítják a munkaszerződést, akkor azt szintén írásba foglalják. A munkaszerződés módosítására adhat okot, ha például a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, vagy a személyi alapbére módosul, vagy teljes munkaidő helyett részmunkaidőben dolgozik tovább. Ezen szempontok alapján tekintsük át, hogy melyek azok a kötelezettségek a Munka Törvénykönyvében, amelyekre tekintettel a munkáltatónak a korábbi munkaszerződést módosítania kell.

Módosítás a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkező változás kapcsán

A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ha változik a munkavállaló egészségi állapota, akkor első körben a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Amennyiben a munkaszerződés tartalmazza a munkaidő-beosztást, netán a munkafeltételeket is, és az(ok) a fentiek alapján módosul(nak), akkor azt a munkaszerződés módosításában szerepeltetni kell.

 
 

Hasonlóan a munkaszerződés módosítására kerülhet sor várandósság esetén, amely az egészségügyben dolgozó várandósok esetén gyakran előfordulhat, hiszen a fizikai megterhelés, vagy az egészséget veszélyeztető munkakörnyezet ezt indokolhatja. Ha várandósság esetén, a munkafeltételek vagy a munkaidőbeosztás a fentiekben ismertetettek alapján nem módosíthatóak, és a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható tovább, akkor a munkáltató köteles a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani. Ha van ilyen felajánlható munkakör, és azt a várandós, illetve kisgyermekes munkavállaló elvállalja, akkor ez esetben az új munkakör kapcsán szintén módosítani kell a munkaszerződést. Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely azonban az eredeti munkaszerződése szerinti alapbérénél nem lehet kevesebb.

Módosítás a munkabér módosítása kapcsán

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy amikor a munkavállaló visszatér a munkába a szülési szabadságáról, vagy a fizetés nélküli szabadságáról, akkor a munkáltató ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Amennyiben a fenti ajánlat alapján változik a munkavállaló munkabére, akkor azt kötelező munkaszerződés módosításban is rögzíteni. Vagyis ez esetben is a Munka Törvénykönyve által előírt kötelezettségen alapul a munkaszerződés módosítása.

Munkaszerződés módosítás részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán

Kisgyermekes munkavállalók kapcsán ugyancsak sor kerülhet a munkaszerződés módosítására az alábbi esetben:

A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Vagyis, ha a kisgyermekes munkavállaló kéri, akkor a munkáltató köteles a munkaszerződést határozott időre módosítani, melynek következtében a kisgyermekes munkavállaló a korábbi, például napi 8 órás munkaidő helyett napi 4 órás munkaidőben dolgozhat gyermeke 4 éves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén gyermeke 6 éves koráig.

(Lezárva: 2020. november 15.)

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Munkabalesetek jelentése a hatóság felé

A három napon túli munkaképtelenséget okozó munkabalesetet egy vállalat milyen formában jelentheti a területileg illetékes kormányhivatalnak? Igaz, hogy postai úton jogszabály szerint már nem fogadhatják be, csak elektronikusan e-Papíron vagy Cégkapun?

Kapcsolódó cikkek


Hogyan teremthetünk valódi új lendületet az év elején?

Az év elején a legtöbb munkahelyen új célokat, friss stratégiákat, megújult mérőszámokat és inspiráló vagy motivációs vezetői beszédeket hallani. A vezetők ilyenkor igyekeznek új lendületet adni a csapatnak, áttekinteni az elmúlt időszak tanulságait, meghatározni a következő hónapok fókuszait, és új reményeket, elvárásokat fogalmaznak meg. Az év eleji lendület nem a dátum erejében, hanem a vezetői tudatosságban és az ehhez kapcsolódó cselekvésben rejlik.

A testi és lelki egyensúly fontossága a munkahelyeken

A testi és lelki egyensúly fogalma a munkahelyi környezetben a fizikai egészség, a mentális jólét és az érzelmi stabilitás hármasának harmonikus egységét jelenti. A kiegyensúlyozott munkavállaló képes hatékonyan kezelni a stresszt, rugalmasan alkalmazkodik a változásokhoz, és hosszú távon is képes magas színvonalon teljesíteni.

Ezt gondoljuk át a munkaerő leépítésekor…

Tulajdonosi, vezetői vagy HR-szempontból ma már a létszám-optimalizálás nem pusztán száraz pénzügyi döntés, hanem működési és emberi kockázatkezelési kérdés is: a túlzott leépítés könnyen kapacitáshiányhoz, minőségi problémákhoz és a kulcsemberek által birtokolt tudás elvesztéséhez vezethet, miközben a maradó csapat terhelése, biztonságérzete és hosszabb távú elköteleződése a legtöbb esetben sérül.