Fogyasztóvédelem: a legújabb hibaforrások
Olvasási idő: 4 perc
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idei ellenőrzési tapasztalatai és eljárásai alapján az akciós árak, a webshopos tájékoztatás és a „sürgető” marketingüzenetek, ahol leginkább érdemes a cégeknek figyelmesnek lenniük, mivel nemcsak az számít, mit közöl egy cég, hanem az is, milyen benyomást kelt a fogyasztóban.
A Gazdasági Versenyhivatal által publikált, szeptember 21-ei összesítése szerint 2026-ban eddig összesen 1 milliárd 933,2 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a Versenytanács. A szám önmagában is figyelemfelkeltő, a vállalkozások számára azonban talán fontosabb az, hogy az idei ügyekből milyen kereskedelmi gyakorlatok kerültek a GVH látókörébe és melyeket szankcionált. A döntések és a GVH kommunikációja alapján az online kereskedelem, az akciók és árkedvezmények, a fogyasztók tájékoztatása, valamint a marketingkommunikáció egyes formái különösen fontos megfelelési területet jelentenek.
Az alábbiakban azokat a kereskedelmi gyakorlatokat emelem ki, amelyek a GVH publikációi alapján a hatóság előterébe kerültek.
Nemcsak az számít, igaz-e egy állítás
A fogyasztóvédelmi kockázat sok esetben nem egy egyszerűen tetten érhető valótlan állításból ered. A GVH gyakorlatából az látszik, hogy azt is vizsgálhatja, milyen összképet kap a fogyasztó a kommunikációból. Jó példa erre egy 2026-ban lezárt ügy, amikor a GVH 42,5 millió forintos bírságot szabott ki, mert álláspontja szerint az „legalacsonyabb ár garanciája” kommunikációjánál a vállalkozás nem adott megfelelő tájékoztatást a szolgáltatás feltételeiről és korlátairól.
Vállalkozói szemmel ennek az a legfontosabb tanulsága, hogy egy marketingüzenet ellenőrzésekor nem elegendő azt kérdezni: Igaz ez az állítás? Azt is érdemes megvizsgálni, mit ért ebből egy átlagos fogyasztó. Ha például egy garancia, kedvezmény vagy különleges ajánlat csak számos feltétellel érvényes, ezeknek a fontos feltételeknek nem feltétlenül elegendő valahol, nehezen megtalálható helyen szerepelniük. A kommunikáció egészének kell egyértelműnek lennie, így a kedvezmények feltételeinek.
Az árengedmények továbbra is előtérben vannak
Az akciók kommunikációja a kereskedelem egyik legfontosabb marketingeszköze, de egyben olyan terület, ahol könnyű fogyasztóvédelmi jogsértésbe ütközni. A GVH és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság 2026 tavaszán közös európai vizsgálatban is részt vett, amelynek során a webáruházak árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatait vizsgálták. A 25 országot érintő ellenőrzésben 314 online kereskedő oldalát vizsgálták. A magyar webáruházak gyakorlata az európai átlagnál kedvezőbbnek bizonyult, ugyanakkor a hatóságok Magyarországon is találtak hiányosságokat. A kérdés különösen aktuális az akciózás szempontjából kiemelt időszakokban (pl. Black Friday). Egy 2026 januárjában lezárt ügyében például a GVH többek között azt állapította meg, hogy a vállalkozás egy korábbi „Őrült napok” akció során valótlan mértékű kedvezményekkel hirdetett termékeket. A hatóság emellett a szállítási időkre, az elállási és jótállási jogok kommunikációjára, valamint a szállítási és utánvételi költségek feltüntetésére vonatkozó gyakorlatokat is kifogásolta. Az ügyben 235 millió forintos bírság született.
A vállalkozások számára ezért az akciótervezésnek ma már része kell, hogy legyen az árkommunikáció ellenőrzése és a jogszabályoknak megfelelő árkedvezmények kialakítása is.
A sürgetésnek is „van határa”
Az online kereskedelemben megszokott eszköz az időkorlát kommunikálása: visszaszámláló, „már csak néhány óra”, „hamarosan lejár”, „utolsó darabok” – ezek mind arra ösztönzik a vásárlót, hogy gyorsabban hozzon döntést. A probléma akkor merülhet fel, ha a fogyasztó olyan pszichés nyomás alá kerül, amely torzíthatja a döntését, vagy ha az üzenet mögött nincs valós tartalom. A GVH egy 2025-ben lezárt ügyben felhívta a figyelmet arra, hogy egy folyamatosan visszaszámláló óra, valamint a termékek korlátozott elérhetőségére vonatkozó üzenetek is szerepet játszottak abban, hogy a hatóság megtévesztő gyakorlatot állapított meg. A vállalkozás több százezer magyar fogyasztónak összesen több mint 500 millió forint kompenzációt vállalt, emellett 505 millió forint bírságot is fizetett.
Webshopok: minden egyes felület számít!
A GVH idei ügyei alapján az online kereskedőknek nem érdemes kizárólag a termékoldalakra koncentrálniuk, ugyanis a vásárlási folyamat során a fogyasztó több ponton találkozik információkkal, például a hirdetésben, a landing oldalon, a termékoldalon, a kosárban, a pénztárfolyamatban, a szállítási információknál és akár az utókommunikációban is. Ha ezek között ellentmondás van, vagy valamelyik lényeges információ csak későn jelenik meg, az a fogyasztóvédelmi jogsértés kérdését vetheti fel. Egy ügyében a GVH a vállalkozás szállítási és utánvételi költségekkel kapcsolatos kommunikációját is kifogásolta, és a vállalkozást a tájékoztatási gyakorlat továbbfejlesztésére is kötelezte. Érdemes tehát időről időre végigtesztelni a saját webshopot fogyasztói szemmel. Nem adminisztrátorként, nem marketingesként, hanem úgy, ahogy egy első alkalommal vásárló látja az oldalt.
Mi is az a fenntarthatósági kommunikáció?
Szintén aktuális terület a fenntarthatósági kommunikáció. 2026. szeptember 27-től szigorúbb szabályok vonatkoznak bizonyos zöld állításokra, és több gyakorlat a fogyasztóvédelmi „feketelistára” is felkerült. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak ma már egyre több olyan állítást kell megfelelően alátámasztaniuk, amelyek néhány éve még egyszerű reklámüzenetként kerültek volna ki egy kampányba.
