Ha nem fizetünk egészségügyi szolgáltatási járulékot...
Olvasási idő: 4 perc
Nehéz lenne vitatni, hogy a nyáron hatályba lépő tb-törvény új alapokra helyezte az egészségügyi ellátások igénybe vételének rendszerét. Az újdonságok egyike, hogy ha a kötelezett nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot, és az ebből keletkező hátralék összeg meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék hatszorosát, a kötelezett elveszíti az egészségügyi szolgáltatások térítésmentes igénybevételére való jogosultságát.
Az év közepén hatályba lépő nagy jelentőségű jogszabály: társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 2020. július 1-jétől új megközelítésben szabályozza az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés rendszerét is. A "nemfizetőkkel" szembeni új megoldásokra korábbi írásainkban már rámutattunk.
A legfontosabb változás, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a magánszemélynek – főszabály szerint – nem kell bejelentenie az állami adóhatósághoz, arra kivételes esetekben van lehetőség. Amennyiben a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté, akkor a járulékfizetési kötelezettségről az állami adóhatóság tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személynek, és a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán elkülönítetten előírja.
Ha az állami adóhatóság bármely okból a járulékfizetési kötelezettséget nem írta elő (így különösen, ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy nem minősült belföldinek ezt megelőzően, vagy a foglalkoztató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét), akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy külön eljárás keretében jelenti be a fizetési kötelezettségét az állami adóhatóságnak, és egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy más EGT-államban vagy szociális biztonsági egyezményes államban nem áll fenn biztosítása.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személynek a ’T1011U jelű adatlap benyújtásával kell a bejelentési kötelezettséget teljesítenie.
A jogszabályi rendelkezések értelmében tehát egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek kizárólag akkor kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz, ha a NAV valamely oknál fogva a biztosítási jogviszonya vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnéséről nem értesült, és a fizetési kötelezettségét nem írta elő.
Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a járulékfizetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, vagyis a 46.260 forintot, akkor a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe. Az állami adóhatóság a járulékfizetési kötelezettség nem teljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv részére, amely ez alapján a TAJ számot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljára érvényteleníti. A biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv a TAJ szám érvényességét az állami adóhatóságnak a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adatszolgáltatását követő naptól állítja vissza.
Figyelem! A tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a 2020. július 1-je előtt már egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyeknek új számlaszámra kell befizetniük a járulékot. Ennek megfelelően először a július havi fizetési kötelezettséget (amelyet augusztus 12-ig kell befizetni) kell az új számlaszámra teljesíteni. Ha a magánszemély a fizetési kötelezettségét nem a megfelelő számlára teljesíti, akkor az átvezetést neki kell kezdeményeznie a helyes számlára a 2017 jelű, „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatványon”.
(Lezárva: 2020. szeptember 1.)
Magyarországon 2024. január 1-jétől hatályba lépett az új adó- és társadalombiztosítási szabályozás, mely jelentős hatást gyakorolhat a társadalombiztosítási rendszer különböző területeire. Az intézkedések érintik a kiegészítő tevékenységeket, az átlagkeresetek számítását, az adózási szabályokat, valamint más területeket.
Nemzetgazdasági átlagkereset szerepe: Bevezették a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát, melyet a Központi Statisztikai Hivatal tesz közzé. Ennek kiemelt szerepe van a járulékalap meghatározásában a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
Adó-tb kapcsolat: Az adóköteles jövedelem számításakor mostantól figyelembe veszik a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet. Harmadik ország állampolgárainak járulékalapján változások történtek, és a szociális hozzájárulási adó szintén érintett.
Egészségügyi szolgáltatási járulék: A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024. január 1-jétől havi 11 300 Ft.
Ezek a friss szabályok mélyreható változásokat indukálnak a magyar adó- és társadalombiztosítási rendszerben, ezért kiemelten fontos, hogy az érintettek figyelemmel kísérjék ezeket. A jogszabály szövegének részletes tanulmányozása és szakértői tanácsadás igénybevétele ajánlott a teljes körű információkért és részletekért.
Engedje meg, hogy segítsünk növelni a szakmai tudását! Iratkozzon fel a Menedzser Praxis ingyenes Adó és Tb Különszámára – már több mint 10 ezren profitáltak belőle. Ne maradjon le, olvassa el a kiadványt itt és legyen az éllovasok között!
