Tartózkodási engedéllyel rendelkező koreai munkavállaló

További, kapcsolódóan felmerülő kérdés, hogy végelszámoló lehet-e külföldi állampolgár, aki nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, vagy olyan, aki rendelkezik tartózkodási engedéllyel? Illetve: végelszámoló lehet-e megbízási jogviszonyban, a külföldi állampolgár, aki rendelkezik/ nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel?

A korhun szabályozás lényegi elemei szerint a járulékfizetési kötelezettség – fő szabályként – abban az országban áll fenn, ahol az érintett személy munkavállalóként vagy vállalkozóként jövedelemszerző tevékenységet végzi.

Vállalkozó esetében abban az országban kell járulékot fizetni, ahol a vállalkozónak a lakóhelye van.

Ha a foglalkoztatott, vagy a vállalkozó Magyarországon és Koreában párhuzamosan végez tevékenységet, abban az országban kell a járulékfizetést teljesíteni, ahol a lakóhelye van.
A kiküldetésben lévő személyekre a kiküldő foglalkoztató székhelye szerinti országban áll fenn a járulékfizetési kötelezettség.

Speciális szabályok vonatkoznak a tengerjáró hajón, a repülőgépen tisztként, vagy repülőgép személyzetének tagjaként szolgálatot teljesítő személyekre, valamint a diplomáciai képviseletek tagjaira és a köztisztviselőkre.

A biztosítási, azaz a járulékfizetési kötelezettség fennállásának meghatározása érdekében Magyarországon a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell fordulni.

Munkaviszony esetén (amikor a nevezett személy munkavállalási engedéllyel is rendelkezik) akkor a felek munkaszerződést kötnek, amiben többek között a munkavállaló munkabérét is megállapítják, a hazai jogszabályi rendelkezésekhez igazodóan (minimálbér, garantált bérminimum)
Munkaerőpiacra lépők eseteiben a jogszabály a következőket rendeli: munkaerőpiacra lépő az a munkavállaló, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal.

A koreai állampolgár esetében a munkaerőpiacra lépőkre vonatkozó szabály nem érvényes, a jogszabályi feltételek hiányában.

Végelszámoló jogállása

A végelszámoló a jogállása tekintetében kiindulási pont az, hogy a végelszámolás kezdetétől a társaságnál megszűnik a vezető tisztségviselőjének megbízatása. Ebből következően a végelszámolás időpontjától kezdődően csak a végelszámoló minősül a társaság önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.
Amennyiben külsős végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselője, tisztségviselői látják el a Ctv. 114. § (2) bekezdése alapján, azaz az egyszerűsített végelszámolás elrendelése az ügyvezető korábbi jogállását nem változtatja meg.
Ezáltal sem munkajogi, sem adózási, sem cégjogi vonatkozásban nincs kötelezettség, a cégbíróság felé sem kell bejelentést tenni. Így az adóhatóság előtti eljárásban a vezető tisztségviselő továbbra is törvényes képviselőnek minősül és az általa adott meghatalmazások a végelszámolás alatt is érvényesek maradnak. A végelszámolói feladatok ellátása lehetséges munkaviszonyban, ezen belül részmunkaidőben is.

Egy végelszámoló feladata rendkívül speciális, mivel alapos felkészültséget igényel, aki szakmai tudással rendelkezik az adózásban és a cégjogban is. Ebből következően egy olyan személy megbízatása nem lehetséges, aki még valószínűsíthetően magyarul sem beszél, ebből következően a határidős kötelezettségeknek kellő felkészültség, nyelvi tudás és a végelszámolást illető elengedhetetlen tudás nélkül nem alkalmazható. Megjegyzendő, hogy a mögöttes felelősség a társaság tisztségviselőire vonatkozóan a végelszámolás nem mentesíti, az továbbra is fennáll.