GPS-nyomkövetőhöz kapcsolódó adatvédelmi kérdések

Amint arra a NAIH is rámutatott, például a járművekhez kapcsolódó telematikai eszközöket alkalmazó munkáltatók minden esetben a járműről és az adott járművet használó munkavállalóról egyaránt gyűjtenek adatot. Ezek az adatok nem csak az alapvető GPS-nyomkövető rendszerek által gyűjtött, a jármű (és így a munkavállaló) tartózkodási helyét megadó adatokat tartalmazhatják, hanem a technológia függvényében számos más, például a járművezetési szokásokra vonatkozó információkat is. A GPS navigációs rendszer által tárolt adat tehát a gépjárművet vezető személyes adatának is minősül, annak alapján következtetéseket lehet levonni a munkavállalóról (pl. mikor, milyen útvonalon haladt a munkavállaló, mennyi idő alatt milyen távolságot tett meg) (a NAIH 2016. október 28-i tájékoztatója).

A munkavállaló által használt járművekhez kapcsolódó ellenőrzések

Főszabályként fogalmazható meg a NAIH szerint, hogy a járműkövető eszközök nem a munkatársak követésére szolgálnak, hanem arra valók, hogy nyomon kövessék vagy megfigyeljék annak a járműnek a tartózkodási helyét, amelybe beszerelték őket. A munkáltatók nem tekinthetik őket olyan eszköznek, amely a járművezető vagy más munkatársak viselkedése vagy holléte nyomon követésére vagy megfigyelésére szolgál, például azzal, hogy a jármű sebességére vonatkozó figyelmeztetéseket küld (a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2/2017. számú véleménye). Ennek megfelelően a GPS alkalmazását a NAIH logisztikai célból javasolja alkalmazni, a jármű helyzetének a meghatározására kell szolgálnia, nem pedig a munkavállaló követésére. A munkafolyamatok, és ezáltal közvetve a munkavállaló ellenőrzése kizárólag munkával, munkaszervezéssel összefüggő célokat szolgálhat (a NAIH 2016. október 28-i tájékoztatója).
A GPS rendszer alkalmazása esetén – mint más munkáltatói ellenőrzéseknél is – szintén a munkáltatói jogos érdek lesz az adatkezelés jogalapja, ennek megfelelően a munkáltatónak el kell végeznie az érdekmérlegelés tesztjét a rendszer bevezetése előtt. A GPS navigációs rendszer alkalmazása esetében az érdekmérlegelési teszt egyik központi kérdése, hogy milyen cél érdekében kívánja alkalmazni a munkáltató a rendszert, és miért is jelenti e rendszer alkalmazása a munkavállalók személyes adatainak védelméhez fűződő jogának arányos korlátozását.
Arra is felhívjuk a figyelmet – visszautalva az adatvédelmi hatásvizsgálat kapcsán leírtakra is –, hogy a NAIH tárgybani jegyzéke értelmében adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni a munkavállalók munkájának megfigyelése esetén, amely esetben az adatkezelés célja a munkavállaló munkájának megfigyelése során a munkavállaló személyes adatainak nagy számú és módszeres feldolgozása, illetve értékelése, például GPS megfigyelő autóban történő elhelyezése esetén.

A NAIH szerint elfogadható lehet a GPS alkalmazása, ha

• a rendszer alkalmazásának célja az, hogy a munkáltató egyes munkakörök esetében hatékonyabban szervezze meg a munkafolyamatokat, így például ha a munkáltatónak munkaszervezési szempontból szükséges tudnia azt, hogy egy futár vagy egy fuvarozó az adott időpontban hol jár [az alkalmazás célja a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport szerint is lehet a személy- vagy áruszállítás megfigyelésének keretében vagy az erőforrások szétszórt helyszíneken nyújtott szolgáltatások között végzett szétosztásának tökéletesítése (pl. valós idejű tervezés) (a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2/2017. számú véleménye)],
• a gépjármű szállítmánya, rakománya (így pl. jelentős összegű készpénz, nagy értékű vagyontárgy, veszélyes áru szállítása) vagy maga a gépjármű, illetve annak értéke ezt kifejezetten indokolja,
• a munkavállalók életének, testi épségének a megóvása a GPS rendszer alkalmazásának célja (pl. konfliktus zónán keresztül történő szállítás), mivel, ha valamilyen incidens történik, akkor a GPS rendszeren keresztül meg lehet ismerni, hogy merre is járhatott a gépjármű a kérdéses időpontban (a NAIH 2016. október 28-i tájékoztatója).

A fentiek mellett az adatokat az Mt. 11/A. § (1) bekezdésén alapuló munkáltatói ellenőrzés során is fel lehet használni, ha a munkáltató azt tapasztalja, hogy a munkavállaló nem teljesítette a munkaviszonyából fakadó kötelezettséget (pl. a munkavállaló indokolatlanul eltért a munkáltatói utasításba adott útvonaltól) (a NAIH 2016. október 28-i tájékoztatója).

Az alkalmazás korlátait illetően több lényeges kritériumot is ki kell azonban emelnünk.

Az ellenőrzés csak munkaidőben történhet és nem ellenőrizhető a munkavállalók földrajzi helyzete munkaidőn kívül. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak lehetőséget kell adni arra, hogy a GPS-t kikapcsolja akkor is, ha az nála marad (pl. ha a járművet munkaidőn kívül is magánál tarthatja).
Ha a munkavállalók munkaidőn kívül is használják a járműveket, például magáncélra, akkor a tartózkodási helyre vonatkozó adatok érzékenységére való tekintettel valószínűtlen, hogy lenne jogalap a munkáltató járművei tartózkodási helyének megfigyelésére a megállapodás szerinti munkaidőn kívül. Amennyiben ez mégis szükséges, a megvalósítás módjának a kockázattal arányosnak kell lennie. Ez például jelentheti azt, hogy az autó ellopásának megakadályozása érdekében az autó tartózkodási helyét munkaidőn kívül csak akkor rögzítik, ha a jármű elhagy egy tágan meghatározott kört (egy régiót vagy akár az országot). Emellett a tartózkodási helynek csak vészhelyzet esetén szabad láthatóvá válnia: a munkáltató a rendszerben már rögzített adatokhoz hozzáférve csak akkor aktiválhatja a tartózkodási hely megjelenítését, ha a jármű elhagyja az előre meghatározott területet.

Ha a munkavégzéshez használt jármű magáncélú használata is megengedett, akkor a munkáltatónak lehetőséget kell nyújtania a megfigyelés elutasítására, lehetőséget biztosítva a munkavállaló számára arra, hogy ideiglenesen kikapcsolja a tartózkodási hely nyomon követését, ha azt különleges körülmény (pl. egy orvos felkeresése) indokolja. Ilyen módon a munkavállaló saját döntése alapján védetté tehet bizonyos tartózkodási helyre vonatkozó, magánjellegű adatokat.
Egy olyan gépjármű esetében, amellyel jelentős értékű anyagot nem szállítanak vagy az adott munkavállaló a munkáját otthonában, „home office”-ban látja el, a GPS alkalmazása nem indokolt.
A folyamatos megfigyelésből származó adatok rögzítését és a munkáltató számára elérhetővé tett információkat a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. A munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy ha ezt a körülmények indokolják, hogy ideiglenesen kiiktathassák a tartózkodási hely nyomon követését. A járműkövetési megoldások például kialakíthatók úgy, hogy a tartózkodási helyre vonatkozó adatokat anélkül rögzítsék, hogy azokat a munkáltatónak megjelenítsék.

Túlzott mértékű az adatkezelés, ha a munkavállalók egyébként szabadon szervezhetik meg az utazásaikat, vagy ha annak kizárólagos célja a munkavállaló munkavégzésének megfigyelése, amennyiben a megfigyelés más módon is megvalósítható (a NAIH 2016. október 28-i tájékoztatója, a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2/2017. számú véleménye).

A GPS navigációs rendszer jogszerű alkalmazásához az is szükséges, hogy a munkáltató megfelelő tájékoztatást biztosítson a munkavállalók részére.

A NAIH szerint a tájékoztatónak többek között ki kell térnie az alábbiakra:

• milyen célból, milyen munkáltatói érdekek miatt kerülhet sor az GPS navigációs rendszer adatainak felhasználására,
• a munkáltató részéről ki férhet hozzá ezen adatokhoz,
• milyen szabályok szerint kerülhet sor az adatok megismerésére, és mi az eljárás menete,
• ha a munkáltató az Mt. 11/A. § (1) bekezdéssel összhangban végez ellenőrzést, akkor annak szabályai (a fokozatosság elvének betartása), az eljárás menete, ki végezheti az ellenőrzést a munkáltató részéről,
• a munkavállaló jogai és jogorvoslati lehetőségei a GPS rendszer alkalmazásával együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban (a NAIH 2016. október 28-i tájékoztatója).

Nyomkövető berendezés gépjárműbe történő beszerelése esetén a munkáltatónak egyértelműen tájékoztatnia kell a munkavállalókat a nyomkövető berendezés beszereléséről az általuk vezetett vállalati járműbe, valamint arról, hogy amíg az adott járművet használják, addig rögzítik a mozgásukat (valamint az alkalmazott technológiától függően esetleg a vezetési szokásaikat is).
Ezeket az információkat lehetőleg jól láthatóan ki kell helyezni mindegyik autóba, a járművezető által látható helyre (a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2/2017. számú véleménye).