A haszonélvezet megszüntetése

A haszonélvezeti jog alanyai a haszonélvező mint jogosult és a dolog tulajdonosa mint kötelezett (Ptk. 5:146. §-149. §). A haszonélvező oldalán ez személyhez kötött jog, sem élők között, sem halál esetére nem ruházható át, örökölni sem lehet. Előfordulhat, hogy ugyanazon a dolgon a haszonélvezet több személyt illet meg (például az örökhagyó halála után a dolgot annak gyermeke örökli, de a túlélő házastársnak özvegyi haszonélvezeti joga lesz rajta. Majd a gyermek is elhalálozik, s a dolog az ő további leszármazójára száll, de a gyermek özvegyének is haszonélvezeti joga keletkezik rajta). Ez esetben az új Ptk. – a régitől eltérően – egyértelműen rendezi a kérdést, miszerint ilyenkor a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni a birtoklás és használat mikéntjének kérdésében, ami a haszonélvezők közötti megállapodással történhet, vagy bíróság határozhat ebben.
A haszonélvezővel szemben a kötelezett a dolog mindenkori tulajdonosa, s a tulajdonos személyében beállott változás a haszonélvezetet nem érinti (például a dolog eladása vagy elajándékozása, elbirtoklása, de elkobzása esetén is fennmarad).

A haszonélvezeti jog fennállásának időtartamát tekintve az csak korlátozott ideig, és legfeljebb a haszonélvező élete végéig állhat fenn. Szerződéssel alapított haszonélvezet esetén ezt a felek pontosan meghatározhatják, a jogszabály alapján létrejövő haszonélvezet mindig a jogosult élete végéig állhat fenn.

A törvény a haszonélvező jogai és kötelezettségei között rendezi a haszonélvezet gyakorlásának módját. Ennek zsinórmértéke a rendes gazdálkodás, miközben mind a tulajdonos mind a haszonélvező érdekeit figyelembe kell venni. A tulajdonos érdeke, hogy dolgát a haszonélvezet megszűnése után lehetőleg eredeti állapotban kapja vissza, a haszonélvező érdeke pedig, hogy jogait teljes mértékben gyakorolhassa.
A fenti szabályhoz igazodik az, hogy a haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül is jogosult azokra a változtatásokra vagy átalakításokra, amelyek a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartásához szükségesek és a rendes gazdálkodás szabályaival nem ellentétesek. (például termőföld művelési ágának megváltoztatása). Minden egyéb esetben csak a tulajdonos hozzájárulásával történhet a dolog átalakítása vagy megváltoztatása.
A haszonélvező köteles viselni a dolog használatával együtt járó terheket. E terhek rendszerint a haszonélvezőnél térülnek meg, azokat a dolog hasznaiból, jövedelméből szokás fedezni (például közterhek, karbantartás, felújítás stb.). Ugyanakkor a rendkívüli javítási és helyreállítási munkák elvégzésére a haszonélvező nem köteles (például árvíz után újjáépíteni az elsodort épületet).
A haszonélvezőt a tulajdonos irányában értesítési kötelezettség terheli, hiszen a tulajdonos jogosult minden olyan körülményt megismerni, amely a dolgát érinti. Az értesítési kötelezettség kiterjed a dolgot fenyegető veszélyre (például az épületrész leomlása várható), a dologban esett kárra (az épületrész összeomlott), illetve arra is, ha a haszonélvezőt jogainak gyakorlásában valaki akadályozza. Ezek az események a tulajdonos érdekeinek sérelmét is jelenthetik, aki ilyenkor a szükséges intézkedéseket meg tudja tenni – s ezeket az intézkedéseket a haszonélvező köteles tűrni.

Az új Ptk. – a régitől eltérően – kifejezetten rendezi a haszonélvezeti jog megszűnésének eseteit (Ptk. 5: 154. §), melyek a következők:

• a haszonélvező meghal (természetes személy esetén legfeljebb eddig állhat fenn a haszonélvezet);
• a haszonélvező jogi személy jogutód nélkül megszűnik (egyébként jogi személy haszonélvező esetén legfeljebb 50 évig állhat fenn a haszonélvezet);
• szerződéssel határozott időre alapított haszonélvezet esetén a határozott idő eltelik;
• a haszonélvező megszerzi a dolog tulajdonjogát (például megvásárolja azt);
• a haszonélvező lemond e jogról (ingatlan haszonélvezete esetén írásban);
• a felek a haszonélvezetet közös megegyezéssel megszüntetik (megállapíthatják a haszonélvezeti jog értékét, amelyet a tulajdonos a haszonélvezőnek megfizet);
• a dolog elpusztul, s azt nem állítják helyre.

A haszonélvezeti jog megszűnése nyomán a felek között elszámolási viszony keletkezik. A haszonélvező köteles a dolgot visszaadni, s felel a dologban esetlegesen bekövetkezett károkért is a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint (tehát kimentheti magát azzal, hogy magatartása nem volt felróható). Ilyen kár lehetnek például a karbantartási munkák elmulasztásából fakadó állagromlás. Ugyanakkor a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést nem köteles a haszonélvező megtéríteni.
A törvény a haszonélvezeti jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdon védelmére vonatkozó szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni.