A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adózási szabályai

Ellátásban részesülő tagnak számít tehát a gyermekgondozási díjban (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) nem nagyszülőként részesülő személy. A személyes közreműködés módját és ellentételezését a szövetkezettel kötött tagsági megállapodás tartalmazza. 
A tag személyesen közreműködhet a szövetkezet harmadik személynek nyújtott külső szolgáltatásában is. Az ilyen, külső szolgáltatás nyújtásakor a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény-Ptk.) megbízásra vonatkozó, valamint a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény - Mt.) szövetkezetekről szóló törvényben (2006. évi X. törvény) meghatározott szabályait kell alkalmazni.

Személyi jövedelemadó 

A tag személyes közreműködése ellenében kapott juttatása nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít [1995. évi CXVII. törvény-Szja tv. 24. § (1) bek. c) pont és 25. § (1) bek.] így az az összevont adóalap részeként adóköteles.
Az Szja tv. az új szövetkezeti forma beiktatásával azonban új, adómentességre vonatkozó szabályokkal is kiegészült.
Ennek megfelelően adómentes 

• az ellátásban részesülő tag személyes közreműködésének ellenértékeként juttatott élelmiszer, a szövetkezetben előállított javak, vagy fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel, melyeknek értéke együttesen havonta a minimálbér összegét nem haladhatja meg. 

A fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.

• a szövetkezet által támogatásként vagy segélyként a tagnak juttatott, élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány, legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben. 

A juttatott élelmiszerek vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítéskor alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Az ellátásban részesülő tag társadalombiztosítási jogállása 

A szövetkezet tagja akkor biztosított, ha személyes közreműködése munkaviszonyon, vagy megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul [Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont]. 
Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra az ellátásban részesülő tagra, aki egyéb jogcímen biztosított, [Tbj. 6. § (1) bekezdés bd) pont] kivéve, ha ez a magánszemély munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási, vállalkozási szerződés alapján vagy választott tisztségviselőként biztosított [Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és (2) bek.]. 
Ha az ellátásban részesülő tag a szövetkezetben végzett személyes közreműködése okán biztosított, akkor a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettséget az ezt megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni. 

Kapcsolódó

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tb-jogállása

Az idén új szervezeti formaként megjelenő kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének fontos szabálya, hogy nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja, valamilyen munkavégzés valamilyen formában kötelező. További szabály ugyanakkor, hogy ez a személyes közreműködés főszabály szerint nem keletkeztet a társadalombiztosítási törvény szerinti biztosítotti státuszt.

Szociális hozzájárulási adó 

Nem kell szochot fizetni a szövetkezetnek az ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel kifizetett, az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó-, (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után [2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés k) pont]. 

Szakképzési hozzájárulás 

A szövetkezet szakképzési hozzájárulást nem fizet [2019. évi LXXX. törvény 105. § (2) bek. 7. pont]. 

Társasági adó 

A szövetkezet a társasági adó alanya [1996. évi LXXXI. törvény-Tao. tv. 2. § (2) bek.]. Ugyanakkor ez a szövetkezeti forma a társasági adó alapját nem az általános szabályok szerint, hanem – az iskolaszövetkezetre irányadó (Tao. tv. 10. §) – speciális rendelkezések alapján állapítja meg. 
A szövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá az adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a megállapított osztalék) 

• csökkentve – többek között – a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségeivel, valamint a bírság és az Art., a Tbj. szerinti jogkövetkezmények elengedése miatt elszámolt bevétellel [Tao. tv. 7. § (1) bek. t) és r) pont]; 
• növelve – többek között – a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a jogerős határozatban megállapított bírság, az Art., illetve a Tbj. szerinti jogkövetkezményekből adódó ráfordítások összegével [Tao. tv. 8. § (1) bek. d) és e) pont];
• növelve a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követeléssel [Tao. tv. 10. § (3) bek.] (amely eltér az általános előírástól, mert ezúttal nem csak a kapcsolt vállalkozások tartozásának elengedésekor kell a ráfordítással megnövelni az adóalapot).
   

Ha az eredményt nem osztják fel a tagok között, akkor az eredménytartalék után csak annak tényleges kiosztáskor kell adót fizetni. 
Ennek a szövetkezeti formának a jogutód nélküli megszűnésekor az adó alapját az előzőeken túl növeli az adómentesen képződött eredménytartalék összege. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogutódnál – ha az nem szövetkezet – növeli az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összege.
A szövetkezet mentesül a jövedelem-(nyereség) minimummal kapcsolatos szabályok alkalmazása alól [Tao. tv. 6. § (6) bek. b) pont], valamint adóelőleg-kötelezettséget sem kell teljesítenie [Tao. tv. 26. § (11) bek].

Illeték 

A szövetkezet cégbejegyzési eljárása illetékmentes [1990. évi XCIII. törvény 45. § (1a) bek.].