Bejelentkezés

Ez a tartalom 58 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Rezsivédelem. Gazdaságvédelem?

Van bármilyen olyan gazdasági tevékenység, mely felhasznált erőforrásai egyikének (energia) hatszoros áremelkedését ki tudja gazdálkodni? A válasz gyorsan megadható, de talán érdemes egy hosszabb elemzést is tartani. A nem mikrovállalkozásnak minősülő hazai vállalatok és a nem lakossági felhasználók a 2022-es évben szembesülhettek a piaci energiadíjak többszöröződésének szomorú tényével, amely igen érzékenyen érintette és fogja érinteni gazdálkodásukat és jövőtervezésüket.

2022. július 21-én a háztartások létfenntartási kiadásait erőteljesen átformáló kormányrendelet és kapcsolódó szabályozó szakhatósági rendeletek láttak napvilágot a piaci energiatarifákra való részleges áttérés keretében. Ennek következtében (is) a lakossági fogyasztás szerkezetének markáns átalakulása valószínűsíthető, egyes háztartástípusokban különösen, összefüggésben a primer energia-fogyasztási kiadások – becslések szerint a háztartások minimálisan negyedét, így egymillió háztartást érintő – jelentős növekményével.
Az alábbiakban az energiaköltségek növekményének üzemgazdasági következményeit próbálom meg néhány összefüggésében láttatni. Ezen belül: magyarországi példán érzékeltetni a vállalkozói energiaköltségek (korábbi állapothoz képest vett) hatszorozódásának pénzügyi és üzemgazdasági következményeit; e témakört a kiemelt hazai nemzetgazdasági ágazatok 2020 előtti eladósodottságával összefüggésben is értelmezve. 

A vállalkozói energiaköltségek hatszoros növekményének következményei

A hatszoros költségnövekmény, egyazon fogyasztási volument feltételezve, a vállalkozások esetében tényként kezelhető, erről több forrás is tájékoztatott bennünket. Amint a lakossági földgáz esetében is tény a hétszeres (piaci) tarifanövekedés idehaza a korábbi állapothoz képest.
Ezt röviden ki kell, hogy egészítsük a magyarországi ágazatok hozzáadottérték-arányos eladósodottságának kérdéskörével is, melyre vonatkozó adatok a 2017. évre állnak rendelkezésünkre, az MNB 2019. évben publikált „A nem pénzügyi vállalatok pénzügyi számlái, mikro- és makrostatisztikai adatok” c. kiadványában. A hivatkozott MNB-kiadványban feltüntetett 10 ágazatból (ágazatcsoportból) csak kettő olyan volt 2017-ben (a - mezőgazdaság és MS - egyéb), melyek hozzáadottérték-arányos adósságrátája nem érte el a 100%-ot, a többieké e feletti volt. 

Egy példa segítségével visszatérve az üzemgazdasági fejtegetésekre: belátható, hogy pl. 10%-os induló energiaköltség-arány esetén (az összköltségen belül), s minden más tényező (értékesítési árbevételek, egyéb működési költségek, stb.) változatlansága mellett, hatszoros energiaköltség-növekedés a működési költségszintet 50%-ponttal emeli meg. (Az említett, 10%-nál magasabb energiaköltség-arány esetén a költségnövekmény ennél tetemesebb.) 
Így, példánknál maradva, az állandó és változó költségeket magában foglaló teljes költségtömeg másfélszereződése (az energiaköltségen túl más költségnemnél nincs feltételezetten növekedés) igen nagy kihívás elé állítja az érintett vállalkozásokat, ágazati hovatartozástól függetlenül.
A költségekkel összefüggésben sem csupán az energiaköltségekre kell gondolnunk, hanem az élőmunka és az élelmi anyagok árának drágulására is, melyek súlyosan rontják a költséghatékonyságot, ezzel együtt a jövedelmezőséget. Ahogy fentebb írtuk: minimálisan másfélszeresére növekvő – de az energiaköltségek költségeken belüli részarányától függően ezt jelentősen meg is haladó – költségtömeg igen nehéz helyzetet eredményezhet. 

Amennyiben az energiaköltségek aránya nem 10, hanem pl. 20% a teljes költségen belül (vannak ilyen ágazatok), ez esetben a hatszoros árnövekmény (más költségtényezők változatlansága esetén) a költségtömeg egészének duplázódásához vezet. 

Az előállított termékek és szolgáltatások kínálati árazását nyilván ennek függvényében kell átgondolni.

Nem szükséges bővebben kitérni annak elemzésére, hogy az értékesítési árbevétel szükségestől elmaradó növekménye vagy stagnálása (esetleg csökkenése), egyidejűleg a költséghatékonyság drasztikus romlásával, a költségtömeg jelentős növekedésével, milyen tarthatatlan pénzügyi helyzetet idézhet elő: negatívvá váló bruttó üzemelési eredményből még az esedékes kamatokat sem lehet kifizetni, nemhogy nyereségadót az államkincstár részére. 
A működési (és a teljes) költségek növekedése, párosulva az élőmunka árának növekményével, így a bérhányad mutató egyidejű növekedésével, csak abban a helyzetben „kezelhető” egyáltalán valamelyest, ha az értékesítési lehetőségek (bevételek) drasztikusan bővülnek. Ez viszont erőteljesen javuló piaci – keresleti kondíciókat feltételez. Annak taglalása azonban, hogy a hazai és európai gazdaság lakossági és nem lakossági fogyasztási összetevői és kilátásai a mai (2022. évi) helyzetben az erőteljes javulás, avagy ennek ellenében alakulnak-e, már egy hosszabb elemzés és legfőképp a jövő kérdése lehetne.


(Cikkünket teljes terjedelmében a Vendéglátás és Idegenforgalmi KKV Tanácsadó decemberi számában olvashatják)

Jogkövető szerkesztőség (2022-12-12)