Bejelentkezés

Ez a tartalom 260 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Módosult az Üvegkapu-rendelet

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló jogszabály, ismert nevén „Üvegkapu-rendelet” 2022. február 16-án módosult. A változás kiegészíti a régi jogszabály alkalmazási körére vonatkozó szabályozást, és megállapítja, hogy becsült értékként mi vehető figyelembe.

Az Üvegkapu, vagyis az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer egy olyan informatikai rendszer, amely rögzíti az építési területre való be- és kilépések adatait, valamint azokat hozzáférhetővé teszi az erre előírt szervek számára a foglalkoztatás átláthatóságának elősegítése érdekében.  Az újonnan bevezetett adminisztrációs kötelezettség célja a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása, az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése, valamint a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése. Fontos megjegyezni, hogy mindezekre a személyes adatok megismerését kizáró módon kerül sor.

Az Üvegkapu alkalmazása

Az Üvegkaput kizárólag azokon az építkezéseken kell alkalmazni, amelyek esetében 2021. december 31-ét követően indultak meg a tárgyi közbeszerzési eljárások. Az Üvegkapu használata alapvetően a nagy beruházásokra korlátozódik, melyek a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartoznak és a 700 000 000 millió forintot eléri vagy meghaladja a becsült érték. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárások lefolytatása – a pályázati kiírástól a szerződéskötésig, illetve az építkezés konkrét megkezdéséig – általában több hónapos időszakot ölel fel, ezért valószínűsíthetően a kivitelező cégek életében ténylegesen leghamarabb 2022 májusától jelenik meg a mindennapi munka részeként.

A gyakorlatban az Üvegkapu lehetővé teszi, hogy elektronikus módon lehessen nyilvántartani, hogy ki tartózkodik az építési munkaterületen. Az Üvegkapu a vendégek, illetve a foglalkoztatottak által az építési munkaterületre történő belépés, továbbá az építési munkaterületről történő kilépés adatait tárolja majd, anonimizált módon. Tehát a foglalkoztatónak, generálkivitelezőnek nemcsak a saját munkavállalóit kell bejelenteni, hanem azokat a személyeket is, akik alvállalkozói jogviszonyban vesznek részt az adott munkában, így a foglalkoztató az alvállalkozókat (alvállalkozók munkavállalóit) is köteles bejelenteni. Az építésfelügyeleti hatóság az Üvegkapuban tárolt adatok megismerésére a személyes adatok feltárása nélkül jogosult. 

A Kormány 707/2021. (XII. 15.) számú kormányrendelete szerint a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi, 700 000 000 forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer alkalmazási körébe tartozik. 

A nyertes ajánlattevők kötelesek biztosítani 2022. januárjától az Üvegkapu alkalmazást. 

Az Üvegkapu rendelet új szabályai

A Kormány 44/2022. (II. 16.) sz. kormányrendelete alapján az Üvegkapuról szóló rendelet módosításra került. Az új rendelkezésnek megfelelően a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi, a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított, 700 000 000 forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építőipari kivitelezési tevékenység a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer alkalmazási körébe tartozik.

A 2022. február 16-ai módosítás szerint az Üvegkapuról szóló határozat a következő rendelkezésekkel egészült ki:
A kormányhatározat szövegében szereplő „becsült érték alatt az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységre – ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is – irányuló, konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló visszterhes szerződések önmagában vett értéke értendő, akkor is, ha az keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alapján, vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásával jön létre. E rendelet alkalmazásában visszterhes szerződésnek minősül a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló megrendelés is.”

A fenti tevékenység csak az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerben történő regisztrációval és az Üvegkapu eszközeinek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben, valamint az erről szóló rendeletben foglaltak szerinti használatával végezhető. Valamennyi foglalkoztató köteles az Üvegkapu használatát megelőzően a rendszerben regisztrálni, és a regisztrációját szükség szerint rendszeresen frissíteni. 

Az építési beruházás Üvegkapuban történő regisztrációja elektronikus úton, az e-építési napló felületén keresztül történik meg.  

A regisztráció során rögzíteni kell a vállalkozás minőségét, az elektronikus építési naplóból közvetlenül átvett adószámot, azt, hogy az érintett mely vállalkozással áll építési beruházás megvalósítása körében szerződéses jogviszonyban, a foglalkoztatottak nevét, adóazonosító jelét, azonosító eszközének egyedi azonosítóját. Az  építtető a regisztráció során megjelöli, hogy az  építési munkaterület környezetében a beléptetőrendszer telepítésére milyen módon (beléptetőkapu, beléptetőpont vagy alkalmazás) kerül sor. A foglalkoztatottak és a vendégek építési munkaterületre való be- és kilépése kizárólag a beléptető rendszer használata mellett történhet.
Az Üvegkapu az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők naplózott tartózkodási adataiból – szakágak szerinti bontásban – valamennyi munkavégzési nap tekintetében automatikusan az előző napra vonatkozó napi bejegyzést generál, és a bejegyzést az e-építési naplóhoz csatolja. A beléptető rendszer használatával összefüggő kötelezettségek ellenőrzése során az ellenőrzést végző hatóság különösen a foglalkoztatottak és a vendégek építési munkaterületen tartózkodásának jogszerűségét, illetve az Üvegkapu használatának szabályszerűségét ellenőrzi.

Az Üvegkapu használatának ellenőrzésére az állami adóhatóság, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, valamint az építésfelügyeleti hatóság rendelkezik hatáskörrel.

Az Üvegkapu rendelkezéseinek megsértése, nem megfelelő használata miatt 2022. július 1-jéig nem köthető ki és nem állapítható meg szankció, illetve joghátrány. A fenti dátum után pedig a fővállalkozó kivitelező felelős mindazon mulasztásért, jogsértő tevékenységéért, amely az Üvegkapu használata során keletkezik.

Fontos kiemelni, hogy nem a kivitelezési szerződés összege, hanem a kapcsolódó beruházás értéke határozza meg, hogy az adott cégnek a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszert alkalmaznia kell-e.
A közbeszerzési eljárás során, abban az esetben, ha az építési beruházás az Üvegkapu-rendelet hatálya alá tartozik, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles az Üvegkapu alkalmazására, és az ajánlattevőnek már az ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte.

Az Üvegkapu rendelet jelentősége és legfőbb céljai

Az Üvegkapu-rendelet bevezetését indokolta, hogy általánosságban tekintve az építőiparban magas a jogszerűtlen foglalkoztatás aránya, bejelentés nélkül dolgozók száma, illetve a foglalkoztatással és az adózással kapcsolatos szabályok megsértése. Mindez nem csupán a foglalkoztatással, bejelentéssel kapcsolatos szabálytalanságot jelentette, hanem a munkavállalók jogainak egyértelmű sérelmét is okozza.
A szakértők véleménye szerint az Üvegkapu-rendszernek nem csak a jogszerűtlen foglalkoztatás visszaszorítása szempontjából, hanem a felelősségi viszonyok bizonyíthatósága, illetve rendezhetősége szempontjából is komoly jelentősége lehet. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szabályozza az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének menetét, illetve annak részleteit. A nevezett kormányrendelet mind a tervezési időszakra, mind a kivitelezésre vonatkozóan előírja kötelező jelleggel felelősségbiztosítási szerződés megkötését és fenntartását. 

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerre vonatkozóan, ebből a szempontból az a lényeges, hogy a közbeszerzéssel és az Üvegkapu-rendelettel érintett körben, minden esetben felelősségbiztosítással biztosított beruházásról van szó. Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy az Üvegkapu-rendszernek a felelősségbiztosítási kárrendezésre is kihatása lehet. Általánosságban elmondható, hogy a felelősségbiztosításokban a biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a feltételben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.
Felelősségbiztosítási kárrendezés esetén kiemelt jelentősége van a biztosított adatszolgáltatásának. Ráadásul a biztosító társaságok a bekövetkezett kár kapcsán gyakran dokumentumokat, nyilatkozatokat kérnek be a biztosítottól. A beruházások során alkalmazott Üvegkapu-rendszer jelentősége ekkor mutatkozik meg a felelősségbiztosítás oldalról is. Egy nagyberuházás során, főként egy káresemény során kialakult helyzetben gyakran nehezen rekonstruálhatók az események és a szereplők. 
Továbbá a biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, illetve a kár rendezésében. A nagyberuházások sajátos jellemzője, hogy egy felelősségi káresemény kapcsán akár több szakág is érintett lehet, tervező, felelős műszaki vezető, kivitelező. A káresemény lezárása pedig történhet felelősségmegosztással. Ennek tisztázása is sokkal egyszerűbb, ha egyértelműen dokumentálva és követve van az, hogy az építési területen éppen milyen szereplők jártak és mikor.

Az Üvegkapun keresztül egy olyan ellenőrzési rendszer került bevezetésre, amely azáltal, hogy a gyakorlatban, valós időben, megfelelően követi és rögzíti a munkaterületre érkezőket és az eltöltött munkaidőt, elősegíti a munkával töltött időnek megfelelő bérezés megvalósulását. Az így bevezetett rendszer csökkenti a munkavállalók kiszolgáltatottságát is. Mindemelett a pontos, minden részletre kiterjedő nyilvántartás a foglalkoztatás jogszerűségét nagymértékben emelheti. Továbbá ebből kifolyólag várható a nagyobb arányú legális foglalkoztatás. Az Üvegkapu-rendszer megkönnyíti az adóellenőrzések lefolytatását a vállalkozások foglalkoztatással kapcsolatos adózási kötelezettségeinek teljesítése kapcsán. Az Üvegkapu-rendszert segítségül fogják hívni még egyes, összetettebb kártérítések esetében is, hiszen a biztosított köteles információt szolgáltatni a kár okáról és bekövetkezésének körülményeiről.
 

Zentai Diána (2022-03-15)