Bejelentkezés

Ez a tartalom 41 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Mire számíthat az építőipar a KATA módosítást követően?

A közvélemény és az érintettek lassan kezdik feldolgozni a 2022-es nyári kata változások újdonságait és a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy mindenkinek saját élethelyzete és vállalkozása alapján kell meghatároznia a továbblépés lehetőségét. Ezúttal az építőiparban felmerülő kérdések körét tekintjük át.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján egy év alatt 9,9 százalékkal, az előző hónaphoz képest 2022 májusában 5,8 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építése 12 százalékkal, az egyéb építményeké 7,7 százalékkal nőtt. Az új megkötésű szerződések volumene 7,2 százalékkal nagyobb volt a 2021. év májusi bázisnál, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,5 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 24,7 százalékkal alacsonyabb volt.
Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 9,7 százalékkal nagyobb volt a 2021. május véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 4 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 20 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az idei év első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 11,5 százalékkal bővült.

Mit hoz az új KATA az építőiparban?

A szigorúbb KATA feltételek miatt a szakma úgy ítéli meg, hogy drágulni fognak a szolgáltatások az építőiparban, hiszen a kedvezményes adózásból kieső kivitelezők a magasabb adóterheket a lakosságra fogják áthárítani – mondta az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Koji László szerint 148 ezer építőipari vállalkozásból 80 ezer egyéni vállalkozó, a katás vállalkozások száma pedig folyamatosan nő.
Sok vállalkozó az építőiparban (mint ahogy más szektorokban is) úgy próbálta a rendszert kijátszani, hogy amennyiben elérte az évi 12 millió forintos bevételt, akkor családtagja, ismerőse stb. nevére is létrehozott egy katás vállalkozást. A módosítás miatt azonban most sokan nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen alvállalkozóként cégeknek, jogi személyeknek is dolgoztak. Koji László szerint az átalányadózás eddig azért nem volt népszerű az építőiparban, mert túl sok adminisztrációs terhet jelent. Ezt mindenképpen egyszerűsíteni kellene, sajnálatos, hogy ez a kata-módosítással egy időben nem történt meg – mondta az ÉVOSZ elnöke.
Az ágazatban tevékenykedő több ezer kisvállalkozás jelentős része jelenleg még katázik, a más adózási formára való áttérés pedig áremelésre kényszeríti őket, amely versenyhátrányt fog jelenteni az áraikat emelőknek, még az óriási munkaerőhiány ellenére is. Az ágazatban csak minden harmadik foglalkoztatott van alkalmazotti jogviszonyban, az alvállalkozói, megbízotti foglalkoztatás dominál, ami kiegészül a feketefoglalkoztatással is. 

Az építőipari szereplők tagozódása, az iparág foglalkoztatási szerkezete

A KATA változásától függetlenül, a legtöbb építési vállalkozó a piaci helyzetet leginkább akadályozó tényezőnek továbbra is a szakmunkás- és mérnökhiányt jelöli meg, és ezt tartja a legfontosabb problémának az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is. Többször utaltak rá, hogy a más ágazatokban a Covid-járvány miatt munkájukat elvesztők nagy számban az építőiparban találtak maguknak munkalehetőséget, azonban ez a szakma felhígulását eredményezte: „a be sem tanított segédmunkások növekvő létszámaránya miatt, hogy a minőség és a határidők tarthatók legyenek, lényegesen több időt kell a mérnököknek és mestereknek az építő brigádok irányításával, ellenőrzésével eltölteni. Ennek következtében a mester- és mérnökhiány is erőteljesen érzékelhető.”

Az idei év első félévének végén az építőipar körülbelül 75 000 főnek adott munkát, a foglalkoztatottak nagy száma és a vállalkozások műszaki felkészültsége várhatóan 5500 milliárd forint éves forgalmat fog eredményezni 2022-ben. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az iparágat jelenleg leginkább érintő foglalkoztatási feszültségeket összegezte, ami alapján a szakmunkás- és mérnökhiány továbbra is kiemelt probléma az építőiparban. Elmondható, hogy az építőiparban meghonosodott az a foglalkoztatási struktúra, amely hármas tagoltságú: a főfoglalkozásban alkalmazottak, az úgynevezett bérelt munkaerő (javarészt vállalkozási formában) és a szürke/fekete foglalkoztatottak köre. 

Az építőiparban csak minden harmadik foglalkoztatott van alkalmazotti státuszban, az alvállalkozói, megbízotti foglalkoztatás dominál, ami sajnos kiegészül a feketefoglalkoztatással is.

A recessziós években Magyarországot elhagyó, külföldön munkát vállaló szakembereket szinte lehetetlen visszaterelni a hazai építési feladatokhoz. Az építőipar nemzetközi trendjei alapján látható, hogy az ágazatra az Európai Unióban jellemző munkaerőhiány miatt a munkaadóknak tartósan versenyezniük kell más országok vállalataival is. A munkaerő hazai hatékonyabb és magasabb bérszinten való foglalkoztatása, erkölcsi megbecsülése és folyamatos képzése (lenne) szükséges.
Az ÉVOSZ tapasztalatait összegezve Koji László elnök hangsúlyt adott annak, hogy 2022-ben a vállalkozások a szélesebb körű bércsomagok kidolgozására és a szervezeten belüli karrierlehetőségek biztosítására koncentráltak annak érdekében, hogy azok vonzóak legyenek az új munkavállalók számára, illetve, hogy a munkaadók meg tudják tartani alkalmazottjaikat. A munkába járás és a lakhatás támogatása, a teljesítmény premizálása, a munkaruha, munkavédelem egyaránt előtérbe került a béren kívüli juttatások körében.

Dokumentálási kényszer az iparágban

A feketefoglalkoztatás visszaszorítását szolgálja a napi, névre szóló foglalkoztatási adatok lejelentése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, főként az állami nagy értékű munkák esetében. Az ÉVOSZ szerint ezt a kormányzati intézkedést, az ún. Üvegkapu rendszert indokolt lenne kiterjeszteni minden e-napló vezetésére kötelezett létesítmény megvalósításán dolgozóra, de egy egyszerűbb rendben, az elektronikus építési naplóba történő adatbejegyzéssel.
Mivel átmenetileg szükség van az Európai Unión kívüli munkaerő foglalkoztatására is, az ÉVOSZ azt javasolja az építési vállalkozásoknak, hogy erősítsék a külföldi építési vállalkozásokkal való közvetlen gazdasági együttműködést. Ennek formája a külföldi cégekkel kötött vállalkozási szerződéses keretben történő szervezett munkavállalók és az egyéni munkavállalók (vendégmunkások) magyarországi fogadása. Az építésügy területén ukrán, szerb, török és fehérorosz székhelyű cégek és munkavállalók mutatnak érdeklődést ilyen irányú együttműködésre, amely mindkét fél számára üzletileg előnyös lehet. 
A vállalkozások magas kapacitás-leterheltsége mellett megnőhet a veszélye a munkahelyi baleseteknek, a munkaegészségügyi problémáknak. Ezért fontos, hogy 2022-ben is kiemelt figyelmet kapjon a vállalkozások részéről a munkavédelem és munkaegészségügy. A szabélykövető vállalkozások érdeke is, hogy az építésügy egyéb területeihez hasonlóan erősödjön a munkaügyi ellenőrzés és annak hatékonysága, mely kiterjed a foglalkoztatás minden elemére.
Az ÉVOSZ várakozásai szerint a következő 3-4 évben többen mennek el az építőipari szakmákból aktív nyugdíjba, mint ahányan kikerülnek az oktatási rendszerből. 

A külföldiek foglalkoztatása és a Nyugat-Európában korábban munkát vállalt kollégák hazahívása még inkább előtérbe fog kerülni. 

Visszatérhet a „feketézéshez” az építőipar az új KATA miatt?

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László szerint áremeléseket és súlyosabb szakemberhiányt is okoz a kata-szabályok módosítása. Jelenleg is sokan hiányzó vagy hiányos szakmai ismeretekkel dolgoznak az építőiparban, az adóváltoztatás után a számuk tovább nőhet. Mivel az építőipari vállalkozások túlnyomó része mikro- vagy kisvállalkozás, akik gyakran fejlesztő cégek alvállalkozóiként dolgoznak, sokan közülük még kata szerint adóznak, de 2022. szeptember 1-jétől ezt már nem tehetik meg, vagy pedig nem számlázhatnak céges megrendelőknek, tehát alvállalkozóként sem dolgozhatnak. A céges megrendelésekről történő lemondás jelentős bevételkiesés lehet az építőipari kisvállalkozóknak, hiszen ezek általában nagyobb munkákat jelentenek – nyilatkozta Németh László, IPOSZ-elnök. 
Az adónem váltása jelentős többletterhekkel jár az építőipari vállalkozóknak. Az adóterhek mellett több adminisztrációra, több energiabefektetésre kell készülniük a vállalkozóknak, ez alapján pedig várható az áremelés. Azoknak is árat kell emelniük, akik úgy döntenek, szeptembertől csak magánszemélyeknek dolgoznak, és folytatják a katás adózást, hiszen a céges megrendelések híján csökkenni fog a bevételük.
A drága építőanyag és a munkaerőhiány miatt jelenleg is nehezen megfizethető egy-egy építőipari kivitelezés, ezért várható, hogy egyre többen dolgoznak majd számla és garancia nélkül. „Biztosan nőni fog a feketemunka aránya, pedig korábban a kata bevezetésével éppen ezeket a problémákat akarták kiküszöbölni” – mondta Németh László. A feketézés során pedig megnőhet azok aránya a piacon, akik nem szakmabeliként, jelentős károkat okoznak a megrendelőknek, hiszen egy elrontott munka után még a felhasznált anyagot sem lehet beépíteni.
Az építőiparban már most is sokan dolgoznak teljesen hiányzó vagy hiányos szakmai ismeretekkel. Felelős műszaki vezetőt pedig szeptembertől még drágább lesz alkalmazni, hiszen a kivitelező vállalkozók, akiket eddig megbíztak, többnyire szintén kata-adózók, hiszen mellékállásban végzik ezt a tevékenységet. Építőipari kivitelező cégeknek ők sem adhatnak számlát, tehát vagy számla nélkül dolgoznak, ami csökkenti a garancia súlyát, vagy keresnek más mellékállást. Sokan pedig egyszerűen abbahagyhatják a munkát, ami tovább súlyosbítja a minőségi és mennyiségi szakemberhiányt.

(Kézirat lezárva: 2022. augusztus 5.) 

(Cikkünket teljes terjedelmében az Építőipari Vállalkozói Értesítő szeptemberi számában olvashatják)

Slabéczi Ivett (2022-08-21)