Új építési (felvonulási) munkahelyek létesítésére vonatkozó előírások

Az építési (felvonulási) munkahelyek létesítésére vonatkozó előírásokat a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: rendelet) az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről tartalmazza.

Az építési munkahelyeken biztosítandó minimális követelmények (rendelet 10. §): 
A munkavédelmi törvény (Mvt.) 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános, és a 49. §-ának (1) bekezdésében leírt személyi feltételek mellett különösen meg kell valósítani az alábbiakat: 
a) az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani; 
b) a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat; 
c) meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és keverékek, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is; 
d) gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról; 
e) az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és keverékekre; 
f) meg kell határozni a veszélyes anyagok, keverékek és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait; 
g) meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait; 
h) rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva; 
i) biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével. 

Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelményeket a rendelet: 4. számú melléklete tartalmazza, a következők szerint:

• stabilitás és szilárdság; 
• menekülési utak és vészkijáratok;
• tűz jelzése és leküzdése;
• hőmérséklet;
• az építési munkahelyek, helyiségek és közlekedési utak természetes és mesterséges megvilágítása; 
• közlekedőutak, veszélyes területek;
• elsősegély;
• tisztálkodó- és mellékhelyiségek;
• pihenők, illetve tartózkodók.

Munkavédelmi feladatok új építési, kivitelezési munkahely kialakításakor

Az új építési, kivitelezési munkahely kialakításának meghatározó eleme az építkezés organizációs tervének elkészítése. A terv kidolgozása előtt mindenképpen javasolt a helyszíni bejárás azért, hogy az építési hely minden helyi adottságát (beleértve a megközelítési lehetőséget is) tisztázzuk. Az építési helyszín bejárása előtt tájékozódni kell a megvalósítandó objektum környezetéről, méreteiről és fajtájáról (költségvetés, tervek, helyszínrajz, műszaki leírás stb.). Célszerű egy ellenőrzőlistát készíteni és használni azért, hogy semmit se felejtsünk el.

Az organizációs terv tartalma

Minden olyan építkezésen, ahol egy társaság fővállalkozóként, generálkivitelezőként dolgozik – beleértve azt az állapotot is, amikor nem fővállalkozó vagy generálkivitelező, de a megrendelő egyetlen vállalkozásaként végez munkát –, az építésvezetőnek/művezetőnek a kivitelezési munkavégzés megkezdése előtt organizációs vázlattervet kell készítenie. Mielőtt a felelős munkahelyi vezető megkezdi az organizációs vázlatterv készítését, néhány előkészületi munkát kell elvégeznie. 
El kell dönteni, hogy: milyen vezérgéppel/vezérgépekkel fogják a kivitelezést végrehajtani, hány alvállalkozó, mennyi dolgozóval végzi majd a munkát, milyen szolgáltatásokat biztosít alvállalkozóinak a kivitelező stb. Fel kell térképezni a munkahelyet és környezetét munkavédelmi szempontból is (villamos és egyéb energia vezetékek, építkezés környezete, az építkezés melletti közlekedési lehetőségek, szomszéd telkek/építmények, szomszédok stb.). 
Az organizációs vázlat(terv) legalább az alábbiakat tartalmazza: 

• Az építési munkaterülettel határos épületek, közlekedési utak, járdák. 
• Ha szükséges, a fedett gyalogos közlekedő telepítési helye. 
• Az építkezés bekerítése, elkerítése, bejárat(ok) helyeinek kijelölése. 
• Az építkezés közlekedési útvonala(i). 
• Az építkezés anyagtároló helye(i). 
• Az építkezés hulladéktároló helye(i). 
• Az építkezés veszélyeshulladék-tároló helye(i). 
• A villamos csatlakozó helyek (főelosztó, villanyóra, kapcsolószekrények, daru csatlakozószekrény stb.) kijelölése. 
• A felvonulási konténerek elhelyezésére szolgáló terület(ek) kijelölése. 
• A felvonulási konténerekhez szükséges villamos hálózat, víz- és csatornahálózat kialakítási vázlata. 
• Raktár(ak), raktárkonténer(ek), gázpalacktároló(k) helyeinek kijelölése. 
• Őrbódé helyének kijelölése. 
• Építkezés vízvételi helyének kijelölése. 
• WC-k telepítési helyének kijelölése. 
• Elsősegélynyújtó hely kijelölése. 
• Teheremelő igénybevétele esetén telepítési helyének kijelölése. 
• Tűzoltó készülékek telepítési helyének (helyeinek) kijelölése. 
• Térvilágítás telepítésének tervezése (szükség esetén). 
• Építkezés cégtáblája helyének kijelölése. 
• A dohányzóhely kijelölése. 
• Ha szükséges, a segédüzemek telepítési helyének kijelölése. 
• Munkagépek tároló helyeinek kijelölése. 
• Veszélyes anyagok, keverékek tárolóhelyei. 
• Veszélyeshulladék-tároló hely. 
• Kommunálishulladék-tároló hely. 
• Mixerkocsik betonkimosó helyei. 

Az organizációs terv nagy részletességgel tünteti fel – a tervek egyezményes jelöléseit használva – az építési területen elhelyezésre kerülő objektumokat, és a vonalas létesítményeket. Az organizációs tervnek nagy szerepe van abban, hogy az építési terület előkészíthető legyen a kivitelezési munkák elkezdéséhez. 
Az építési munkahelyet az organizációs terv figyelembevételével kell kialakítani, figyelemmel az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, valamint a 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet munkahelyek, illetőleg építési munkahelyek minimális követelményeire vonatkozó előírásaira. 

Mind a magasépítési, mind a mélyépítési munkáknál felmerülhet, de az útépítési munkáknál egyértelműen jelen van az organizációs feladatokban a forgalomtechnikai/forgalomterelési terv. 

Ha szükséges, organizációs műszaki leírást kell készíteni, például az építési terület leírásáról, tájolásáról, a szintviszonyokról, az ideiglenesen igénybe vehető közterületekről, talajmechanikai és talajvíz adatokról. Az organizációs terv elkészítésénél a munkahelyi vezetőnek mindig szem előtt kell tartania azt, hogy a felvonulási épületeket minél közelebb telepítsék az építkezés bejáratához, ügyelve arra, hogy munkakezdéskor a munkahelyen minél kisebb legyen az a távolság, melyet egyéni védőeszközök nélkül utcai öltözékben kell a dolgozóknak megtenniük, és ez a közlekedési út ne érintse az építendő épületet, létesítményt, valamint ne essen a daruzás veszélyzónájába. Az organizációs terv szerinti munkahely kialakítását a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavédelmi szakembernek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, ha szükséges, változtatások megtételét kell kezdeményeznie az organizációban. Az ideiglenes villamos hálózat kiépítését követően, a konkrét munkavégzések megkezdése előtt el kell végeztetni a villamos hálózat és berendezések érintésvédelmi felülvizsgálatát. 

A munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavédelmi szakembernek és a munkaegészségügyi szakembernek a kivitelezési tevékenység megkezdése előtt el kell készíteniük a munkahely kockázatértékelését. Ezt meg kell, hogy előzze az alapos felmérése annak, hogy a kialakított munkahely alkalmas-e a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre. 
Az organizációs terv igényli a munkahelyi és környezeti tényezők változásai miatt az állandó figyelmet. Az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladtával vagy a körülmények változásával.

Az építési helyszín bejárása során felmerülő főbb kérdések: 

• szállítási- és közlekedési utak, közlekedésbiztonság;
• terep- és talajviszonyok (talajvíz, talajrétegződés);
• víz- és áramellátás (csatlakozási értékek); 
• egyéb létesítmények (felvonulási konténerek, gyártóhelyek stb.);
• földalatti és légvezetékek (esetleges áthelyezések); 
• növényzet helyzete (fakivágások szükségessége); 
• előkészítő létesítmények helye;
• szociális létesítmények elhelyezhetősége;
• a munkahely ellátása;
• talaj- és használati víz elvezetése;
• vízvédelmi zónák;
• vezérgépek (daruk) elhelyezése;
• milyen veszélyeket jelent a kivitelezés során az építkezés környezete, és kik lesznek veszélyeztetve;
• kiket veszélyeztet és mivel a közvetlen környezetben a kivitelezési tevékenység.

Az építési munkahely tervezését befolyásoló tényezők:

• a létesítendő objektum fajtája és nagysága;
• a terepviszonyok;
• a kivitelezési mód;
• az építés menete;
• a rendelkezésre álló területek; 
• a munkamódszerek; 
• alkalmazható gépek (telepített és mobil); 
• a dolgozói létszám; 
• megközelítési utak; 
• anyagtárolók.