Milyen feladatokat ad a vállalkozásoknak a javítási kötelezettség?

2026. augusztus 31-én lépett hatályba a gyártók, importőrök és forgalmazók javítási kötelezettsége. A szabályokat a 114/2026. Korm. rendelet tartalmazza, az aznap kihirdetett 5/2026. (VIII. 31.) GEM rendelet pedig meghatározta az uniós szabályokkal érintett termékek pontos körét.

A javításhoz való jog megerősítése

Fontos kiemelni, hogy a javítási kötelezettség nem valamennyi fogyasztási cikkre vonatkozik. A kötelezettséggel érintett termékköröket a 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg. 

A vállalkozásoknak mindenekelőtt ellenőrizniük kell, hogy az általuk gyártott vagy forgalmazott termékek az érintett termékkörbe tartoznak-e. 

A miniszteri rendelet értelmében a szabályozás, többek között, a mosó- és mosó-szárítógépekre, mosogatógépekre, hűtőkre, elektronikus kijelzőkre, hegesztőberendezésekre, porszívókra, szerverekre és adattárolókra, telefonokra és táblagépekre, szárítógépekre, elemekre és akkumulátorokra, valamint egyedi helyiségfűtőkre terjed ki.

Lényeges hangsúlyozni azt is, hogy a kormányrendelet a fogyasztók által vásárolt áruk olyan javítására alkalmazandó, amelyek hibája nem tartozik a hibás teljesítés szabályai közé. 

Tehát a kellékszavatossági és jótállási időt követő időszakra vonatkozó szabályokat rendezi a jogszabály, ezeken túlmenően biztosítja a javítás lehetőségét.

Gyártói javítási kötelezettség

Az uniós irányelv és ezzel megegyezően a kormányrendelet a termék gyártójára fontos kötelezettséget telepít a javítás kapcsán, az alábbiakban bemutatom a kötelezettségeket:

• A javíthatósági követelmények hatálya alá tartozó termékek esetében a gyártó köteles a fogyasztó kérésére a terméket megjavítani. 
• Meghatározott esetekben e kötelezettség a meghatalmazott képviselőre, az importőrre vagy a forgalmazóra száll át. 
• A gyártó a teljesítéshez alvállalkozót is igénybe vehet. A gyártó a javítást díjmentesen vagy észszerű díj ellenében végzi, attól az időponttól számított észszerű időn belül, amikor az árut javítás céljára birtokba vette, vagy ahhoz számára hozzáférést biztosítottak. 
• A gyártó a javítás időtartamára díjmentesen vagy észszerű díj ellenében csereárut kölcsönözhet a fogyasztónak. 
• Nem terheli javítási kötelezettség a gyártót, ha az áru javítása lehetetlen. Ha az áru javítása lehetetlen, a gyártó jogosult felújított árut is felkínálni a fogyasztónak.
• A gyártó a javíthatósági követelménnyel érintett áruhoz tartozó pótalkatrészt és tartozékot olyan észszerű áron kínálja, amely nem tartja vissza a fogyasztót a javítástól.
• A javításra kötelezett gyártó vagy a gyártó helyett a fentebb meghatározott helytállásra kötelezett személy szabadon hozzáférhető honlapon elérhetővé teszi a fogyasztó számára a javíthatósági követelménnyel érintett áru tipikus javításáért felszámítandó irányadó díjat.

A gyártó vagy a helytállásra kötelezett személy díjmentesen, könnyen hozzáférhetően, egyértelműen és érthetően tájékoztatja a fogyasztót a következőkről:
a) a javítási kötelezettséggel érintett áru megjelölése,
b) a javítási kötelezettség tartalma és időtartama,
c) a javítási szolgáltatás elérhetősége, szükség esetén a javítást végző alvállalkozás megnevezése, székhelye,
telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
d) a díjról és
e) a teljesítés feltételeiről. 

A független javítószolgálatok helyzetének erősítése

A rendelet megtiltja, hogy a gyártók indokolatlanul akadályozzák a független javítók tevékenységét, továbbá a fogyasztó szabadon választhat gyártótól független javítószolgálatot anélkül, hogy ez a gyártó javítási kötelezettségét érintené. A független javítószolgálat az általános termékbiztonsági szabályoknak megfelelő eredeti vagy használt pótalkatrész, kompatibilis pótalkatrész vagy 3D-nyomtatással készült pótalkatrész használatára jogosult. Azonban ezek alkalmazása nem eredményezheti a javíthatósági követelmények, a termékbiztonsági szabályok vagy a szellemi tulajdonjog védelmének sérelmét.
Továbbá a fogyasztó jogosult a gyártón kívüli más javítószolgálat javítási szolgáltatását igénybe venni, amely nem érinti a gyártó kötelezettségét. A javítási kötelezettség fennállása esetén a gyártó nem jogosult megtagadni a javítást csupán azért, mert korábban az árut a gyártón kívüli más személy javította.

Pótalkatrészek és javítási információk biztosítása

A gyártóknak biztosítaniuk kell a javításhoz szükséges pótalkatrészeket, tartozékokat és javítási információkat, valamint azokat olyan feltételekkel kell elérhetővé tenniük, amelyek nem akadályozzák a javítást.

Európai javítási adatlap

Fontos és jelentős változás az európai javítási adatlap bevezetése. A javítószolgálatok egységes európai javítási adatlapot bocsáthatnak a fogyasztók rendelkezésére, amely tartalmazza a javítás legfontosabb feltételeit, így különösen a várható költségeket, a javítás időtartamát és egyéb lényeges információkat. Ennek célja, hogy az adatlap növelje az átláthatóságot és segítse a fogyasztói döntéshozatalt.

Az európai javítási adatlap rendelkezésre bocsátásával a javítószolgálat kötelezettséget vállal arra, hogy az abban foglalt feltételekkel megjavítja az árut a fogyasztó erre irányuló, érvényességi időn belül, szóban vagy írásban tett jognyilatkozata esetén. 

A javítószolgálat az európai javítási adatlapot a javítás feltételeinek közlésére vonatkozó fogyasztói kérést követő észszerű időn belül, a javításra vonatkozó szerződés megkötését megelőzően, díjmentesen, tartós adathordozón bocsátja a fogyasztó rendelkezésére. A javítószolgálat a hiba jellegének, a javítás típusának és várható árának meghatározásához szükséges diagnosztikai szolgáltatásért a felmerült költségei megtérítését szolgáló díjat számíthat fel. A díj felszámításáról a javítószolgálat az európai javítási adatlap átadását megelőzően tájékoztatja a fogyasztót. A diagnosztikai szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződésre a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.
Az európai javítási adatlapon egyértelműen és érthetően meg kell adni a javítás következő feltételeit:
a) a javítószolgálat neve, székhelye, telefonszáma és e-mail-címe, továbbá – ha van ilyen – egyéb olyan online kommunikációs eszköze, amelyen keresztül a fogyasztó gyorsan, hatékonyan és akadálymentesen kapcsolatba léphet és kommunikálhat a javítóval;
b) a javítandó áru megnevezése;
c) a hiba jellege és a javasolt javítás típusa;
d) a javítás díja vagy – ha a díj előre nem kiszámítható – a díj kiszámításának módja és a javítás maximális díja;
e) a javítás elvégzéséhez szükséges idő;
f) az ideiglenes csereáruk rendelkezésre állása a javítás idejére és adott esetben az ideiglenes csere fogyasztót terhelő költségei;
g) az a hely, ahol a fogyasztó átadja az árut javításra;
h) az igénybe vehető kapcsolódó szolgáltatások és az egyes szolgáltatások igénybevétele esetén a fogyasztót terhelő költség;
i) az európai javítási adatlap érvényességi ideje;
j) szükség esetén kiegészítő információk.

Az európai javítási adatlap a fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátástól számított 30 napig érvényes, de a felek ennél hosszabb érvényességi időben is megállapodhatnak. Az érvényességi időn belül a javítószolgálat az európai javítási adatlapon megadott feltételeket nem módosíthatja.
A javítószolgálat a hiánytalanul és pontosan kitöltött európai javítási adatlap rendelkezésre bocsátásával teljesíti
a) a szolgáltatás lényeges tulajdonságaira,
b) a vállalkozás nevére, székhelyére, telefonszámára és elektronikus levelezési címére,
c) a díjra és
d) a teljesítés feltételeire
vonatkozó, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt, szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségét.

Európai online javítási platform

A rendelet szerint az európai online javítási platformot az Európai Bizottság hozza létre és működteti, a fogyasztók ennek magyar (nemzeti) részét vehetik igénybe, a fogyasztóvédelmi hatóság a nemzeti kapcsolattartó pont feladatait látja el, és közzéteszi a platform elérhetőségét. A platform megkönnyíti a javítószolgálatok és egyéb javítással foglalkozó szolgáltatók felkutatását.

A kellékszavatossági szabályok módosítása

A jelen szabályozás egyrészt új szabályokat állapít meg a javításhoz való jog érvényesülése érdekében. Ide tartozik többek között a gyártó javítási kötelezettsége, az európai javítási adatlap, a javításhoz szükséges pótalkatrészek biztosítása, valamint az európai online javítási platform működéséhez kapcsolódó rendelkezések.
Másrészt módosítja a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletet, amely a fogyasztó és vállalkozás közötti adásvételi szerződések szabályait tartalmazza. A módosítások célja, hogy a hibás teljesítés esetén a javítás választását ösztönözzék. Ennek érdekében a vállalkozásnak tájékoztatnia kell a fogyasztót a kijavítás és a kicserélés közötti választási lehetőségről, továbbá kijavítás esetén a kellékszavatossági igény elévülési ideje egy alkalommal tizenkét hónappal meghosszabbodik. Emellett lehetőség nyílik csereáru biztosítására, illetve a fogyasztó kifejezett kérésére felújított termékkel történő cserére is. Az uniós és ezzel egyezően a magyar szabályozás elsődleges célja, hogy a kellékszavatossági és jótállási időn túl is valós megoldási lehetőség legyen a javítás.  

Új megfelelési kötelezettségek a vállalkozások számára

A rendelet alkalmazása miatt a gyártóknak, importőröknek, forgalmazóknak és javítószolgálatoknak felül kell vizsgálniuk fogyasztói tájékoztatóikat, szerződési feltételeiket, javítási folyamataikat és belső eljárásrendjeiket annak érdekében, hogy megfeleljenek az új jogszabályi előírásoknak. Ez a következtetés a rendeletben meghatározott új kötelezettségekből következik. A rendelet rendelkezéseinek döntő többsége 2026. augusztus 31-én lépett hatályba, míg az európai online javítási platform működéséhez kapcsolódó szabályok 2027. július 31-től alkalmazandók.