Itt vannak az építészeti törvény részletszabályai

Ahogyan azt már korábban jeleztük: az új építészeti törvény (2023. évi C. törvény) hatálybalépése számos régi rendelet hatályon kívül lesz helyezését kívánta meg, valamint számos, részletszabályokat és eljárásokat meghatározó alacsonyabb szintű jogszabály is felülvizsgálatra került.

A TÉKA váltja a régi OTÉK szabályait

 A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben (TÉKA) – a magyar építészetről szóló törvény új követelményrendszerére figyelemmel – újraszabályozásra került a terület. A TÉKA az eddiginél sokkal rugalmasabb, de kiszámíthatóbb szabályrendszert hoz létre azzal, hogy meghatározásra kerül a helyi építési szabályzatnak a TÉKA-tól, és egyedi eltérési ügyben a TÉKA-tól és a helyi építési szabályzattól való kis léptékű eltérésének lehetősége. A TÉKA közvetlenül alkalmazható lesz olyan településeken is, ahol nincs vagy hiányos a helyi építési szabályzat (280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 98. szám).

Végrehajtást szolgáló és részletszabályokat tartalmazó rendeletek

A magyar építészetről szóló törvény új törvény végrehajtását szolgálja az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet is (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 98. szám).
A törvény hatálybalépésével az általános építésügyi hatóság átveszi az építésfelügyeleti hatóság feladatait is, ennek megfelelően a  kormányrendelet hatálya az általános építésügyi hatóság eljárásaira és ellenőrzéseire terjed ki. Ha a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos eljárásokról külön jogszabály nem rendelkezik, akkor a rendeletet a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell.
A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló rendelet az új építészeti törvény által bevezetett fogalmak részletszabályait állapítja meg. A kormányrendelet a  települési önkormányzat jegyzőjének környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét bővíti, így a  fakivágással és fapótlással kapcsolatos, jelenleg is meglévő feladatköre mellett a  közhasználatú területek zöldfelületének védelmével és a telkek zöldfelületének fenntartásával kapcsolatos hatósági feladatokat is el fog látni.

A magyar építészetről szóló törvény építészeti és településrendezési tervtanácsokkal kapcsolatos rendelkezései tették indokolttá az  építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló új kormányrendelet kihirdetését (283/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 98. szám). A több új jogintézmény részletszabályai között az egyik, a kifogás, amelyet a  helyi tervtanács döntése ellen a  területi tervtanácshoz, a területi tervtanács döntése ellen az Országos Építészeti Tervtanácshoz lehet benyújtani. Az Országos Építészeti Tervtanács és a területi tervtanács a TÉKA-ban megfogalmazott feltételek figyelembevételével megvizsgálhatja, hogy az  adott építési beruházás esetében indokolt-e a TÉKA-ban meghatározott egyedi eltérés vagy eltérések érvényesítése.

Módosult az építészet törvény hatályba lépésével számos építésügyi tárgyú kormányrendelet is.

Az építőipari kivitelezési tevékenységet érinti az a változás, mely szerint az építtetőnek kötelező lesz az uniós értékhatárt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység esetén beruházáslebonyolítót megbíznia.

A beruházáslebonyolítón kívül az építésgazdasági feladatellátás hatékonysága érdekében új építésgazdasági szereplők – tervellenőr, költségszakértő – kerülnek bevezetésre. A vállalkozó kivitelező feladata lesz az építész tervező, a  „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott”  címmel rendelkező szakmagyakorló, valamint a  felelős műszaki vezető szakmai nyilatkozatának beszerzése. A jövőben feltétele lesz az építőipari kivitelezői tevékenység végzésének a kötelező felelősségbiztosítás megléte (284/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 98. szám).