Megbízási szerződés vagy vállalkozás?

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2023.11.07

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 197 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az érintett munkavállaló magántanárként, nyelviskolában szeretne elhelyezkedni, ahol lehetőleg nem alkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként, adószámos magánszemélyként vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatnák. A felmerülő foglalkoztatási és adózási kérdéseket elemeztük.

A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy a megbízási szerződés lenne a legkedvezőbb megoldás a leendő munkavállaló számára vagy az egyéni vállalkozás/adószámos magánszemély státusz? Milyen egyéb kiadásokkal kell számolnia, ha a megbízási szerződés mellett dönt?

A megbízási szerződés eseteiben elöljáróban azt kell pontosítani, hogy amennyiben a megbízási díj havi szinten eléri a minimálbér 30%-át, akkor a foglalkoztatónak be kell jelentenie a megbízottat és a járulékfizetési kötelezettség ugyanúgy fennáll, mint egy munkaviszony esetén. 2022. december 13. napján hirdették ki a 2023. évi minimálbér összegét a Magyar Közlöny 214. számában.

 
 

Ez az összeg, tehát a minimálbér 30% jelenleg 69 600 forint.
Lehetőség van a mindenkori minimálbér 30%-ig történő kifizetésnek is megbízási jogviszonyban Megbízási szerződés alapján megbízási díjat fizetnek magánszemélynek akkor, ha havi szinten a kifizetés nem éri el a minimálbér 30%-át, akkor a havi megbízási díj nem éri el a járulékalapot képező jövedelmet. Ebben az esetben nincs a biztosítási jogviszonyra vonatkozó bejelentési kötelezettség (mivel a biztosítási jogviszony nem is jött létre). Szja levonás a magánszemélyt ebben az esetben is terheli. Viszont létezik költségelszámolás, amelyet minden esetben le kell vonni a megbízási díjból ez 10% bizonylat és számla nélkül, akár létezett költség akár nem. Pl., ha a megbízási díj 70 000 forint lenne, akkor 7 000 forint a költség a jövedelem pedig 63 000 Ft, ami nem éri el a minimálbér 30%-át.

A járulékfizetési kötelezettség attól függ, hogy a megbízási díj a 10% költséghányad figyelembe vételével és levonásával eléri vagy nem a minimálbér 30 százalékát.

Amennyiben nem, akkor kifizetői oldalon 13% Szochó fizetési kötelezettség keletkezik, a magánszemélyt pedig 15% Szja terheli. Ebben az esetben viszont nem jön létre biztosítási jogviszony.

Ha viszont a megbízási díj eléri vagy meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor már biztosítási jogviszony jön létre és 18,5% Tb járulékot is vonni kell a díjazásból. Valamennyi esetben a kifizetőt bevallási (08-as) és befizetési kötelezettség is terheli. A biztosítási jogviszony (ha létrejönne) pedig bejelentési kötelezettséggel jár, amelyet a kifizetőnek az adóhatóságnál a T1041-es nyomtatvány kitöltésével kell bejelenteni. Több kifizető esetén a megbízási díjakat külön külön kell számfejteni.

Amennyiben egyéni vállalkozóként főállásúnak minősülne a nevezett magánszemély, akkor havi szinten járulékfizetési kötelezettségének kell eleget tennie. Ebben az esetben nincs Szja fizetési kötelezettség 2 320 000 forint bevételig. Viszont járulékfizetési kötelezettség létezik Tb 18,5% és Szochó 13% a minimálbér vagy garantált bérminimum után a tevékenységhez igazodóan. A Szochó adót emelt adóalappal kell számítani a minimálbérhez vagy a garantált bérminimum, amely 112,5%-ot jelent.

Mindent egybevetve az adószámos magánszemélyként létesített jogviszony nem ajánlható.

Ezen felül az előzőekben leírtakhoz igazodóan a magánszemély megalapozott döntése kell, hogy legyen a jogviszony kiválasztása, értelemszerűen a bevételéhez igazodóan.