Bejelentkezés

Ez a tartalom 211 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Mi lesz a hitelmoratórium lejárta után?

A koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés miatt 2020 márciusától a lakosság és a vállalkozások egy részé számára hiteltörlesztési moratórium lépett életbe, amit az Országgyűlés a 2021-es év közepééig meghosszabbított. A moratórium közelgő lejártára tekintettel áttekintjük a legfontosabb részleteket.

A hitelmoratórium lényege, hogy ha a belépett hitelszerződése 2020. március 18-án érvényben volt, azt a hitel, vagy lízingszerződést a hitelező/finanszírozó kamat, tőke, vagy bármilyen egyéb, a finanszírozással összefüggő díj meg nem fizetése miatt jelenleg 2021. június 30-ig nem mondhatja fel.

A moratórium természetesen nem a tartozás, vagy egy részének az elengedését jelenti. Azt vissza kell fizetni, csak a törlesztés átmeneti felfüggesztéséről van szó. Mivel a rendelet kimondja, hogy a moratóriummal érintett hitelek törlesztő részlete a futamidő után sem emelkedhet, ez a gyakorlatban a futamidő meghosszabbodását eredményezi. A moratórium alatt felhalmozódott kamatokat így nem egyszerre, hanem az újrakalkulált, teljes futamidő alatt az esedékes törlesztésbe beépítve kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a moratórium után sem keletkezik egy váratlan, egyszeri nagyobb összegű törlesztési kötelezettség.

A hitelmoratórium alá történő belépés – a lakossági hitelekkel ellentétben – nem automatikus, azt az erre jogosult vállalkozásoknak írásban kell kérniük. 

A hitelmoratóriumot szabályozó törvény (2020. évi CVII. tv.) a moratórium igénylésére jogosult vállalkozások körét nem határozza meg egyértelműen: utalás történik a 637/2020. (XII. 22.) Kormányrendeletre, ám pontos meghatározás ebben sincs.
Az említett törvény úgy fogalmaz, hogy fizetési moratórium igénybevételére a pénzügyileg nehéz helyzetbe került vállalkozások jogosultak, ám annak meghatározását, hogy mi a pénzügyileg nehéz helyzet, szintén nem találjuk. Nem hivatalos információk szerint egy pénzügyminisztériumi iránymutatás alapján pénzügyileg nehéz helyzetbe kerültnek az a vállalkozás tekintendő, amelyik egy éven belül elveszítette nettó árbevételének legalább 25%-át.

A törlesztési moratórium alá történő belépést minden esetben a finanszírozó pénzintézetnél kell kezdeményezni, az eljárás elindításához általában elegendő elektronikus úton benyújtani a szükséges dokumentumokat. Ezzel kapcsolatban minden információ megtalálható a pénzintézetek honlapján, illetve e-mailben is adnak felvilágosítást.

Kiknek érdemes belépniük a moratórium alá?

A moratóriumtól függetlenül, 2021. június 30-ig hitelfelmondási tilalom van érvényben. A moratórium esetleges meghosszabbításáról hivatalos döntés még nem született, de a határidőhöz közeledve ez hamarosan várható. A hosszabbításhoz szükséges törvényjavaslat már a parlament előtt van.

A vélemények megoszlanak, hogy kiknek, mely vállalkozásoknak érdemes a moratórium alatt maradni, vagy ha eddig nem tették meg, belépni alá. Általánosságban azt lehet mondani, ha valakinek az üzletmenetét a jelenleg mér érvényben lévő korlátozások érintik, illetve az eddigiek hátrányosan érintették, célszerű élni a lehetőséggel. 
Akik most indulnak gyakorlatilag újra, és felélték tőkéjük, megtakarításaik egy részét, számukra szintén érdemes lehet: igaz, így a végén valamivel többet kell majd visszafizetni, de a törlesztés felfüggesztésével javul a cég cash-flowja, amit a működésbe fektetve, bevételt, és profitot tud generálni.
Akik a moratórium igénybevételére nem jogosultak, de átmenetileg fizetési nehézségeik vannak, a hitelfelmondási tilalom ellenére érdemes minél hamarabb egyeztetniük a bankjukkal, vagy lízingcéggel. A kialakult helyzetben a finanszírozók is partnerek abban, hogy a szerződést ne kelljen felmondaniuk – ez ugyanis egyáltalán nem érdekük – ehhez viszont az adósnak kell kezdeményezni az egyeztetést.

Mindenek előtt át kell tekinteni a vállalkozás pillanatnyi, és a közeljövőben várható anyagi helyzetét, és ennek alapján egy cash-flowt készíteni. Ebből kiderül, hogy mekkora az a törlesztési teher, amit pillanatnyilag vállalni tud. Ez lehet a finanszírozóval történő tárgyalás alapja.

A 2008-as pénzügyi válság tapasztalatai alapján ilyenkor általában a következő lehetőségek állnak az adós rendelkezésére:

  • meghatározott ideig a törlesztés teljes felfüggesztése
  • meghatározott ideig a törlesztőrészletek havi összegének a csökkentése
  • a törlesztőrészletek csökkentése a futamidő meghosszabbításával

A törlesztés felfüggesztése, vagy csökkentése miatt keletkező átmeneti elmaradást vagy a futamidő közben, átmenetileg emelt részletek formájában, vagy a futamidő meghosszabbításával, esetleg egy összegben lehet rendezni, ez a hitelezővel történő megállapodás függvénye. Ilyen esetben a legfontosabb, hogy nem szabad megvárni, hogy a hitel nem teljesítővé váljon, ebben az esetben ugyanis általában a belső előírások miatt a hitelező mozgástere is sokkal szűkebbé válik. Egy hitel általában 90 napot meghaladó, vagyis 3 törlesztés meg nem fizetése után válik nem teljesítővé.

 

Adópraxis (2021-05-04)