A járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapja
Olvasási idő:
Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jétől bevezette a járulékfizetési alsó határt. A kiva szerint adózó vállalkozásoknál adóalapot képeznek a személyi jellegű kifizetések. Az új szabályozásra tekintettel kérdésként merült fel, hogy mi minősül személyi jellegű kifizetésnek? A tényleges vagy a minimum járulékalap? A válasz közvetlenül az adóhatóságtól érkezett.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi jellegű kifizetések. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a 2019. évi CXXII. törvény (2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben.
A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ugyanakkor a Tbj. 27.§ (2) bekezdése alapján a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ). Ez azt jelenti, hogy lehetséges olyan eset, amikor a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt. Ebben az esetben a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget.
A személyi jellegű ráfordítások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. § (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegek, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.
A fentiekben foglaltakat, valamint a számviteli elszámolást alapul véve a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507709429, Pénzügyminisztérium PM/16172/1/2020.]
(Lezárva: 2020. október 12.)
