Gyermektartási díj letiltása

Szabóné Schmuczer Edit Dátum Legutoljára frissítve: 2025.09.01

Olvasási idő: 7 perc


Hogyan érintik a gyermektartási díj munkabérből történő letiltását a vonatkozó szabályok júliustól hatályos, jól ismert változásai?

Amennyiben az érintett jövedelem nettó 58.000 forint, gyermektartási díjként ennek az összegnek az 50%-át le lehet tiltani (29.000 forint)? Vagy: itt is érvényes a minimálbér 60%-át jelentő korlát (116.029 forint)? 

A bírósági végrehajtásról szóló törvény (1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról –Vht.) a gyermektartásdíj behajtásának elsődlegességét, valamint a korlátozások mérséklését több ponton tartalmazza.  

A törvény 62. § alapján a 2025. évi törvényi változás szerinti megemelt levonásmentes munkabérrész figyelembevételére vonatkozó korlátozás alól is mentesíti a munkáltatót a levonás során. 

Ez alapján, valamint a vonatkozó jogszabályhelyek alapján a kérdéses esetben

a levonást a mindössze 58 ezer forintos nettó jövedelem 50 százalékára foganatosítani kell. 

A jogszabály nem ad mentesítést, illetve az előírt mentesítési lehetőségből a gyermektartásdíj levonásának esetét kizárja. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) jogszabályi rendelkezése is a Vht. előírása szerint rendeli alkalmazni levonásmentes munkabérrész fogalmi meghatározását.

Az alább részletezett jogszabályhelyek közül külön is kiemelve a Vht. kielégítési sorrendre vonatkozó szakaszát:

Kielégítési sorrend

165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő: 
a) gyermektartásdíj, 
b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

A munkabérből történő letiltás új szabályait részletező szakmai összefoglalónk és kapcsolódó elemzéseink mellett hamarosan új kiadvánnyal is jelentkezünk.

Vonatkozó főbb jogszabályhelyek:

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.) 
14. § Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy b) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.
17. § (1) Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni. 
(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a végrehajtási lapon – naptári nap szerinti megjelöléssel – meg kell határozni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettségvállalás alapján fizetendő tartásdíj végrehajtására kerül sor.
61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. (2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből – e törvényben foglalt részletes szabályok szerint – általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.
62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén. (2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. (3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni. 63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.
65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni. (2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: a) tartásdíj (14. §),
A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége
75. § A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. 76. § (1) *  A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon a) értesítse az adóst a letiltásról, b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára, c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet. (2) *  A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege – az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával – a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja. 77. § (1) Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges. (2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is. (3) E §-ban említett esetekben is irányadók a levonást korlátozó rendelkezések.
79/A. § (3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.
164. § (2) A gyermektartásdíj-követelés, a 4/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a hágai tartási egyezmény szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben a tartásdíj-követelést – ide nem értve a 165. § (2) bekezdése szerinti, közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelést – az e végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket megelőzően kell kielégíteni.

Kielégítési sorrend

165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő: 
a) gyermektartásdíj, 
b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
,…

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 
161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.
294. § (1) E törvény alkalmazásában
j) levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész

Kapcsolódó kérdés-válaszok


A letiltás új korlátja 2025 júliustól

A közfoglalkoztatás rendszerében, ahol a minimálbér fele jár a közmunkásoknak a letiltási korlát hogyan alakul? Feleződik? Ha egész minimálbér esetén 116.029 Ft; fél minimálbér esetén 58.015 Ft. 

Nyugdíjas munkavállaló jövedelem letiltása

Amennyiben a nyugdíjas munkavállalónknak van a nyugdíjából letiltása, akkor a munkabér letiltásnál figyelembe lehet-e venni az új mentességet, azaz a munkabére „védett”-e a nettó minimálbér 60%-ig? Vagy azt már a nyugdíjánál "felhasználta", így a munkabérnél már nem tudja alkalmazni?

Kapcsolódó videók


Hogyan adminisztráljuk helyesen a munkabérből és jövedelemből való letiltást?

Nem túl örvendetes, de az utóbbi időben jelentősen megszaporodtak a munkabér letiltással összefüggő kérdések a bérrel foglalkozó szakemberek részéről. A problémakör különösen szenzitív jellege mellett az év eleji jogszabályváltozások is kiemelten indokolják az itt felmerülő kérdések összefoglaló áttekintését. Szakértőnk, Szabóné Schmuczer Edit költségvetési minősítésű könyvvizsgáló, adószakértő a munkabért terhelő letiltásokkal kapcsolatos szabályokat és jó gyakorlatokat ismertette.

Kapcsolódó cikkek


A letiltás új szabályai, avagy: mennyit lehet levonni?

A munkabérletiltás szabályai és új összeghatárai már most, alig egy hónappal a hatályba lépést követően, számos kérdést vetett fel, elsősorban a munkabér számítása és számfejtése körében. Az alábbiakban néhány példával próbáljuk az összetettebb kérdéseket megválaszolni.

A munkabérből letiltás új szabályainak részletei

Minden bizonnyal a munkavállalók jelentős körét fogják érinteni a mukabérletiltás szabályainak július 1-étől érvényes új szabályai és összeghatárai. A kérdéskört övező kiemelt figyelemre és szenzitivtásra tekintettel a munkáltatói döntési felelőssége is növekedni fog.