Mire jó az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér?

A betegek leggyakrabban az elektronikusan felírt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiváltásakor, vagy akár az elektronikus beutaló letöltésekor találkoznak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel.  Ugyanakkor ez az informatikai rendszer sokkal szélesebb körű szolgáltatást is biztosít a betegek részére.
2017. november elsejétől folyamatosan került sor az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (rövidítve: EESZT) bevezetésére. Az EESZT Lakossági Portálján – az ügyfélkapun keresztül belépve – meg tudja tekinteni az egészségügyi szolgáltatásban részesülő személy/beteg a korábbi kezeléseinek dokumentumait, zárójelentéseit, leleteit, receptjeit.

Egészségügyi dokumentumok

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben az egészségügyi dokumentumok rész alatt érhetők el a digitális egészségügyi dokumentumok. Itt találhatók meg többek között a mikrobiológiai laboratóriumi leletek, az egészségügyi szakellátás során keletkezett ambuláns lapok, képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, kórházi zárójelentések, Covid-teszt eredmények. A beteg/ellátott ezeket az ellátásait bármikor megtekintheti, míg az egészségügyi dolgozók közül a következők kaptak felhatalmazást az egészségügyi dokumentumok megtekintésére: a háziorvos, a járó- vagy fekvőbeteg-ellátó azon részlegének/osztályának orvosa, ahova felvették a beteget. 
Ezen „Egészségügyi dokumentumok részben” lehetősége van a betegnek/ellátottnak arra, hogy adott dokumentumai között keressen. Például megnézheti, hogy adott időszakban milyen ambulánslapjai kerültek feltöltésre.

2021 októberében jelent meg „Tájékoztató a személyes adatok Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben megvalósuló kezeléséről az egészségügyi intézményben történő ellátás során” (továbbiakban: Tájékoztató) című kiadvány, amely rögzíti, hogy a fenti adatok megőrzési ideje az adatfelvételtől számított legalább 30 év, a zárójelentés esetén legalább 50 év, a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételnél a készítéstől számított 10 év, a felvételről készített lelet a felvétel készítésétől számított 30 év.

Elektronikus vény

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér tartalmazza az elektronikus vényt (azaz e-vényt, vagy eReceptet). E-vényt például akkor használja a beteg, amikor a gyógyszertárban a TAJ-kártya bemutatásával kiváltja a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt. Elektronikus vény résznél rá lehet keresni a már felírt, de még ki nem váltott vényekre is. A hagyományos – papír alapú – vények csak a kiváltott receptek között jelennek meg, mert azokat a gyógyszertári alkalmazottak viszik fel a rendszerbe a kiváltás során.
A Tájékoztató rögzíti továbbá a következőket: Az eRecept tartalmazza az ellátott személy nevét, lakcímét, születési dátumát, nemét, TAJ számát/személyazonosításra alkalmas okmány számát, tb-támogatott termék esetén a BNO-kódját, közgyógyellátott esetén a közgyógyellátási igazolvány számát. Az EESZT a rögzített vényekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vény azonosító adatait, tartalmát és a vény felhasználhatóságára vonatkozó információkat, továbbá a vény továbbítására, módosítására és visszavonására vonatkozó adatokat, valamint a vény felhasználására vonatkozó adatokat. A fenti adatok megőrzési ideje a vény visszavonásától, felhasználásától vagy felhasználási idejének lejártától számított 30 év. A fenti adatokhoz hozzáférhet az ellátásban részesülő személyen túl a kezelőorvos, a gyógyszer-, a gyógyászati segédeszköz EESZT-hez csatlakozott kiszolgálója (pl: patika), valamint az EESZT működtetőjének megfelelő jogosultsággal rendelkező, az alkalmazások és szolgáltatások üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyei, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a hozzáférés kizárólag feladatuk ellátása érdekében, és célhoz kötött mértékben, ideig érvényesülhet. 

Egészségügyi profil

Ide kerülnek a ritkán vagy egyáltalán nem változó egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó adatok. Azaz a kezelőorvos, ennek hiányában háziorvos – a vércsoport kapcsán az állami vérellátó szolgálat – az egészségügyi profilban rögzíti az általa kezelt személy TAJ-számát (ennek hiányában más azonosítóját), születési idejét, nemét, továbbá az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatok. Ide töltik fel például a Covid-védőoltás beadásával kapcsolatos adatokat. Továbbá, ha a szolgáltató rendelkezik a beteg allergiájára, vércsoportjára vonatkozó információval, akkor ezek az adatok is ebbe a részbe kerülnek feltöltésre. 
A Tájékoztató alapján az egészségügyi profilhoz hozzáférhet az ellátásban részesülő személyen túl az ellátott kezelőorvosa, ennek hiányában háziorvosa, az érintett vércsoportjához az Országos Vérellátó Szolgálat, az adat megismerésére jogosult EESZT-felhasználó, valamint az EESZT működtetőjének megfelelő jogosultsággal rendelkező, az alkalmazások és szolgáltatások üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyei, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a hozzáférés kizárólag feladatuk ellátása érdekében, és célhoz kötött mértékben, ideig érvényesülhet. Az egészségügyi profilban foglalt adatok megőrzési ideje az érintett halálát követő 5 év.

Központi eseménykatalógus

Ebben a részben találhatók meg azok az ellátások, amelyeket a beteg/ellátott alap-, járó-, vagy fekvőbeteg ellátás keretében igénybe vett. A központi eseménykatalógusban kell rögzíteni például

• háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátás megkezdését és lezárását,
• CT és MR vizsgálat megkezdését és befejezését,
• SBO-esemény kapcsán végzett ellátást,
• szakellátás megkezdését és lezárását,
• mentés megkezdését és lezárását,
• művesekezelés megkezdését és lezárását,
• laboratóriumi diagnosztika megkezdését, és lezárását,
• várandósgondozást,
• pszichoterápia, klinikai szakpszichológiai, neuropszichológiai és alkalmazott egészségpszichológiai ellátás megkezdését, és lezárását,
• hidroterápia, elektroterápia, fizikoterápia/fizioterápia, balneoterápia, thermoterápia, magneto-, fototerápia, víz alatti gyógytorna, gyógymasszázs járóbeteg-ellátás megkezdését, és lezárását stb.

A fenti adatok által kezelőorvos évek múlva is informálódhat arról, hogy a beteg mikor, hol, milyen vizsgálaton vett részt, és ki volt akkor a kezelőorvosa. Meg kell említeni, hogy a legérzékenyebb egészségügyi adatokhoz (pl: a pszichiátriai, az addiktológiai, a szexuális úton terjedő, és a HIV/AIDS betegségek dokumentumaihoz) korlátozott a hozzáférés, azaz kizárólag az adott szakterület orvosai férhetnek hozzá ezen adatokhoz.

A Tájékoztató alapján a fenti adatokhoz – az ellátásban részesülő személyen túl – a következők férhetnek hozzá: az adatok kezelésére jogosult EESZT felhasználó, valamint az EESZT működtetőjének megfelelő jogosultsággal rendelkező, az alkalmazások és szolgáltatások üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyei, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a hozzáférés kizárólag feladatuk ellátása érdekében, és célhoz kötött mértékben, ideig érvényesülhet.  A Tájékoztató kitér arra is, hogy az eseménykatalógusban foglalt adatok megőrzési ideje az ellátott halálát követő 5 év.

E-beutaló

Az egészségügyi ellátások nagy része orvosi beutalás alapján vehető igénybe. Ha a beteg nem tart igényt a papíralapú beutalóra, akkor az orvos Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe tölti fel a beutalót. E-beutaló előnye többek között, hogy mivel a beutaló általában 90 napig érvényes, így nem kell azt hónapokig megőrizni, mint egy papíralapú beutalót.
A Tájékoztató alapján az EESZT működtetője biztosítja, hogy a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó igény adott időpontban és adott szolgáltatónál az EESZT útján, elektronikusan kerüljön rögzítésre. Tájékoztató rögzíti azt is, hogy az EESZT működtető biztosítja, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének sikerességéről vagy sikertelenségéről az orvos és a beteg az EESZT útján értesülhessen. Az e-beutalóhoz kapcsolódó adatok megőrzési ideje a beutaló visszavonásától, felhasználásától vagy felhasználási idejének lejártától számított 5 év. Az e-beutalóban foglalt adatokhoz – az ellátásban részesülő személyen túl – hozzáférhet az adat megismerésére jogosult beutaló és a szolgáltató oldali EESZT-felhasználó, valamint az EESZT működtetőjének megfelelő jogosultsággal rendelkező, az alkalmazások és szolgáltatások üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyei, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a hozzáférés kizárólag feladatuk ellátása érdekében, és célhoz kötött mértékben, ideig érvényesülhet.

Digitális Covid-igazolás

Erről az oldalról lehet letölteni az uniós Covid-igazolást, amely QR-kódot tartalmaz, rögzíti az oltás típusát, és azt is, hogy hányadik védőoltását kapta meg a beoltott személy.

Önrendelkezési jog

Az önrendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a beteg rendelkezzen Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér által kezelt egészségügyi adataihoz való hozzáférésről (ennek formái: engedélyezés, korlátozás, letiltás). A korlátozás, letiltás vonatkozhat adott orvosra, adott patikusra, adott egészségügyi szolgálatóra stb. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az önrendelkezési nyilatkozat – az elektronikus rögzítését követően – 24 órán belül érvénybe lépjen, azaz alkalmazni lehessen ezen időn belül az adatokhoz történő hozzáférés korlátozását vagy engedélyezését. 
Ez talán a legfontosabb jogosultság. Ennek keretében a beteg például dönthet úgy, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben tárolt adataihoz senki se férjen hozzá, és ha majd elmegy az orvoshoz, akkor azért, hogy a felírt e-vényt ki tudja váltani, átmeneti időre ezt a korlátozást feloldja stb. 

Meg kell említeni, hogy ez az önrendelkezési „felület” lehetőséget ad arra is, hogy a beteg az e-receptje kiváltása kapcsán meghatalmazást adjon adott személynek, vagy meghatalmazást adjon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fentiekben ismertetett Lakossági Portáljának az elérésére.