5G hálózatok és drónvezérlés az okoslogisztikában

Drónok internete

A közúti szállítás mellett a légi szállításban is a hálózatba kapcsolt önvezető járművek jelenthetik a jövőt. Egyre népszerűbbek a szenzorokkal és digitális kamerákkal felszerelt drónok, amelyek rengeteg új szolgáltatást nyújthatnak a mindennapi élet és az ipar számos területén. Jelenleg azonban a drónok jellemzően rövid hatótávolságú kommunikációval továbbítják a repülési információkat, valamint a szenzorok, kamerák adatait a drón irányítását végző diszpécserhez és az adatgyűjtő egységhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a drón csak a diszpécser látótávolságán belül repülhet.
Repülési korlátaik meghaladására a legújabb cellás mobiltávközlési technológiák adnak lehetőséget. A nagy területeket lefedő mobilhálózatokkal összeköttetésben lévő drónok távoli repülési feladatokat oldhatnak meg anélkül, hogy elvesztenénk velük a kapcsolatot és vészhelyzetet okoznának. Már az 50-100 ms késleltetésű 4G hálózatok is alkalmasak a drónok követésére és irányítására, illetve nagy mennyiségű adat (szenzoradat, videó) továbbítására nagyobb távolságból, de az 5G technológia a 4G-nél jóval hatékonyabb működést és szolgáltatásokat nyújt majd. Az ötödik generációs hálózathoz kapcsolódó drón a gigabit/szekundumos adatátviteli sebességnek és a 10 milliszekundum alatti késleltetésnek köszönhetően nagyon pontosan és megbízhatóan irányítható. Ez lehetővé teszi, hogy akár nagy távolságú szállítási feladatokat is ellásson. Ilyen irányú kísérletek már sok helyen folynak a világban. Kisebb csomagokat, élelmiszereket, sürgős esetekben donorszerveket vagy vért szállítanak. A mobilhálózattal összekötött drónok várhatóan helyet kapnak a postai szolgáltatásokban, főleg ritkán lakott vidéki körzetekben, de egy vállalat telephelyén, például raktárakban is felmerülhetnek olyan szállítási feladatok, amelyeket drónokkal gyorsabban lehet elvégezni. Mindez azonban biztonságos módon csak az 5G szolgáltatások elérésével válik lehetővé.
A legmodernebb áruszállító drónok akár 2500 km megtételére is képesek, 350 kilogrammos terhelés mellett. 

Drónokra vonatkozó szabályozás

Elterjedésükkel párhuzamosan bővül és finomodik a drónok használatának a törvényi szabályozottsága. A múlt század nyolcvanas éveinek az elején, azt követően, hogy tömegesen megjelentek az első, merevszárnyú, távirányítós kis modellek, a szabályozás erősebbé vált. Felmérték, hogy a mindössze fél kilogrammnyi teher levegőbe emelésére alkalmas, irányítható repülő szerkezetek milyen veszélyt jelenthetnek rossz szándékú vagy fanatikus emberek kezébe kerülve.
Később, amikor a merevszárnyú modellek piacra dobásának a második nagy hulláma, majd a quadrocopterek korszaka kezdődött, a gyártók nyomására lazítottak a korlátozásokon. Noha drónokkal végrehajtott nagyobb terrortámadást nem jegyeztek fel, a repülő szerkezetek tökéletesebbé válásával a hatóságok úgy látják: szigorításra, az ember által közvetve irányított robotrepülőgépek fokozott ellenőrzésére van szükség.
Az FAA 2015-től már kötelező regisztrációt írt elő a polgári célú (modellező), 250 gramm és 25 kilogramm tömeghatár közti drónok – a hatóság átfogó szóhasználatával unmanned aircraft systemsnek (UAS) nevezett géprendszerek – működtetőinek. A szervezet meghatározása szerint az UAS mint fogalom felöleli a gépeken kívül a távközlési csatornákat (amelyeken keresztül irányítják az eszközöket és/vagy jeleket kapnak az azokon elhelyezett kameráktól, szenzoroktól), a kamerákat, a szenzorokat, az erőforrásokat és a szoftvereket is. Mindazokat az elemeket, amelyek az amerikai Nemzeti Légtérrendszerben (National Airspace System) biztonságosan működtetik a drónokat. A kereskedelmi célú robotrepülőgépek számát az FAA-tanulmány alapján az USA-ban jelenleg mintegy 350 ezerre teszik. Többségük a könnyű gépek csoportjába (tömeg: 0,25–2,5 kilogramm) tartozik. Ami az árat illeti, a profi polgári UAS-ek alsó kategóriája 10 ezer, az átlagár 25 ezer dollár.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) két közösségi szintű, drónokkal kapcsolatos szabályozást hirdetett ki, amely 2020. július 1-jétől vált alkalmazandóvá. A közösségi szintű szabályozás 2019. július 1-jén lépett hatályba, de csak 2020. július 1-jétől vált alkalmazandóvá, így a tagállamoknak, illetve a drónok üzemeltetésével foglalkozó cégeknek egy év állt a rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a közös európai keretszabályozás végrehajtására. A Taylor Wessing Budapest szakértői összefoglalták, milyen változásokkal kell számolniuk a drónokat üzemeltető cégeknek és magánszemélyeknek a szabályozás életbe lépésével.
Bár a drónok által nyújtott szolgáltatások nagy valószínűséggel megkönnyítik majd az életünket, fokozott használatuk miatt várhatóan a balesetek és jogsérelmek is gyakoribbak lesznek. Az ezzel kapcsolatos aggályokra válaszul 2019. június 11-én az EASA két, drónokra vonatkozó szabályozást hirdetett ki. Korábban nagy kihívást jelentett az Európai Unió számára a drónok szabályozása, mivel hatásköre csupán a 150 kg feletti, pilóta nélküli légi járművekre terjedt ki. Ennek eredményeként a kisebb drónokra jelenleg egész Európában különböző tagállami jogszabályok vonatkoznak. A 2020. július 1-jétől alkalmazandó új szabályozás egyszerre támogatja az európai határokon átnyúló drónforgalmat, és biztosítja az egyének biztonságát és magánszférájuk védelmét. 

A magyar jogi szabályozás

A Dróntörvény, nevétől eltérően, nem egy jogszabályban rendezi a drónhasználat kérdéseit, hanem a már hatályban levő jogszabályokat módosítja: ezek a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.).
A Dróntörvény elfogadását követően további két kormányrendelet került elfogadásra a drónok üzemeltetésére és reptetésére vonatkozó új szabályokat megállapító jogszabálycsomag részeként. Ezek a 38/2021. (II. 2.) Kormányrendelet a pilóta nélküli állami légi járművek repüléséről („Drónrendelet”) és a 39/2021. (II. 2.) Kormányrendelet az egyes légiközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról.
A fentiek alapján a hatályos drónszabályozás polgári drónhasználat szempontjából kiemelten fontos elemei:

• a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.),
• a magyar légtér használatáról szóló 4/1998. (I. 16.) Kormányrendelet, és
• a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Kormányrendelet.

Drónnak minősülő légi járművek

A 2019/945 (EU) rendelet értelmében pilóta nélküli légi jármű (unmanned aircraft, röviden UA) – köznapi értelemben vett drón – minden olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes. A hagyományos értelemben vett drónokon kívül ide tartozik például a távirányítható modellrepülőgép.
A magyar szabályozás ezen a definíción finomítva bevezeti a pilóta nélküli légi járművek kategórián belül a pilóta nélküli játék légijármű fogalmat olyan eszközökre, amelyek 120 g maximális felszálló tömeget nem érik el, adatrögzítő eszközzel nem felszereltek és a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra nem tudnak eltávolodni. A „játékdrónok” felhasználása szabadabb, és a dróntulajdonosokra telepített kötelezettségek egy része sem terheli a tulajdonosukat.

Nyilvántartásba vételi kötelezettség

A dróntulajdonosok kötelesek a drónt és a drón üzembentartójának adatait egy egységes nyilvántartási rendszerbe regisztrálni. A nyilvántartásba vételi kötelezettség súlyhatár nélkül kötelező, de nem vonatkozik a pilóta nélküli játék légi járműre. A nyilvántartásba vételt csak az üzembentartó lakcíme vagy székhelye szerinti államban lehet megtenni. A nyilvántartási rendszer ugyanakkor az egész Unióra kiterjed, így akit valamely tagállamban nyilvántartásba vettek, a többi tagállamban már nem szükséges regisztrálnia magát. A nyilvántartásba vételt az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál lehet kezdeményezni, legalább 10 nappal a tervezett használat megkezdése előtt. A nyilvántartás az Lt. 17. § (4) bekezdés értelmében tartalmazza a tulajdonos természetes vagy jogi személy azonosító- és kapcsolattartási adatait, a drón gyártójának nevét, típusát, altípusát, sorozatszámát, és a légiközlekedési hatóság által generált nyilvántartási jelet. A nyilvántartási jelet a dróntulajdonos köteles jól látható helyre a drónra felhelyezni. Az eljárás díjköteles, az igazgatási szolgáltatási díj mértéke kétezer forint.

A drónműveletek kategóriái

A drónműveletek három kategóriája különböztethető meg: a) nyílt, b) speciális és c) engedélyköteles. A nyílt és speciális kategóriába tartozó műveleteket végző távpilóták alsó korhatára 16 év.

Eseti légtérhasználat kijelölése

Lakott terület feletti drónhasználathoz eseti légtér kijelölése kötelező. A drónhasználat szabályai nem határozzák meg a lakott terület fogalmát, így arra a KRESZ általános szabályai irányadók. Ilyen esetekben az igényelt légtér felső határa a talajszint felett legfeljebb 120 méterben határozható meg. Az eseti légtér kijelölése iránti kérelmet a katonai légügyi hatósághoz (Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály) kell benyújtani a tervezett használat előtt legalább harminc nappal, a katonai légügyi hatóság által rendszeresített és a honlapján közzétett elektronikus űrlapon. A katonai légügyi hatóság elektronikus úton kommunikál a kérelmezővel. A kérelemnek tartalmaznia kell az érintett légtér pontos koordinátáit és a tervezett légtérhasználat idejét, a légtérigénylő személyes adatait, valamint a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy ismeri és tiszteletben tartja az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokat.

Weboldal és mydronespace alkalmazás használata

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. által üzemeltetett, drónok használatát támogató, az aktuális légtér-információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mydronespace mobilalkalmazás használata kötelező mindazok számára, akik drónt szeretnének használni. A mydronespace applikációban a drónpilóták megjelölhetik a repüléssel érintett területet, és valós időben nyomon követhetik a drónrepülések számára korlátozott és tiltott területeket. A mydronespace alkalmazás használata az eseti légtér-kijelöléstől független, így például az alkalmazást használni kell saját kertben vagy telken végrehajtott repülés esetén is. A mydronespace applikációban az eseti légtérben folytatott repülést is be kell jelölni.

Kötelező felelősségbiztosítás

Az új szabályok értelmében minden dróntulajdonos köteles kötelező felelősségbiztosítást kötni.
A drón maximális felszállótömegétől függően a biztosításnak fedezetet kell nyújtania:

• 0,25 kg – 4 kg: biztosítási eseményenként legalább 3 millió forint és biztosítási időszakonként legalább 6 millió forint,
• 4 kg – 20 kg: biztosítási eseményenként legalább 5 millió forint, és biztosítási időszakonként legalább 10 millió forint,
• 20 kg felett: 10 millió forint.

A drónban bekövetkező kár megtérítése érdekében további biztosítás megkötése nem kötelező, de javasolt.

Beavatkozás a drón irányításába

A magyar légtérben az Lt. alapján arra jogosított szervek a drónokat detektálhatják, leszállásra szólíthatják fel, feltartóztathatják, elektronikai úton zavarhatják, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszeríthetik, amelyet a drónnak azonnal követnie kell. Amennyiben nem engedelmeskedik a felszólításnak, abban az esetben a drónt a földre lehet kényszeríteni.

Szankciók drónok jogellenes használata esetén

Légiközlekedési bírság. A drón üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése esetén maximum 100 millió forintig (körülbelül 267 ezer EUR) terjedő légiközlekedési bírság kiszabását írja elő a Dróntörvény.

Szabálysértés

Aki lakott terület felett jogosulatlanul drónt használ, illetve aki drón jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít, szabálysértést követ el, amely miatt maximum százötvenezer forint (körülbelül 400 EUR) szabálysértési bírság szabható ki.

Tiltott adatszerzés

Aki drón jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, maximum 90 napelzárással büntetendő. Súlyosabb megítélés alá esik az, aki a megfigyelés során készített hang- vagy képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fenti bűncselekmények kizárólag magánindítványra büntetendők.

Magyar Drón Koalíció

A szabályozási változások mellett 2021. május 4-én megalakult a Magyar Drón Koalíció, amelyhez eddig 96 tag csatlakozott. A Koalíció feladata egy hosszú távú drónstratégia kidolgozása, valamint állandó szakmai együttműködési fórum biztosítása a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, valamint az akadémiai és szakmai szervezetek számára. A Koalíció 2021 júliusában tartott első plenáris ülésén megválasztotta 9 fős elnökségét, és szakmai munkacsoportok felállításáról döntött. A munkacsoportok 2021 augusztus közepétől kezdték meg tevékenységüket.