Minőségbiztosítás az építőiparban

A piaci szegmensek telítettsége, valamint a bő kínálat kiszorítja a nem megfelelő minőségű termékeket. Ez a folyamat arra ösztönzi a cégeket, hogy a vállalatirányítás központjába a minőséget helyezzék előtérbe, illetve bizonyos minőségirányítási módszereket alkalmazzanak. Annak érdekében, hogy a vevőket, ügyfeleket, illetve a többi piaci szereplőt meggyőzzék arról, hogy a vállalkozásuk, tevékenységük alapeleme a minőség, a vállalatok különböző igazolásokat, tanúsítványokat tudnak beszerezni. 

A bizalom felkeltésének egyik eszköze a vállalatoknál a minőségirányítási rendszerek (pl.: ISO) bevezetése és a rendszer elismert tanúsító általi igazolása; másik eszköze a teljeskörű minőségmenedzsment (pl.: TQM – Total Quality Management) alkalmazása.

Szabványok, minőségbiztosítási rendszerek 

A minőségirányítási rendszerek közül az európai országokban a legelterjedtebb minőségirányítási rendszer az ISO szabványsorozat szerint kialakított és tanúsított rendszer. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization – ISO) kiadta az (MSZ) EN ISO 9000:2005 nevű szabványt, ami a minőségirányítási rendszerekre és az alapokra vonatkozó pontos definíciókat tartalmazza. Ezután 2008-ban megjelent egy újabb ISO 9001 szabvány, ami a világ legnépszerűbb minőségfejlesztési szabványa. A szabvány olyan minőségirányítási rendszer kialakítását tűzi ki célul, ahol a működési folyamatok szabályozottak, felügyeltek, és folyamatosan fejlesztés alatt állnak a hatékonyság és a szervezet eredményességének javítása érdekében. A rendszer kiépítése során figyelembe kell venni a szervezet sajátosságait, így ennek megfelelően testreszabott rendszert lehet kialakítani. A rendszer jó működése csak így jöhet létre, és ilyen módon járulhat hozzá az értékteremtéshez. A növekvő piaci elvárásoknak megfelelően az ISO 9001 minőségirányítási rendszerek szabványát 2015-ben átdolgozták. AZ ISO 9001-es tanúsítás használható a megfelelőség értékelésére, hiszen bemutatja a szervezet képességét arra, hogy kielégítse a vevői elvárásokat.

A minőségirányítási rendszerek vállalaton belüli bevezetése és működtetése arra szolgál, hogy a szervezet meg tudja határozni azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak a vevő számára elfogadható termék előállításához, és képessé teszik a szervezetet arra, hogy ezeket a folyamatokat mindig felügyelet alatt tartsa. Egy jól működő minőségirányítási rendszer bizalmat kelt a vállalaton belül, valamint a vevők között egyaránt. A szabványoknak megfelelően tervezett, kialakított és tesztelt eszközök és berendezések nagyobb védelmet biztosítanak az azokat használó szakembereknek. A szabványosított mérési módszerek segítségével jobban figyelemmel lehet kísérni például bizonyos környezeti értékeket, így ezek egyúttal a környezet és a fogyasztók egészségének védelméhez is hozzájárulnak.

Építőipari minőségbiztosítás

Az MSZ EN ISO 9000:2005 definíciója szerint a minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, igényeket. Ezek az igények lehetnek vevői igények, szabvány által előírt tulajdonságok, társadalmi elvárások, használati igénybevétel, illetve környezetvédelmi elvárások.

Az építőipari minőségnek kettős jelentéstartalma van, amit egymástól meg kell különböztetni. A minőség egyrészt elvárást jelent az épülettel, épületszerkezettel szemben, másrészt értékelést is kifejez az épület, épületszerkezet megfelelőségéről. 

A tervezett szerkezet minőségi szintje a megvalósítandó épület szerkezeteivel szemben támasztott, előre meghatározott követelmény, elvárás. Az elkészült szerkezet minősége a szerkezet olyan jellemzője, amely – az ellenőrzés eredményeképpen – megfelel, vagy nem felel meg az előre meghatározott igénynek. Az elkészült szerkezet minőségét csak az előre definiált kritériumok szempontjából értelmezhetjük, és csak akkor jelenthető ki, hogy megfelelő, jó minőségű munka, ha az összes, előre meghatározott feltételnek maradéktalanul megfelel.
A minőségmenedzsment olyan összehangolt tevékenységek együttese, amelyek egy szervezet minőségügyi kérdéseinek irányítását segítik elő. Ezeknek a minőségügyi kérdéseknek, feladatoknak az egyik része a minőségbiztosítás. 

Az építőiparban a minőségbiztosítás célja a kivitelezési hibák és a projekt végrehajtását érintő nehézségek megelőzése, elkerülése, illetve szükség esetén azok hatékony kezelése, hiszen csakis így biztosítható a különféle építmények elvárt, megfelelő minősége. A minőség tehát bizonyos feltételeknek való megfelelés, a minőségbiztosítás pedig a tervezett és rendszeres intézkedések összessége, amelyek által az adott építmény megfelel a meghatározott minőségi követelményeknek.
A minőségbiztosítás a beruházás minden szereplője számára nagy jelentőséggel bír, legyen az a beruházó, a kivitelező vagy a műszaki ellenőr. Jellegéből fakadóan a minőségbiztosítással kapcsolatos tevékenységek nem a projekt végén, az építés elkészültével végzendők el, hanem ez elejétől fogva folyamatosan jelen vannak. A minőségbiztosítás az építési projekt minden szegmensére kiterjed az anyagoktól kezdve az eszközökön át az alvállalkozókig.

Teljeskörű minőségmenedzsment

Az MSZ EN ISO 8402 szabvány definíciója szerint: „A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) olyan vállalkozási módszer, amelynek középpontjában a minőség áll, a szervezet valamennyi tagjának részvételén alapul, és hosszú távú sikerekre törekszik a fogyasztó elégedettségének, valamint a vállalat összes tagja és a társadalom hasznának figyelembevételével.” 
Míg az ISO 9000 egy olyan vállalati rendszer, amely a szervezeti egységek munkájának összehangolásával biztosítja a folyamatosan megbízható minőséget, a TQM egy vezetési filozófia és vállalati gyakorlat. A TQM középpontjában a vevőközpontúság, a munkatársak elkötelezettsége és a folyamatos fejlesztés áll. A vállalat céljainak érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat. A TQM felülről, vezetői szintről kiindulva építkezik, így átfogja az egész szervezet működését, és nemcsak a folyamatokra terjed ki, hanem az irányításra és az erőforrásokra is. A filozófia értelmében a minőség elérésének útja az állandó versenyképes helyzet biztosítása.

Építészeti minőség-ellenőrzés, teljesítménynyilatkozatok

Az építési termék, az építőanyag a beépítés közben az épület alkotórészévé válik, emiatt a jellemzőivel meghatározza az egész épület tulajdonságait. Ezért az épületekkel szemben támasztott követelményekből, valamint az épületeket érő környezeti és használati hatásokból kell levezetni az épületszerkezetektől, az épületelemektől, az építőanyagoktól elvárt követelményeket.
Vizsgálatokkal szükséges igazolni, hogy a termék a követelményeknek megfelel az épület várható élettartama alatt. Ezeknek a követelményeknek való megfelelés szabványok alapján igazolható. Azokban az esetekben, amikor nincs szabvány, a termékre egyedi műszaki specifikációt kell beszerezni, és azt kell igazolni, hogy a termék ennek a részletezésnek megfelel.
Az építőanyag teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően a termék gyártója által kiállított teljesítménynyilatkozat igazolja. A kiállításával a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek. A teljesítménynyilatkozatot valamennyi forgalmazott termékhez minden esetben a gyártónak kell kiállítani annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein, amelyben a terméket forgalmazzák. A teljesítménynyilatkozatban szereplő terméknek teljesítményszintjei vagy -osztályai tekintetében történő egyértelmű azonosítása érdekében a gyártónak egyedi azonosító kód révén minden egyes termék esetében meg kell adnia az adott terméktípust és a teljesítményszinteket vagy -osztályokat. Mielőtt a teljesítménynyilatkozatot elkészítik, az alábbi feltételeknek is kell teljesülnie: léteznie kell egy műszaki specifikációnak, műszaki előírásnak, el kell végezni a terméktípus meghatározását, bizonyos termékek esetén kijelölt vizsgáló szervezetnek kell végeznie a terméktípus meghatározását, más esetekben pedig egy kijelölt tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány is szükséges.
Az épület minőségét a beépített építési termékek, anyagok minősége mellett az építkezés helyszínén végzett építési kivitelezési munkák minősége határozza meg. Ezért az építőipari kivitelezési tevékenység minőségbiztosításában az egymást követő folyamatok, részfolyamatok megfelelő szabályozása kiemelt jelentőséget kap. Előre meg kell tervezni, hogy a minőséget közvetlenül befolyásoló minden műveletet szabályozott körülmények között, megfelelő eszközökkel végezzenek. Ehhez szakszerűen meg kell határozni és megfelelően dokumentálni szükséges azokat az építési kivitelezési technológiai utasításokat, amelyek hiánya a minőséget közvetlenül befolyásolhatja. Ugyanilyen lényeges a munkatársak, a szakemberek felkészültsége, illetve a dolgozói létszám előzetes szakszerű felkészítése a munkára.

A technológiai és informatikai innovációk megjelenésével és a fejlesztések alkalmazásával az építőipar elkezdett átalakulni és magasabb termelékenységi szinteket elérni. Ezeknek a fejlesztéseknek az egyik végterméke az építőipari szoftverek, amelyek segítségével a hatékony minőség-ellenőrzés meg tud valósulni az építkezésen. Az építésirányítási szoftver a modern építőipar egyik legfontosabb eszköze. Az építésvezetőkre, valamint a művezetőkre, projektvezetőkre nagy nyomás nehezedik, hogy minél jobban gyorsítsák fel az építkezési folyamatok sebességét és hatékonyságát, ezért az automatizált rendszerek, építésirányítási szoftverek használata szinte elengedhetetlen, nem csak a nagy és összetett projektek felügyelete során. Továbbá ezen eszközök alkalmazása és elsajátítása versenyelőnyhöz juttathat néhány iparági szereplőt.
Tekintettel arra, hogy az építőipar összetett iparág, bonyolult és többlépcsős folyamatokkal, ezért a minőség-ellenőrzés biztosítása az építőiparban sem egyszerű feladat. Mivel a hibák kijavítása időbe és anyagi kiadásokba kerül, a minőség-ellenőrzés befolyásolhatja a beruházás véghatáridejét, a műszaki átadás-átvétel időpontját, és a projekt költségvetés keretein belüli befejezését. Viszont a gyenge minőségű építőipari munkával akár peres eljárás, illetve a biztonsági vagy építészeti előírások megsértésének veszélye is fennállhat.

Az építőipari minőség-ellenőrzés az összes elvégzett feladat és helyszíni munkafolyamat előrehaladásának nyomon követését, a beépített anyagok minőségének ellenőrzését jelenti az építkezés minden szakaszában.
Az ellenőrzési folyamat már a tervezés során elkezdődik, amikor szükséges felügyelni az építészek, valamint az egyes szakági tervezők által készített tervdokumentációkat. Továbbá ezeknek a terveknek ütközésvizsgálaton is át kell esniük: ellenőrizni szükséges, hogy az egyes szakági tervek nem okoznak-e a megvalósulás során kivitelezési problémát, illetve akadályt.
A minőség-ellenőrzés az építési fázisban folytatódik, és ott láthatjuk legnagyobb előnyeit. Az építkezés kezdetétől fogva ellenőrizhető és dokumentálható, hogy minden kivitelezési tevékenység, részfeladat a terveknek megfelelően készült-e el. A minőség-ellenőrzés során elengedhetetlen az egyes ütközések, problémák, valamint a takarások dokumentálása is. Azonban ezek mellett szükséges az átalakítások, módosítások vagy további szerkezeti korszerűsítések jóváhagyását is nyomon követni annak érdekében, hogy azok is megfeleljenek a szabványoknak és előírásoknak. A minőség-ellenőrzés a feladatok végrehajtásáról szóló napi jelentéstételt, a problémák azonosítását és a hibák megoldását, valamint a gyors döntéshozatalt is jelenti.
Természetesen kijelenthető, hogy az építési dokumentáció vezetése és a minőség-ellenőrzési intézkedésekről való jelentéstétel gyakran hosszadalmas és nehéz feladatot jelent a felelős szakemberek számára. A nagyszámú norma és szabvány, valamint a speciális szabályok és a szükséges jóváhagyások rengeteg papírmunkát igényelnek, ami többletterhelést jelent. 

A hasonló fogalmak között igyekezvén kiigazodni, felmerülhet a kérdés, hogy mi a különbség a minőségbiztosítás és a minőség-ellenőrzés között az építőipari szférát tekintve?

Annak ellenére, hogy a két tevékenység szorosan kapcsolódik egymáshoz – hiszen a kiváló minőségű végtermék a cél –, mégis határozottan elkülöníthető egymástól a két folyamat. Lényegében a minőségbiztosítás gondoskodik arról, hogy az egyes feladatok, munkarészeket a megfelelő módon csináljuk, míg a műszaki minőség-ellenőrzés arra irányul, hogy az elvégzett feladatok eredményei megfeleljenek a meghatározott szabványoknak. A minőségbiztosítás az építési helyszín vállalkozói közti interakcióval kapcsolatos, míg a minőség-ellenőrzés a munka végeredményének vizsgálatára irányul. 

Összefoglalva kijelenthető, hogy a minőségirányítás az építőiparban elengedhetetlenül szükséges. Az építőipar minőségmenedzsmentje az egyik legsikeresebb stratégiává fejlődött. Egyre több ügyfél ismeri fel a lehetőségét, de egyúttal a felelősséget is, hogy megkövetelje az általuk megbízott vállalatok minőségi képességét az építkezéseken. A kivitelező vállalatoktól, alvállalkozóktól, szakemberektől, valamint a tervezési és építészeti irodáktól egyre nagyobb szükség van arra, hogy kreatív teljesítményük mellett bizonyítsák rendszerszintű, szervezeti és általános vállalkozói készségeiket. 
A fejlesztők számára nem lehet eléggé hangsúlyozni a minőség-ellenőrzés fontosságát az építőiparban. Elengedhetetlen a projektek határidőinek és költségvetésének betartásához, valamint annak biztosításához, hogy a projekt ne csússzon el időben azért, mert nem felel meg az építési előírásoknak.
Az építőiparban – jobban, mint bármely más iparágban – fontos, hogy szigorú protokollokat, előírásokat kövessünk a munkálatok kivitelezésénél, hogy biztosítsuk a megfelelő minőséget. Ellenkező esetben a hibák miatt újra szükséges tervezni vagy akár újra kell kezdeni az építkezést, és komoly, további pénzbefektetés nélkül megszegheti a szerződését, és perrel nézhet szembe. A nagyléptékű, modern projektek átfogó digitális megoldásokat igényelnek a projektmenedzsmenthez, hogy az építkezés minősége magas szinten tudjon maradni, hiszen a felügyelet fenntartásának egyetlen, jövőbemutató módja a folyamatok egy részének automatizálása.