Egyszerűsített foglalkoztatás a mezőgazdaságban

Mezőgazdasági munkára a leggyakoribb foglalkoztatási forma az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés. Az Mt. ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt létesítsen. Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkavégzés egy speciális formája, melyről az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) külön rendelkezik. 

Jogszabályi alapfogalmak

Az Efo tv. értelmében egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági idénymunkára, turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára létesíthető.  Idénymunkának az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődő munka minősül. Az Efo tv. alkalmazásában

• mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot;
  (mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban)
• turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot;
• alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között határozott időre szóló olyan munkaviszony, amely legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető.

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. 

Bejelentési kötelezettség

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatót bejelentési kötelezettség terheli az adóhatóság felé. Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a bejelentéssel jön létre. A bejelentés teljesíthető elektronikus azonosítást követő elektronikus kapcsolattartás útján az erre a célra rendszeresített ’T1042E jelű adatlapon, vagy országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a 185-ös telefonszámon, illetve az erre szolgáló mobilalkalmazással is. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás adatait a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell az Efo tv-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (200 000 forint) 85%-a, azaz 170 000 forint, garantált bérminimum esetén (260 000 forint) legalább annak 87%-a, azaz 226 200 forint jár.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül az Szja tv. rendszerében. 

Jövedelemnek a kifizetett munkabér száz százalékát kell tekinteni. Az így megszerzett bevételből azonban csak akkor kell személyi jövedelemadót fizetni és bevallást benyújtani, ha annak összege meghaladja az Efo tv. szerinti mentesített keretösszeget. Az Efo tv. 9. § (2) bekezdése értelmében ugyanis nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát. A mentesített keretösszeg megállapítása során tehát a foglalkoztatás napjainak számát kell megszorozni az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatával (2022-ben ez minimálbér esetén 11 960 Ft/nap, illetve garantált bérminimum esetén 15 548 Ft/nap). 

Ha ez alapján a magánszemélynek a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, akkor – az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban – jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni. 
Például, ha egy magánszemélyt egy adott hónapban mezőgazdasági idénymunka keretében 10 napot foglalkoztatják 200 000 forintért, az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell megállapítani. A mentesített keretösszeg naponta 11 960 forint, ami 10 napra 119 600 forint. Adóköteles jövedelemnek csak az ezt meghaladó rész minősül, azaz 80 400 forint (200 000 – 119 600). 
A magánszemélynek ezt az összeget a személyi jövedelemadó bevallásában munkaviszonyból származó jövedelemként kell bevallania és az ezt terhelő 15 százalék személyi jövedelemadót a bevallás benyújtására nyitvaálló határidőig, azaz az adóévet követő év május 20-áig kell megfizetni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállaló nem minősül biztosítottnak, így bejelentési és járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. A munkáltatónak azonban a foglalkoztatással kapcsolatban közteher fizetési kötelezettsége keletkezik. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. 

A munkáltató a közterheket a ’08-as bevalláson köteles bevallani és a tárgyhót követő hó 12. napjáig befizetni.