Gépkocsi ingyenes használata
Olvasási idő: 7 perc
Erről a témáról 2025-01-12 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Gépjármű- és cégautóadó
Nem ritka eset, hogy a vállalkozás más részére biztosítja tulajdonát képező gépkocsi ingyenes használatát. Egyéni vállalkozó a vállalkozási célra használt, saját tulajdonát képező gépkocsit használhatja nem vállalkozási célra is, ami az áfa tekintetében egy tekintet alá esik azzal, amikor egy szervezeti formában működő vállalkozás más személy részére biztosít ingyenes használatot.
Cégautó ingyenes használatának biztosítása
A cégautó alatt olyan személygépkocsit értek, amelyet a vállalkozás saját használatra szerzett be.
Jellemzően előfordul, hogy a vállalkozás munkavállalója, és/vagy más személyek részére a cégautó ingyenes használatát alkalomszerűen biztosítja.
Nem szokatlan eset az sem, hogy a munkáltató a cégautót egy adott munkavállaló, vagy vele más típusú szerződéses viszonyban álló személy rendelkezésére bocsátja, aki azt magáncélra is használhatja korlátlanul, vagy korlátozásokkal.
Felmerül az a kérdés, hogy a vállalkozásnak a cégautó használatának ingyenes biztosítása miatt keletkezik-e általános forgalmi adófizetési kötelezettsége?
Az Áfa tv. 14. § (1) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
A cégautó ingyenes használatának biztosítása az Áfa tv. 14. § (1) bekezdése említett tényállást (termék ingyenesen használatba adása) megvalósítja, ezért az szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha a cégautó, vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan a vállalkozást egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem vonható le a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó. A személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingje termékértékesítésnek minősül, ezért a lízingdíjat terhelő áfa az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem vonható le.
Cégautó beszerzése esetében az adólevonási jog tiltásának feloldását lehetővé tevő tényállások (továbbértékesítési célú, taxiszolgáltatáshoz vagy bérbeadáshoz történő használat érdekében történt beszerzés) nem állhatnak elő, mivel a beszerzés kifejezetten saját használat érdekében történt.
Előfordulhat, hogy a cégautó beszerzését nem terhelte általános forgalmi adó (pl. az eladó eseti ingó értékesítést megvalósító magánszemély volt). Ez az eset ugyanazon megítélés alá esnek, mintha a beszerzést általános forgalmi adó terhelte volna, s annak levonására nem nyílt lehetőség.
Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontja szerint az üzemanyagon kívül más terméket terhelő előzetesen felszámított adó sem vonható le, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges.
A cégautó alkotórészeinek (amely az üzemeltetéshez feltétlenül szükséges) beszerzésére az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontja vonatkozik, s ennek alapján a beszerzést terhelő áfa nem vonható le. Alkotórésznek olyan dolog minősül, amely a jármű működéséhez feltétlenül szükséges (motor, kerék, gumiabroncs, stb.).
Megeshet, hogy a cégautó alkotórészének beszerzését nem terhelte általános forgalmi adó (pl. az eladó különbözet szerinti adózást alkalmazó adóalany volt). Ez az eset ugyanazon megítélés alá esnek, mintha a beszerzést általános forgalmi adó terhelte volna, s annak levonására nem nyílt lehetőség.
A fentiek alapján cégautó esetében nem fordulhat elő, hogy a vállalkozás a cégautó, vagy annak alkotórészének beszerzését terhelő általános forgalmi adó akár részben is levonásba helyezhesse. Ennek következtében az ingyenes használat biztosítása nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, ezért általános forgalmi adó sem terhelheti.
Az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 %-a.
Tegyük fel, hogy a cégautó üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatást terhelő áfa 50 %-át a magáncélú használatot biztosító vállalkozás levonásba helyezhette (a cégautót teljes egészében adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységéhez használta).
Ez a körülmény nem eredményezi a magáncélú használat adókötelezettségét, mivel az Áfa tv. 14. § (1) bekezdése a cégautó, vagy annak alkotórészeinek beszerzését terhelő áfához kapcsolódó adólevonási jog teljes, vagy részbeni fennállása esetén minősül szolgáltatásnyújtásnak az ingyenes használat biztosítása.
Taxiszolgáltatás érdekében beszerzett személygépkocsi ingyenes használatának biztosítása
Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés a) pontja alapján személygépkocsi beszerzését terhelő áfa levonható, ha azt a vevő igazoltan egészben vagy túlnyomó részben (1 év folyamán legalább 90 %-ban) taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használja (ingyenes használatba adás ennek nem tekinthető).
Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott tiltás akkor is fennáll, ha a személygépkocsit taxiszolgáltatáshoz használják egészben vagy túlnyomórészben, tehát a taxiként használt személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához beszerzett termékeket terhelő áfa nem vonható le.
A beszerzést terhelő adó levonhatósága esetén az Áfa tv. 14. § (1) bekezdése alapján másnak biztosított ingyenes használat adóköteles.
Abban az esetben, ha személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódóan általános forgalmi adó nem merült fel (eladó magánszemély volt, vagy különbözeti adózást alkalmazó adóalany), akkor az Áfa tv. 14. § (1) bekezdése nem lehet irányadó.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó 2022. júniusi számában olvashatják)
