Új feladatkör: biztonsági és egészségvédelmi koordinátor
Olvasási idő: 6 perc
Lényeges jogszabály módosult 2026. január 1-jével a munkavédelem területén. Az érintett rendeletet a kivitelezést végző vállalkozásoknak kell ismerniük, mivel a munkaügyi ellenőrzések során a hatóságok tételesen ellenőrzik az abban foglalt minimális munkavédelmi követelmények betartását.
2026. január 1-jétől módosult az építési munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet.
A jogszabályt módosító 64/2023. (XII. 28.) GFM rendelet nagy része már 2023. december 31-től hatályban van, azonban a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorra vonatkozó szakképesítési előírás csak idén január 1-jén lépett hatályba. Feltételezhető, hogy a képzettség megszerzéséhez szükséges türelmi idő miatt volt szükséges a hatálybaléptetés későbbi időpontjára.
A biztonsági és egészségvédelmi koordinátori feladatokat magánszemélynek kell ellátnia (azaz vállalkozás nem láthatja el).
Új előírás, hogy a biztonsági és egészségvédelmi koordinátornak munkavédelmi szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, a legalább középfokú műszaki vagy építőipari, építészeti szakképesítése mellett. Ezen kívül legalább három év építőipari vagy építőipari kivitelezői gyakorlatot kell igazolnia.
A rendelet nem pontosította a munkavédelmi képzés jellegét, óraszámát vagy a vizsgafeltételeket, a korábbi OKJ 52 862 01 Munkavédelmi technikus képzés megszűnt, helyette államilag elismert munkavédelmi előadó képzés érhető el középfokon. A képzés több képző intézmény keretében elérhető, on-line vagy jelenléti képzéssel mintegy 3 hónap alatt elvégezhető. Felsőfokú, posztgraduális képzések is vannak Magyarországon, általában 4 féléves időtartammal több felsőoktatási intézményben.
A munkavédelmi hatóság a nyilvánosság tájékoztatása céljából a munkavédelmi szakemberekről regisztráción alapuló, országos nyilvántartást vezet. Ez a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa, ahol a regisztráció önkéntes. A munkavédelmi szakemberek évente, önkéntesen továbbképzésen vehetnek részt.
Hol kötelező a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor alkalmazása?
A magyar építészetről szóló törvény (2023. évi C. törvény) nevesítette a biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, mint az építési folyamat résztvevőjét, akinek együttműködési kötelezettséget írt elő a többi résztvevővel, ugyanakkor az alkalmazásának feltételeit és képesítési követelményeit egy később megjelenő rendelet hatáskörébe utalta meghatározni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 63/D. §-a szerint, az építési munkahelyen végzett tevékenységet annak veszélyessége miatt az időben történő hatósági ellenőrzés biztosítása érdekében az építési munkahely szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni, számos adatot és információt kell megadni, többek között a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor nevét, elérhetőségét is.
Fontos kiemelni, hogy a munkavédelmi törvényben előírt előzetes bejelentést az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt kell megtenni. Továbbá az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan el is kell helyezni.
Már a tervezőnek is igénybe kell vennie a kivitelezési tervdokumentáció készítése során biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, aki javaslatokat tehet a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez.
A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor a kiviteli terv készítésével összefüggésben szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet, összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítik az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében. Továbbá összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását, és azok várható időtartamát.
Minden építkezésen kötelező egy biztonsági és egészségvédelmi terv összeállítása, amelynek tartalmaznia kell a munkavégzés során előre látható fő kockázatokat és az ellenük való védekezésnek a fő lépéseit. Például ebben a tervben kell azt is összefoglalni, hogy az egyes munkafolyamatokhoz milyen munkavédelmi intézkedésekre, milyen védőeszközökre lesz szükség. Ezt a tervet nem a koordinátor készíti el, de neki kell szakmailag ellenőriznie. Neki kell arról határoznia, hogy milyen munkafolyamatok végezhetők egyszerre, melyek csak egymást követően, és ennek milyen munkavédelmi elvárásai vannak.
A kivitelezési munkák alatt a kivitelező (munkáltató) is köteles biztonsági és egészségvédelmi koordinátort foglalkoztatni vagy megbízni.
A tervező által megbízott koordinátor és a kivitelező által megbízott biztonsági és egészségvédelmi koordinátor lehet azonos személy, vagy különböző személy, amennyiben pedig a tervező vagy a kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön biztonsági és egészségvédelmi koordinátor alkalmazására.
Fontos kiemelni, hogy a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor megbízása vagy foglalkoztatása nem érinti a megbízónak (foglalkoztatónak) és a felelős műszaki vezetőnek a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megállapított felelősségét.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkavédelmi Tanácsadó februári számában olvashatják)
