Bejelentkezés

Ez a tartalom 262 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Megbízási jogviszony a mezőgazdaságban

Mezőgazdasági munkára a munkaviszonyon és az egyszerűsített foglalkoztatáson kívül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony is létesíthető. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony legismertebb formája a megbízási jogviszony, amely egy szabadabb foglalkoztatási formát jelent a munkaviszonyhoz képest. A megbízott sok esetben saját eszközeivel végzi a tevékenységét és a munkaidejét is szabadon maga határozza meg.

Mezőgazdasági munkára általában csak idényszerűen, meghatározott munkák elvégzése céljából alkalmaznak magánszemélyeket, a munkavégzés pedig különböző foglalkoztatási formákban valósulhat meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségeit tárgyaló írásunk után ezúttal a megbízás szabályait tekintjük át.
Megbízási jogviszony létesítése esetén a felek között tehát nem munkaviszony, hanem egyfajta polgári jogi jogviszony jön létre, melyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) megbízásra vonatkozó szabályai az irányadóak. A Ptk. értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízás tehát tulajdonképpen valamilyen ügy ellátását jelenti, ezért ún. gondossági kötelemként is nevezik. 
A megbízási szerződés alapján történő munkavégzés viszonylag szabadabb foglalkoztatási formát jelent a munkaviszonyhoz képest. A megbízott sok esetben a saját eszközeivel végzi a tevékenységét és a munkaidejét is szabadon maga határozza meg. A megbízott általában egy konkrét feladat ellátására vállal kötelezettséget és a felekre inkább a mellérendeltség a jellemző, míg munkaviszonyban a felek szoros alá-fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. Munkaviszonyban a díjazásra rendszeresen (általában havonta) sor kerül, megbízás esetén viszont a megbízási díj kifizetése – a felek megállapodása alapján – történhet havonta, esetenként vagy egyösszegben, a munka elvégzése után is. A Ptk. értelmében a megbízási díj főszabályként a szerződés teljesítésekor esedékes és a megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. 

Közterhek megbízási jogviszony esetén

A megbízási szerződés alapján történő munkavégzés az Szja tv. rendszerében önálló tevékenységnek minősül.  Az Szja tv. 16. § (1) és (3) bekezdései értelmében ugyanis önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. 

Megbízási jogviszony esetén a bevétel után (ideértve az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is) minden esetben lehetőség van költségelszámolásra, így jövedelemnek (az adóelőleg alapjának) a bevétel költséggel csökkentett része minősül. A jövedelemszámítás során a magánszemély – saját döntésétől függően – kétféleképpen határozhatja meg a jövedelmét. Egyrészt a tételes költségelszámolás alkalmazásával, amikor a bevételével szemben a tényleges felmerült és bizonylattal igazolt és elismert költségeit, vagy az igazolás nélkül elszámolható költségeit veheti figyelembe. A másik módszer a 10 százalék költséghányad alkalmazása, amelynek választása esetén minden költséget elszámoltnak kell tekinteni és a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. 

Megbízási jogviszony létesítése során a kifizetőt adóelőleg-megállapítási kötelezettség terheli, így a magánszemélynek adóelőleg-nyilatkozat formájában nyilatkoznia kell a kifizető (megbízó) felé arról, hogy melyik költségelszámolási módszerrel állapítsa meg a jövedelmét. 

Tételes költségelszámolás választásánál az adóév során az adóelőleg alapja a bevételből a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű igazolható, vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész. A nyilatkozott költség tehát évközben nem haladhatja meg a tevékenység ellenértékének 50 százalékát. Ettől függetlenül a személyi jövedelemadó beval¬lásban már korlátozás nélkül elszámolható az adóévben ténylegesen felmerült és az Szja tv. szerint elismert és megfelelően igazolt költség. A költségnyilatkozattal kapcsolatosan a költségtérítés címén kifizetett összegekre azonban ez a korlátozás nem vonatkozik, így a tevékenységgel összefüggő költségtérítés kifizetésénél az adóév során akár 100 százalék költséget is figyelembe vehet a kifizető. Nyilatkozat hiányában, vagy ha a magánszemély jövedelmének meghatározására a 10 százalék költséghányad alkalmazásával kerül sor, az adóelőleg alapja a bevétel 90 százaléka.

Lényeges megemlíteni, hogy az adóelőleg alap meghatározásánál a tételes költségelszámolásra vagy a 10 százalékos költséghányadra vonatkozó választást az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységéből származó bevételre – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmazni. Ha azonban az adóelőleg alapok meghatározása évközben a 10 százalék költséghányad levonásával történt, akkor az adóbevallásban az adóalap meghatározásához alkalmazni lehet a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a bevallásban a 10 százalék költséghányad levonását más önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikénél sem érvényesíti a magánszemély. Abban az esetben viszont, ha a magánszemély az adóelőleg megállapításánál a kifizetőnek évközben tételes költségelszámolásról nyilatkozott, akkor az év végi adóbevallásában már nem alkalmazhatja költségelszámolási módszerként a 10 százalékos költséghányadot.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részének minősül, a kifizetőt tehát ez esetben is terheli – a kapott költségnyilatkozat figyelembe vételével – a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg megállapítási, levonási, megfizetési és bevallási kötelezettség. 

A költségnyilatkozat mellett pedig ez esetben is lehetőség van az arra jogosultaknak adóalap-kedvezmények érvényesítésére. Ezzel kapcsolatban tehát adóelőleg-nyilatkozatot tehetnek a kifizető felé és a kifizető köteles azt figyelembe venni. 

Például, egy magánszemély egy hónapon keresztül megbízási szerződés alapján végez mezőgazdasági tevékenységet egy cég számára. A megbízási díj az egy hónapra 400 000 forint. A magánszemély úgy nyilatkozott a kifizetőnek, hogy jövedelmét a megbízási díjból a 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítsa meg. A magánszemély továbbá személyi kedvezmény érvényesítésére is jogosult, melyről igazolással is rendelkezik és a megbízási szerződés megkötésekor erről nyilatkozott is a kifizetőnek és kérte annak figyelembe vételét az adóelőleg megállapítása során. A kifizetőnek ez esetben az adóelőleget a következők szerint kell megállapítani. A 400 000 forint megbízási díjból a jövedelem a 10 százalék költséghányad alkalmazásával 360 000 forint (400 000 x 0,90). Ez tovább csökkenthető a személyi kedvezménnyel, ami jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve (2022-ben 66 700 forint). Az adóelőleg alapja tehát 293 300 forint, ami után fizetendő személyi jövedelemadó-előleg 43 995 (293 300 forint x 0,15) forint, melynek megállapítása, levonása, megfizetése és bevallása (’08-as bevallás) a kifizető feladata. 

A magánszemély megbízási szerződés esetén a társadalombiztosítás rendszerében csak abban az esetben lesz biztosított, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Az előző példánál maradva a magánszemély biztosított lesz, így a kifizető köteles őt biztosítottként bejelenteni (’T1041), valamint az adóelőleg alapot képező jövedelem után a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megállapítani, levonni, befizetni és bevallani (’08-as bevallás). 

A kifizetőt – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől függetlenül – az adóelőleg-alapjául szolgáló összeg után továbbá 13 százalék szociális hozzájárulási adó is terheli. 

A kifizető a jövedelemről, az adó/adóelőleg-alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről igazolást köteles a magánszemély számára kiállítani. Az adóévben megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelmet, a levont adót/adóelőleget az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban szerepeltetni kell, mely teljesíthető az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet elfogadásával, kiegészítésével és beküldésével, vagy az adott évre vonatkozó ’SZJA jelű nyomtatvány benyújtásával.

Dr. Kiss Mariann (2022-03-09)