Melyek pontosan a kötelezően elkészítendő munkavédelmi dokumentumok?

A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, a továbbiakban Mvt.) és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapvető követelményként határozzák meg a munkáltatók szervezett munkavégzéssel kapcsolatos követelményeit: minden munkáltató kötelessége gondoskodni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények, munkahelyek, munkaeszközök biztosításáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről, továbbá a balesetek és baleseti ártalmak megelőzéséről, és az ezekhez szükséges tárgyi, személyi és szervezési feltételek biztosításáról.

A munkáltatóknak tehát számos, előírt munkavédelmi dokumentummal kell rendelkezniük. Melyek ezek pontosan?

A munkahelyi kockázatértékelés körébe tartozó dokumentumok

A munkavédelmi kockázatértékelést mindenképpen (tevékenységtől függetlenül) kötelező elvégeztetnie, mert, a Mvt. 54. §-a meghatározza, hogy „a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat”. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkahelyi kockázatértékelés elvégzésével még nem tesz eleget a jogszabályi kötelezettségeknek, az alábbi kockázatértékeléseket, kockázatbecsléseket szükséges még elvégeztetni munkavédelmi szakemberekkel:

Kémiai kockázatbecslés

A 2000. évi. XXV. törvény 19 § és az 5/2020. (II. 16.) ITM rendelet 5. §-ában foglaltak értelmében a kémiai kockázatelemzést minden vegyszert használó és forgalmazó munkahelyen (pl. takarítás, festés, karbantartás) el kell készíteni és felül kell vizsgáltatni rendszeresen szakemberrel.

Biológiai kockázatértékelés

A biológiai kockázatértékelés fertőzésveszély (pl. rágcsálók), járványveszély (pl. influenza, COVID-19) kockázata esetén vizsgálja az adott munkakörnyezet adottságait, majd a veszélyeztetettségi szint meghatározása után meghatározza a szükséges teendőket.  Célja, hogy a munkavállalók biztonságát és egészségét fenyegető kockázatok megbecsülhetőek, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek. A biológiai kockázatbecslés alapjául szolgál a szükséges egyéni védőeszközök és a munkaköri védőoltások meghatározásának.

Egyéni védőeszköz munkaköri meghatározása

A kockázatértékelés eredményeképpen, a kockázatok csökkentése érdekében intézkedésként meghatározásra kerülhet az egyéni védőeszközök használata. A munkáltatónak ezek juttatási rendjéről szabályzatot kell készíttetnie: „Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.”

Orvosi vizsgálatok rendje szabályzat

A munkáltatás egyik legfontosabb előírása, hogy előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
Mvt. 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

• foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
• foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
• a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és – a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott munkakörökben (pl. a képernyős munkavégzésnél évente) – időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

Munkavédelmi Szabályzat vagy Egységes és Átfogó Megelőzési stratégia

Az Mvt. meghatározza, hogy ki kell alakítani a munkahelyre vonatkozólag egy úgynevezett megelőzési stratégiát.
„Mvt. 54. § (1) g) A munkáltató kötelessége egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására.
Mvt. 2. § (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.”

Munkavédelmi szabályzat készítésére a munkáltatónak jogszabály által előírt kötelezettsége nincs, azonban a munkáltató rendelkezhet úgy, hogy a sok egyedi utasítás helyett egységes szerkezetű szabályzatban fekteti le a munkavédelmi követelményrendszert. A munkavédelmi szabályzat kiváltja azokat a szabályozási területeket, amelyekre jogszabály a munkáltatót írásbeli rendelkezési kötelezettségekkel terheli, és egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos követelményeket a munkáltató sajátosságainak megfelelően teljesíthesse, vagyis a követelmények teljesítésének módját saját arculatára formálja.

Munkavédelmi szakember által összeállított munkavédelmi oktatási tematika, oktatási segédlet

Az Mvt. meghatározza, hogy a munkáltató köteles a munkavédelmi oktatást olyan időközönként és tartalommal megtartani, hogy azt a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatása teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel. Megismerje a munkavédelem területén előírt szabályokat, munkavédelmi és munkáltatói utasításokat, információkat. Az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatásokat megtarthatja a munkáltató vagy annak belső megbízottja. Az oktatások megtartásához előírás, hogy az oktatási tematikát, oktatási segédletet a munkabiztonsági szakember végezze el. A munkáltató kötelezettsége meggyőződni arról, hogy az oktatást követően a munkavállaló elsajátította-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, azokat készséggel tudja alkalmazni a munkavégzése során.

Amire még munkavédelemmel kapcsolatban szükséges odafigyelni

A teljesség igény enélkül egy gyors felsorolás:

• foglalkozás-egészségügyi szakorvossal szerződés;
• folyamatos munkavédelmi szaktevékenység ellátása esetén a munkavédelmi szakcég szerződése;
• munkahelyi elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása (elsősegélynyújtó felszerelés, elsősegélynyújtó hely, kijelölt elsősegélynyújtó);
• épületekre és a tevékenység során alkalmazott villamos berendezések, munkaeszközök érintésvédelmi felülvizsgálatának jegyzőkönyve (esetlegesen észrevételezett hiányosságok megszüntetését igazoló jegyzőkönyvek);
• villamos kéziszerszámok éves szerelői vizsgálata;
• a tevékenység során használt veszélyes anyagok nyilvántartása és a biztonsági adatlapok biztosítása (NNK felé bejelentési kötelezettség teljesítése);
• telepített gépek, berendezések munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálati jegyzőkönyve;
• a veszélyes gépek esetén az üzembe helyezés elrendelésének írásos anyaga;
• emelőgépek időszakos szerkezeti biztonságtechnikai felülvizsgálata jegyzőkönyvei;
• a tevékenység során alkalmazott létrák, nehéz állványzatok, mobil állványok éves munkavédelmi felülvizsgálata;
• munkavédelmi képviselő választás biztosítása;
• munkára képes állapot ellenőrzése (pl. alkoholszondáztatás)