Menekültek részére juttatott adományok a társasági adózásban

A bevezetőben jelzett probléma lényege, hogy alapvetően meg kell állapítani a támogatásról, hogy közvetlen támogatásról van-e szó (amikor direkt módon történik felajánlás a szükséget szenvedő magánszemélyek részére), vagy egy gazdasági szereplő egy adott adománygyűjtő segélyszervezeten keresztül kíván-e segíteni. Az alábbiakban a társasági adózás szempontból tekintjük át a kérdést.

Mikor minősülhet adománynak egy juttatás?

Az első szempont, amit az ingyenes juttatások kapcsán meg kell említeni, hogy különbséget kell tennünk az adományok, és az adománynak nem minősülő támogatások között (az adományokra kedvezőbb szabályozás vonatkozik). Az, hogy egy juttatás mikor minősülhet adománynak, a jogszabályi definíció alapján attól függ, hogy ki a címzettje, és mi a felhasználás célja.

A másik fontos tényező, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében az Ukrajnából érkező menekültek számára adott juttatásra nem alkalmazható a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) 28/A. §-ában szereplő szabály. Utóbbi rendelkezés lehetővé teszi ugyanis, hogy ha egy személy – akár magánszemély, akár jogi személy – katasztrófahelyzetben vagy veszélyhelyzetben a helyzet következményeinek elhárítása, mérséklése érdekében ingyenes termékátadást, szolgáltatásnyújtást teljesít, ezen tevékenysége után nem kell adóznia.

Megjegyzendő, hogy a koronavírus világjárvány alatt ez a szabály lehetővé tette, hogy a Magyarországon fennálló veszélyhelyzet idején adómentesen lehessen támogatni a vírus elleni védekezést, pl. az egészségügyben dolgozók támogatásával.

Az ukrajnai menekültek támogatására az említett mentességi szabály nem alkalmazható. Ez természetesen nem jelenti egyúttal azt, hogy ettől függetlenül minden esetben adózni kellene az említett személyek részére adott juttatás után, azt azonban igen, hogy külön meg kell vizsgálni, az eset körülményei alapján, hogy mely szabályozás szerint kell eljárni.

Mikor minősül egy támogatás adománynak a társasági adóban?

Induljunk ki elsőként abból az esetből, amikor a társasági adó alanya – például egy gazdasági társaság – dönt akként, hogy támogatni szeretné az Ukrajnából érkező menekülteket. A társasági adóban mindig az a központi kérdés, hogy egy adott költség, ráfordítás a vállalkozás érdekeit szolgálta-e, mert ha nem, az nem érvényesíthető a társasági adóalap terhére, és meg kell növelni annak összegével az adóalapot. Ugyanakkor vannak olyan tételek, kiadások, amiket a törvény valamilyen okból – gyakran társadalmi okokból – előnyösnek tekint, privilegizál, és adóalap-csökkentő tételt kapcsol hozzájuk.

Az első kérdés, amit a témánk kapcsán fel kell tennünk, hogy a társasági adó alanya a támogatást milyen módon adja; tehát ki részesül abban, és milyen célból történik a juttatás.

Közvetett támogatás – adománygyűjtő szervezeten keresztül

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) az ellenérték nélkül történő juttatások közül az adományt emeli ki és ehhez kapcsolja a legkedvezőbb szabályozást. Ha ugyanis a társasági adóalany által adott támogatás adománynak minősül, abban az esetben

- az így elszámolt költség, ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek/ráfordításnak minősül a Tao. tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 17. pontja szerint, illetve

- az adomány 20 százaléka (tartós adományozás esetén 40 százaléka), de legfeljebb az adózás előtti eredmény adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető, ha közhasznú szervezet kapja a támogatást, a közhasznú tevékenysége végzéséhez [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont].

Az adomány fogalmát azt a Tao. tv. 4. § 1/a. pontjában található értelmező rendelkezés adja meg. Eszerint adomány

- a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, vagy

- az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, vagy

- a közérdekű kötelezettségvállalás céljára

visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent a Tao. tv-ben nevesített előnyökön túl vagyoni előnyt egy bizonyos személyi körnek (az adományozónak, az adományozó tagjának stb.)

Ez azt jelenti, hogy ha például egy korlátolt felelősségű társaság. egy olyan közhasznú szervezetet – civil szervezetet vagy alapítványt – támogat, amelynek az alapszabályában, illetve alapító okiratában szerepel a köznapi értelemben vett humanitárius segítségnyújtás (illetve az annak megfelelő egyéb segítségnyújtás), akkor elmondható, hogy a támogató a törvényi kategóriának megfelelő adományt ad, és erre tekintettel dupla kedvezményre jogosult: egyfelel elszámolhatja az adomány összegét az adóalap terhére elismert költségként, másfelől pedig alkalmazhatja az adóalap-csökkentési szabályt is).

Ha a juttató egy egyházi jogi személyen keresztül kíván támogatás adni, arra kell figyelnie, hogy bár a támogatás összege vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség lesz [a Tao. tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 17. pontja alapján], de ahhoz külön adóalap-csökkentő tétel nem kapcsolódik [az nem szerepel a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjában].

Tanácsok és tippek

TIPP 1: Társasági adó szempontjából tehát azt mondhatjuk, hogy egy cég akkor jár legjobban, ha egy olyan közhasznú szervezetet támogat, amelynek alaptevékenységébe beletartozhat a menekültek segítése. Vagyis ide tartozik az az eset, amikor például pénzt utal át egy közhasznú szervezet külön a menekültek megsegítésére létrehozott bankszámlaszámára, vagy dologi adomány nyújt, csomagot készít össze, és ezt leadja a menekülteket segítő közhasznú szervezeteknek.

TIPP 2: Ügyeljünk az adminisztratív feltételekre. Arra is figyelni kell továbbá, hogy ahhoz, hogy ez a támogatás adománynak minősüljön, és elismert költség és adóalap-csökkentő tétel legyen, be kell szereznie a támogatónak egy olyan igazolást, amely tartalmazza a támogatásban részesített szervezet és a támogatást nyújtó adózó nevét, székhelyét, adószámát, a támogatás összegét és célját. Ezt is a Tao. tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 17. pontja írja elő, továbbá az 7. § (7) bekezdés.

TIPP 3: Fontos hangsúlyozni, hogy ha a támogatást közhasznú besorolással nem rendelkező civil szervezet kapja, adományról nem beszélhetünk, és ilyen esetben az adománynál szigorúbb szempontrendszer szerint kell eljárni (lásd később).

Közvetlen támogatás

Tekintsük át, mi a helyzet abban az esetben, ha a társasági adó alanya akként dönt, hogy nem egy szervezeten keresztül szeretne segíteni, hanem közvetlenül, tehát pl. termékeket szerez be és nyújt át direkt módon az arra rászoruló magánszemélyeknek, vagy pénzadományt nyújt részükre.

Itt különbséget kell tenni aszerint, hogy a támogatásban részesülő magánszemély esetleg valamilyen jogviszonyban áll-e a juttatóval (tehát például egy cég az ukrán munkavállalóit kívánja segíteni szállás és étkezés biztosításával), vagy nem (amikor a cégtől teljesen független személyek részére történik a juttatás).

Ha a gazdasági társaság a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve utóbbi özvegye, kiskorú közeli hozzátartozója részére segélyt nyújt, az elszámolt költség vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, a Tao. tv. 3. számú melléklet B) Fejezet 1. pontja alapján.

Ha egy gazdasági társaság az ukrán munkavállalója részére támogatást ad, a juttatás a jogviszony jellege szerint adózik, tehát nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ami után szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a munkáltatónak.

Ha a munkáltató által adott juttatás nem minősül segélynek, de belefér a személyi jellegű egyéb kifizetés számviteli fogalmába, és azt az adózó a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek, illetve vezető tisztségviselőjének, tevékenységében személyesen közreműködő tagjának, vagy az említettek közeli hozzátartozójának juttatja, az adott költség/ráfordítás a Tao. tv. 3. számú melléklet B) fejezet 3. pontja alapján tekinthető elismert költségnek.

Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ha a munkáltató ily módon támogatja például az Ukrajnából származó munkavállalóját és családját, amellett, hogy a juttatás vállalkozás érdekében merül fel, külön adóalap-csökkentésre nem jogosít.

Következő esetkörünk, amikor a társasági adó alanya olyan magánszemélyt, magánszemélyeket támogat, amelyek nem állnak vele semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

Ebben az esetben az adott támogatás nem lesz vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség, hacsak az adózó nem tudja bizonyítani, hogy gazdasági tevékenységével összefügg a támogatás juttatása.

Ezen szigorú szabály oka, hogy ingyenes támogatásoknál a Tao. tv. rendező elve az, hogy az ingyenes átadásban érintett két (vagy több) személy közül az egyik – a juttató vagy a juttatásban részesülő – megfizesse az ingyenes juttatás értékére eső adót, és ez magánszemélyek esetén nem történik meg. Ha a támogatott nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban a támogatóval, a támogatónál szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem merül fel.

A fentiekben említettük, hogy kizárólag a közhasznú besorolással rendelkező szervezet közhasznú tevékenységének végzése minősül adománynak a társasági adóban, a közhasznú besorolással nem rendelkező civil szervezetek, alapítványok támogatása nem.

Ha a társasági adó alanya akként dönt, hogy olyan, menekülteket támogató szervezetnek ad juttatást, amely közhasznú besorolással nem rendelkezik, a Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontjában előírtak szerint kell megítélni, hogy a támogatás a juttatónál vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e.

A közhasznú besorolással nem rendelkező szervezetek támogatása esetén az a központi kérdés, hogy a juttatásban részesülő végez-e vállalkozási tevékenységet. Ennek a ténynek a támogatást nyújtó nem feltétlenül van birtokában, gyakran csak a juttatást követően derül ki, hogy a támogatónak milyen típusú nyilatkozatot kell beszereznie a támogatottól annak érdekében, hogy a támogatást elismert költségként kezelhesse, és ne kelljen megnövelnie azzal az adóalapját.

A következő esetek az enyhébb megítélés alá tartoznak.

Ha ezek valamelyike áll fenn, csupán ennek tényéről kell kiállítania egy nyilatkozatot a támogatásban részesülőnek a támogató számára:

- ha a juttatás adóévében a támogatott nem végzett vállalkozási tevékenységet, elegendő ennek tényét rögzíteni;

- ha a juttatás adóévében a támogatott végzett ugyan vállalkozási tevékenységet, de tudja igazolni, hogy a támogatást nem ehhez, hanem az alaptevékenységéhez kapta;

- ha a juttatás adóévében a támogatott végzett ugyan vállalkozási tevékenységet, és a támogatást ezen vállalkozási tevékenységéhez kapta, de tudja igazolni, hogy a vállalkozási tevékenysége után nem kell társasági adót fizetnie a Tao. tv. szerint.

Ha ezen feltételek egyike sem teljesül, akkor a támogatónak az ún. teljes adattartalmú nyilatkozatot be kell szereznie ahhoz, hogy az ingyenes juttatása vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősüljön.

Ebben a nyilatkozatban annak kell szerepelnie, hogy

- a juttatásban részesülő a juttatás adóévében a juttatást az adózás előtti eredményében bevételként elszámolta, és

- az adózás előtti eredménye, adóalapja ezen támogatás nélkül nem lesz negatív, illetve

- a támogatásra jutó társasági adót megfizeti, amelyet utólag is igazol a társasági adóbevallás elkészítését követően.

Ilyen esetben tehát két nyilatkozatra is szükség van; az egyiket a támogatás nyújtásakor kell kiállítani, és egy megalapozott várakozást jelöl, míg a másik esetben utólag is alá kell támasztani az említett körülményeket.

Az első nyilatkozat tehát egy becslés, mely arról szól, hogy a támogatásban részesülő személy a támogatást a juttatás adóévében el fogja számolni, az adóévben várható adózás előtti eredménye, adóalapja a támogatás nélkül nem lesz negatív, illetve a bevételre eső társasági adót megfizeti.

Az elszámolhatóság érdekében a támogatásban részesülő második, tényadatokon alapuló nyilatkozatának minden körülményt alá kell támasztania a juttatás adóévére vonatkozóan (a bevételt elszámolta, adózás előtti eredménye és adóalapja a támogatás nélkül nem negatív, a támogatásra jutó társasági adót megfizeti).

Végezetül arra is szükséges utalni, hogy ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, a támogatás értéke nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, azzal automatikusan meg kell növelni a társasági adó alapját [Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont].

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A társasági adó szabályozás szerint, ha külföldi illetőségű szervezet részesül a támogatásban, a támogató nem érvényesítheti az adóalapjában költségként, ráfordításként az adott juttatást. Ha például egy belföldi gazdasági társaság egy ukrán civil szervezeten keresztül kíván támogatást nyújtani a menekültek részére, a támogatásával vissza kell növelnie az adózás előtti eredményét.