Greenwashing: új fogalom a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat körében
Olvasási idő: 4 perc
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) 2026-os módosításainak középpontjában a greenwashing, vagyis a megtévesztő „zöld” kommunikáció visszaszorítása áll. A módosítások célja, hogy a vállalkozások ne tehessenek megalapozatlan vagy félrevezető környezetvédelmi állításokat, és a fogyasztók valós, ellenőrizhető információk alapján hozhassák meg döntéseiket.
2026. szeptember 27-étől Magyarországon is hatályba lépnek a szabályozás módosításai. A módosítások az uniós fogyasztóvédelmi politika új irányát tükrözik. A szabályozás középpontjában a fenntarthatósági kommunikáció hitelessége áll. A cél, hogy a vállalkozásoknak a jövőben tényleges és bizonyítható környezetvédelmi teljesítménnyel kelljen alátámasztaniuk állításaikat, a fogyasztók számára pedig világosabb és megbízhatóbb tájékoztatást kell nyújtaniuk.
Marketingjellegű „zöld” ígéretek tilalma
Az Fttv. 6. § (2) bekezdés d) pontja szerint megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül a jövőbeli környezetvédelmi teljesítményre vagy környezetbarát jellegre vonatkozó állítás, ha azt nem kísérik egyértelmű, objektív, nyilvánosan elérhető és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokkal alátámasztott intézkedések.
A jogszabály megköveteli, hogy az ilyen állítások mögött részletes és reális végrehajtási terv álljon, amely mérhető célokat, konkrét határidőket, valamint a megvalósításhoz szükséges intézkedéseket is tartalmazza. Emellett a vállalások teljesítését független harmadik félnek rendszeresen ellenőriznie kell, és az ellenőrzés eredményét a fogyasztók számára is hozzáférhetővé kell tenni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozás nem tehet pusztán marketingjellegű „zöld” ígéreteket.
Jogsértő lehet például az olyan kijelentés, hogy „2030-ra karbonsemlegesek leszünk”, ha ehhez nem kapcsolódik nyilvános stratégia, konkrét kibocsátáscsökkentési cél vagy független audit. Ugyancsak megtévesztő lehet az olyan általános kommunikáció, mint a „folyamatosan csökkentjük környezeti terhelésünket”, amennyiben nem derül ki, hogy milyen mértékű csökkentésről, milyen határidővel és milyen intézkedésekről van szó. A módosítás célja tehát az, hogy a vállalkozások csak ténylegesen megalapozott, ellenőrizhető fenntarthatósági állításokat használhassanak.
Előny reklámozása, amely nem releváns
Az Fttv. 6. § (2) bekezdés e) pontja szintén a fogyasztók megtévesztésének megakadályozását szolgálja. Ez a rendelkezés alapján megtévesztő az olyan előny reklámozása, amely nem releváns, illetve nem a termék vagy a vállalkozás valódi jellemzőjéből ered, amennyiben ez alkalmas arra, hogy a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára késztesse, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
Ilyen állítás lehet például, ha egy vállalkozás egy jogszabály által egyébként kötelező tulajdonságot különleges előnyként tüntet fel. Megtévesztő lehet például a „CFC-mentes” megjelölés olyan terméken, amely esetében a CFC használata eleve tilos. Hasonlóképpen problémás lehet egy termék jelentéktelen környezetbarát elemének hangsúlyozása – például az „újrahasznosított kupak” reklámozása –, miközben maga a termék összességében jelentős környezetterheléssel jár. Az ilyen kommunikáció torzíthatja a fogyasztó összképét a termékről, és alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztó környezetbarátabbnak ítélje meg azt, mint amilyen valójában, és emiatt torzított módon hozzon döntést.
A feketelistás kereskedelmi gyakorlatok bővülése
A jogszabálynak van egy melléklete, az itt meghatározott kereskedelmi gyakorlatok minden további mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősülnek. Ez az úgynevezett feketelista. Jelenleg 35 pont található a listában, 2026. szeptember 24. napjától 12 tényállással bővül, ezen kereskedelmi gyakorlatok fenntarthatósági és környezetvédelmi állításokkal kapcsolatosak.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül majd például az olyan fenntarthatósági címke használata, amely nem hiteles tanúsítási rendszeren alapul vagy nem hatósági eredetű.
Ugyancsak jogsértő lesz általános „zöld”, „eco” vagy „környezetbarát” állítás alkalmazása akkor, ha a vállalkozás nem tudja bizonyítani az ehhez kapcsolódó kiemelkedő környezetvédelmi teljesítményt, továbbá tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amikor a kereskedő az árut javíthatóként tünteti fel, azonban az nem javítható. Az új tényállások bekerülésével a feketelista jogsértőnek minősíti a termék javíthatóságára vagy tartósságára vonatkozó valótlan állításokat, valamint az olyan kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek a fogyasztót szükségtelen csere vagy fogyóeszköz-vásárlás irányába terelik. Ide tartozik például, ha a vállalkozás arra ösztönzi a fogyasztót, hogy a termék egy alkatrészét vagy fogyóeszközét a műszakilag indokoltnál hamarabb cserélje ki.
Összességében láthatjuk, hogy jelentős változásokra kell készülniük a vállalkozásoknak. A szabályozás erősíti a fogyasztók védelmét, és egyúttal arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy valós környezetvédelmi teljesítményt mutassanak fel a pusztán marketingcélú „zöld” kommunikáció helyett.
