Mire figyeljünk, ha munkabér előleget adunk-kapunk?

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2025.04.08

Olvasási idő: 2 perc


Ez a tartalom 568 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A kérdésben szereplő cég havonta előleget (100-150.000 Ft) ad a munkavállalóinak. Az előlegről megállapodást írnak és általában 1-2 havi részletben kerül levonásra a munkavállaló béréből. Adómentes-e így a munkabér előleg, ha 1-2 hónapon belül visszafizetésre kerül, de éves összesítésben meghaladja a minimálbér ötszörösét?

A munkabér előleget illetően a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) nem tartalmaz rendelkezéseket, így ennek eldöntése a munkáltató jogköre. 

A munkabér előlege adómentes lehet, de ehhez két együttes feltételnek együttesen kell teljesülnie. 

Az egyik feltétel, hogy az előleg visszafizetése (levonása a munkabérből) maximum hat hónapon belül megtörténik. A másik feltétel, hogy összegszerűen az előleg nem lehet magasabb a mindenkori minimálbér ötszörösénél. 2025-ös adóévben ez az összeg 5 x 290 800 Ft = 1 454 000 Ft.

A munkáltatónak célszerű lenne egy belső szabályzatban (vagy kollektív szerződésben) rögzítenie a munkabér előlegre vonatkozó szabályokat. 

Ebben meg kell határoznia a munkabér előlegre vonatkozó belső feltételeket. Ebbe bele kell, hogy tartozzon a munkavállalók kilépésének esetkörei, illetve esetlegesen a próbaidő alatti juttatás is. Valamennyi olyan lényegi elemről rendelkezni kell, amely a juttatás rögzíti a munkabérelőleg mértékét, valamint visszafizetés módját és rendszerességét. Ebből következően a munkabérelőleg juttatását írásba kell foglalni.

Adójogi oldalon viszont felmerülhet adófizetési kötelezettség is, azaz lehet adóvonzata az ügyletnek, amennyiben a már említett együttes feltételek valamelyike nem teljesülne. A munkabérelőleg ugyanis a munkáltató oldaláról kamatmentes kölcsönnek minősül, azonban erre vonatkozóan a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó előírások is vonatkoznak. Viszont, ha a két együttes feltétel a féléves futamidőn belül teljesül (minimálbér ötszöröse), akkor nincs kamatkedvezményből származó jövedelem, így nem merül fel adófizetési kötelezettség sem.

További kritérium lehet, hogy a munkabérelőleg folyósítását követően a megállapított futamidőn belül ne történjen újabb munkabérelőleg juttatás, mert akkor már az Szja törvény 72. § (4) bekezdés g) pont szerint kell eljárni.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Nyugdíj iránti kérelem benyújtása

Benyújthatja-e a nyugdíj iránti kérelmét a munkavállaló a 65. születésnapjánál korábban? Milyen további feladatai vannak a munkáltatónak?

Ingyenes megbízási szerződés kockázata

Egyéni vállalkozó ügyfelünk felesége ingyenes megbízási szerződéssel szolgál ki, alkalmanként, ügyfelünk boltjában. Kockázatos lehet ilyen szerződéssel a munkakört ellátni? Valószínűsíthető, hogy egy ellenőrzés során átminősítik munkaviszonnyá?

Munkaviszony megszüntetése-egészségügyi alkalmatlanság

Hosszabb ideje folyamatosan keresőképtelen állományban lévő (jelenleg is) munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését kezdeményezheti-e a munkáltató olyan indokkal, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavállalót a munkakörének betöltésére nem találta alkalmasnak (nem belépéskori, hanem jelenlegi táppénz alatt történt vizsgálat alkalmával)?

Kapcsolódó cikkek


Mikor kötelező módosítani a munkaszerződést?

A munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Vannak azonban olyan esetek, amikor törvényben előírt kötelezettségen alapul a módosítás, vagyis a munkaszerződés módosítása kötelező.

Különleges foglalkoztatási formák utáni tb-ellátások

Az egyes, különleges foglalkoztatási formák jelentősen megváltoztathatják az érintett munkavállaló társadalombiztosítási jogállását és az ellátásokra való jogosultságát. Ebből a szempontból kiemelten is rendhagyónak számít az egyszerűsített foglalkoztatás és az EKHO szerinti adózás.

Tovább bővültek az otthontámogatás lehetőségei

Az otthontámogatásról szóló kormányrendelet módosítása újabb bővülést jelent az igénybevétel lehetőségeiben. Az érintett személyi kör kiszélesítése mellett lakáskölcsön-szerződésnek minősül a munkáltatói kölcsön is, továbbá az otthontámogatás iránti kérelem benyújtási határideje is meghosszabbításra került.