Mire figyeljünk, ha munkabér előleget adunk-kapunk?

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2025.04.08

Olvasási idő: 2 perc


Ez a tartalom 433 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A kérdésben szereplő cég havonta előleget (100-150.000 Ft) ad a munkavállalóinak. Az előlegről megállapodást írnak és általában 1-2 havi részletben kerül levonásra a munkavállaló béréből. Adómentes-e így a munkabér előleg, ha 1-2 hónapon belül visszafizetésre kerül, de éves összesítésben meghaladja a minimálbér ötszörösét?

A munkabér előleget illetően a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) nem tartalmaz rendelkezéseket, így ennek eldöntése a munkáltató jogköre. 

A munkabér előlege adómentes lehet, de ehhez két együttes feltételnek együttesen kell teljesülnie. 

Az egyik feltétel, hogy az előleg visszafizetése (levonása a munkabérből) maximum hat hónapon belül megtörténik. A másik feltétel, hogy összegszerűen az előleg nem lehet magasabb a mindenkori minimálbér ötszörösénél. 2025-ös adóévben ez az összeg 5 x 290 800 Ft = 1 454 000 Ft.

A munkáltatónak célszerű lenne egy belső szabályzatban (vagy kollektív szerződésben) rögzítenie a munkabér előlegre vonatkozó szabályokat. 

Ebben meg kell határoznia a munkabér előlegre vonatkozó belső feltételeket. Ebbe bele kell, hogy tartozzon a munkavállalók kilépésének esetkörei, illetve esetlegesen a próbaidő alatti juttatás is. Valamennyi olyan lényegi elemről rendelkezni kell, amely a juttatás rögzíti a munkabérelőleg mértékét, valamint visszafizetés módját és rendszerességét. Ebből következően a munkabérelőleg juttatását írásba kell foglalni.

Adójogi oldalon viszont felmerülhet adófizetési kötelezettség is, azaz lehet adóvonzata az ügyletnek, amennyiben a már említett együttes feltételek valamelyike nem teljesülne. A munkabérelőleg ugyanis a munkáltató oldaláról kamatmentes kölcsönnek minősül, azonban erre vonatkozóan a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó előírások is vonatkoznak. Viszont, ha a két együttes feltétel a féléves futamidőn belül teljesül (minimálbér ötszöröse), akkor nincs kamatkedvezményből származó jövedelem, így nem merül fel adófizetési kötelezettség sem.

További kritérium lehet, hogy a munkabérelőleg folyósítását követően a megállapított futamidőn belül ne történjen újabb munkabérelőleg juttatás, mert akkor már az Szja törvény 72. § (4) bekezdés g) pont szerint kell eljárni.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó cikkek


A munkaidő nyilvántartás alapszabályai

A nyilvántartás mindig valamely előre kiválasztott szempont szerint történő adatrendezés. A sokféle nyilvántarts közül a munkaügyi hatóság csak a hatáskörébe tartozó ellenőrzési tárgykörökhöz kapcsolódó, vagy abból következő nyilvántartásokat vizsgálhatja és használhatja az ellenőrzéskor.

Munkavégzés vasárnapi és munkaszüneti napokon

A munkavégzés történhet általános munkarend szerint, heti öt napon, hétfőtől péntekig azonos munkavégzéssel, de a munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén beosztható a hét bármely napjára, illetve az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is. A vasárnapi, valamint a munkaszüneti napon történő munkavégzésre – akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben kerül erre sor – eltérő rendelkezések vonatkoznak.

Hogyan igazolható a keresőképtelenség?

Jogszabály szerint táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A keresőképtelenség elbírálása orvosszakmai feladat, jogilag pedig abban az esetben érvényesíthető, ha a biztosítottnak keresőképessége esetén fennállna a munkavégzési kötelezettsége. Ennek hiányában táppénz megállapítására nem kerülhet sor akkor sem, ha kiállították a keresőképtelenségi igazolást.