EPR díjfizetési kötelezettség csomagolás után

Az érintett belföldi alanyi adómentes Kft. függöny méteráru, bútorkárpit méteráru, illetve új és használt terítők, díszpárnák, dísztárgyak értékesítésével foglalkozik. A vásárlók műanyag szatyorban/zacskóban kapják meg a terméket, melyeket a cég belföldi forgalmazótól vásárol meg. Évente 2-3 alkalommal Lengyelországból is érkezik függöny és bútorkárpit méteráru továbbértékesítési céllal, ilyenkor a rendelésre vásárolt terméket ugyanazon csomagban adjuk át az ügyfélnek, ki sem csomagolják, leplombázva kerül átadásra (az anyagban belül egy papír található, melyre fel van tekerve a méteráru, és ez van egy fóliába csomagolva.) Ezeken a számlákon a nettó és bruttó súly (kg) szerepel, külön nincs feltüntetve a csomagolószer, de nyilván a kettő különbözete a csomagolás mennyisége. 

1. A szóban forgó termékek után van-e környezetvédelmi termékdíj bevallási-, fizetési kötelezettsége a cégnek, ha igen, milyen gyakorisággal, mi után? 
2. Ami az EPR díj kérdéseit illeti: 2023. májusától a 80/2023. (III. 14.) Kormányrendelet értelmében az EPR kiterjesztett gyártói felelősség vonatkozik a textiltermékekre is (a felsorolásban méteráru nem szerepel). A cég kész függönyt nem importál, méterárut viszont igen. Ha a cég nem gyártó, importáló, első forgalomba hozó, akkor ez a szabályozás (nyilvántartásba vétel/díjfizetés) a méteráru és hulladék tekintetében vonatkozik rá? 

A kérdés szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR) kell fizetni a műanyag szatyrok és zacskók után, mivel ezek a csomagolások is a termékáramba kerülnek. Ebben az esetben is érvényes az a szabály, hogy az EPR díjat a gyártónak, illetve az első forgalomba hozónak kell megfizetnie. A megkapott számlán is kötelező feltüntetni a „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” Amennyiben az eladó már megfizette az EPR díjat, akkor a megvásárolt műanyag szatyrok és zacskók után már nincs további EPR díjfizetési kötelezettség. Ugyanez vonatkozik általánosan valamennyi esetre is azzal, hogy a termékdíj fizetési kötelezettséget előzetesen le kell ellenőrizni.

Az EPR tekintetében a csomagolás az irányadó. Erre vonatkozóan pedig az első forgalomba hozatal csomagolása a meghatározó tényező. 

Tehát amennyiben pl. az első forgalomba hozatal előtt a csomagolásra vonatkozó EPR díjat már megfizették (pl. a gyártó) akkor már nem merül fel EPR díjfizetési kötelezettség. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályait a 80/2023 (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.

AZ EPR-rendeletben hivatkozott - csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012 - kormányrendeletben Csomagolásról szóló rendelet) határozza meg a csomagolás fogalmát:
„valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek.”

A leírtakból következően a csomagolás fogalma szerinti tényleges csomagolás akkor jön létre, amikor az árut az adott csomagolószerbe becsomagolják. A kérdés szerinti esetben viszont nem megállapítható, hogy létezett-e ténylegesen csomagolás és azt mikor is ki hozta létre, illetve előzetesen létezett –e EPR díjfizetési kötelezettség (pl. közvetítő kereskedelem miatt) vagy nem. Ezeket a kérdéseket a vállalkozásnak kell tisztázni, és csak ezt követően lehet az EPR díjra vonatkozó díjfizetési kötelezettséget megállapítani. A kérdésből feltételezni lehet, hogy a külföldről behozott áruk esetében a vállalkozás lesz az első belföldi értékesítő, és ha ez így van, akkor az esetleges csomagolás és a textiltermékek miatt is, feltéve, ha a 2011. évi LXXXV. törvény1. mellékletében (Termékdíjköteles termékek, anyagok köre) a vállalkozás által forgalmazott termékek, illetve azok az anyagok, amelyekből ezek a termékek készültek megtalálhatóak vagy nem.
A Lengyelországból érkező termékek eseteiben is az az első kérdés, hogy létezik -e importőr, aki már a behozatal során rendezte az EPR díjfizetési kötelezettséget és az áru ez után került a kérdés szerinti céghez. Amennyiben viszont a kérdés szerinti cég a megrendelő, akkor a csomagolóanyagokra tekintettel az EPR díjfizetési kötelezettség a céget terheli, mivel a cég lesz az első forgalomba hozó.
Az EPR kiterjesztett gyártói felelősség vonatkozik a textiltermékekre is, feltételezhetően a méterárura is, mivel megítélésünk szerint az is textilterméknek minősül, de még a hulladék is.
Amennyiben EPR díjfizetési kötelezettség keletkezik, akkor be kell jelentkezniük a MOHU-nál. Ezt követően bevallási és befizetési kötelezettségük keletkezik, amelyet tárgynegyedévenként kell teljesíteni a negyedévet követő hónapban, annak 20. napjáig.