Megbízási szerződés vagy vállalkozás?
Olvasási idő: 5 perc
Az érintett munkavállaló magántanárként, nyelviskolában szeretne elhelyezkedni, ahol lehetőleg nem alkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként, adószámos magánszemélyként vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatnák. A felmerülő foglalkoztatási és adózási kérdéseket elemeztük.
A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy a megbízási szerződés lenne a legkedvezőbb megoldás a leendő munkavállaló számára vagy az egyéni vállalkozás/adószámos magánszemély státusz? Milyen egyéb kiadásokkal kell számolnia, ha a megbízási szerződés mellett dönt?
A megbízási szerződés eseteiben elöljáróban azt kell pontosítani, hogy amennyiben a megbízási díj havi szinten eléri a minimálbér 30%-át, akkor a foglalkoztatónak be kell jelentenie a megbízottat és a járulékfizetési kötelezettség ugyanúgy fennáll, mint egy munkaviszony esetén. 2022. december 13. napján hirdették ki a 2023. évi minimálbér összegét a Magyar Közlöny 214. számában.
Ez az összeg, tehát a minimálbér 30% jelenleg 69 600 forint.
Lehetőség van a mindenkori minimálbér 30%-ig történő kifizetésnek is megbízási jogviszonyban Megbízási szerződés alapján megbízási díjat fizetnek magánszemélynek akkor, ha havi szinten a kifizetés nem éri el a minimálbér 30%-át, akkor a havi megbízási díj nem éri el a járulékalapot képező jövedelmet. Ebben az esetben nincs a biztosítási jogviszonyra vonatkozó bejelentési kötelezettség (mivel a biztosítási jogviszony nem is jött létre). Szja levonás a magánszemélyt ebben az esetben is terheli. Viszont létezik költségelszámolás, amelyet minden esetben le kell vonni a megbízási díjból ez 10% bizonylat és számla nélkül, akár létezett költség akár nem. Pl., ha a megbízási díj 70 000 forint lenne, akkor 7 000 forint a költség a jövedelem pedig 63 000 Ft, ami nem éri el a minimálbér 30%-át.
A járulékfizetési kötelezettség attól függ, hogy a megbízási díj a 10% költséghányad figyelembe vételével és levonásával eléri vagy nem a minimálbér 30 százalékát.
Amennyiben nem, akkor kifizetői oldalon 13% Szochó fizetési kötelezettség keletkezik, a magánszemélyt pedig 15% Szja terheli. Ebben az esetben viszont nem jön létre biztosítási jogviszony.
Ha viszont a megbízási díj eléri vagy meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor már biztosítási jogviszony jön létre és 18,5% Tb járulékot is vonni kell a díjazásból. Valamennyi esetben a kifizetőt bevallási (08-as) és befizetési kötelezettség is terheli. A biztosítási jogviszony (ha létrejönne) pedig bejelentési kötelezettséggel jár, amelyet a kifizetőnek az adóhatóságnál a T1041-es nyomtatvány kitöltésével kell bejelenteni. Több kifizető esetén a megbízási díjakat külön külön kell számfejteni.
Amennyiben egyéni vállalkozóként főállásúnak minősülne a nevezett magánszemély, akkor havi szinten járulékfizetési kötelezettségének kell eleget tennie. Ebben az esetben nincs Szja fizetési kötelezettség 2 320 000 forint bevételig. Viszont járulékfizetési kötelezettség létezik Tb 18,5% és Szochó 13% a minimálbér vagy garantált bérminimum után a tevékenységhez igazodóan. A Szochó adót emelt adóalappal kell számítani a minimálbérhez vagy a garantált bérminimum, amely 112,5%-ot jelent.
Mindent egybevetve az adószámos magánszemélyként létesített jogviszony nem ajánlható.
Ezen felül az előzőekben leírtakhoz igazodóan a magánszemély megalapozott döntése kell, hogy legyen a jogviszony kiválasztása, értelemszerűen a bevételéhez igazodóan.
