Betegszabadság megállapítása egyedi esetben

A felmerülő kérdések tehát a következők:
Helyesen járunk-e el, ha a betegszabadságát az Mt. 126. § (4) bekezdése alapján órákban állapítjuk meg és tartjuk nyilván a beosztás szerinti munkanapokra? 
Ha a teljes munkaidős (heti 40 órás) munkavállalónak évi 15 nap (120 óra) betegszabadság jár, úgy az ő esetében a heti 7 órás beosztásra vetítve az éves keret arányosan 3 munkanapra (azaz 21 órára) korlátozódik? 
Amennyiben a tanuló kimerítette ezt a 21 órányi (3 munkanapnyi) betegszabadság-keretet, úgy a következő  keresőképtelen pénteki napjától kezdve már közvetlenül táppénzes ellátást kell igényelni a részére?

A szakképzési munkaszerződés alapján a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, és a szakképzési törvény eltérő rendelkezése hiányában az Mt. munkaszerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezért a betegszabadság tekintetében is az Mt. 126. §-a az irányadó.
Az Mt. 126. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Az Mt. 126. § (4) bekezdése szerint a betegszabadság kiadásánál az Mt. 124. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

A kérdésben szereplő heti 7 órás, pénteki munkavégzés esetén a betegszabadságot álláspontunk szerint indokolt órában nyilvántartani, amennyiben a munkáltató az Mt. 124. § (3) bekezdése szerinti órás elszámolási módszert alkalmazza. Ebben az esetben a tanuló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és a betegszabadságot az ezzel egyező óraszámban kell elszámolni.

A betegszabadság éves keretét nem úgy kell értelmezni, hogy a 15 munkanap formálisan „3 napra csökken”, hanem órás elszámolás esetén a 15 munkanapnak megfelelő órakeretet kell meghatározni a részmunkaidős foglalkoztatás alapján.
A kérdés szerinti heti 7 órás részmunkaidőnél az általános heti ötnapos munkarendhez viszonyított napi munkaidő: 7 óra / 5 munkanap = 1,4 óra/nap. Ennek megfelelően a 15 munkanap betegszabadság órában kifejezve: 15 nap × 1,4 óra = 21 óra.

Ha a tanuló beosztás szerint péntekenként 7 órát dolgozik, akkor egy keresőképtelen pénteki nap 7 órával csökkenti a betegszabadság-keretet. Így a 21 órás éves betegszabadság-keret a gyakorlatban 3 teljes, egyenként 7 órás pénteki munkanapra elegendő.
Ezért a kérdésben szereplő számítás eredménye helyes: a tanuló esetében a betegszabadság órás elszámolás mellett 21 órában határozható meg, amely a konkrét beosztás alapján 3 pénteki, 7 órás keresőképtelen napot fed le.

Mi a teendő a betegszabadság kimerítése után?

A betegszabadság kimerítését követően a következő keresőképtelen időszakra már nem betegszabadságot, hanem táppénzt kell kezelni, feltéve, hogy a táppénz egyéb feltételei fennállnak. Így a példában a 4. keresőképtelen pénteki naptól már táppénzes ellátás merül fel.

Arra azonban figyelni kell, hogy az Mt. 126. § (4) bekezdése kimondja: 

ha az órás elszámolás esetén a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, akkor a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. 

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem oszthatja meg ugyanazon beosztás szerinti munkanapot például részben betegszabadságra, részben táppénzre pusztán azért, mert a betegszabadság órakeretéből már csak kevesebb óra maradt.
A táppénz kezelésekor különbséget kell tenni a munkáltató által fizetett betegszabadság és az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásként járó táppénz között. Ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a táppénz elbírálása és folyósítása ennek megfelelően történik; ha nem kifizetőhely, akkor a táppénzigényhez szükséges foglalkoztatói igazolást kell továbbítani az illetékes egészségbiztosítási szerv részére.

Fontos továbbá, hogy betegszabadság csak saját betegség miatti keresőképtelenség esetén jár. 

Üzemi baleset, foglalkozási betegség, illetve veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség esetén nem betegszabadságot kell kiadni, hanem az ellátás már az első naptól táppénz, illetve baleseti táppénz lehet.

Összefoglalva:

• a betegszabadság órában történő nyilvántartása a kérdés szerinti beosztás mellett helyes megoldás lehet;
• a heti 7 órás részmunkaidő alapján a 15 munkanap betegszabadság 21 órának feleltethető meg;
• a heti egyszeri, 7 órás pénteki beosztás miatt ez 3 keresőképtelen pénteki munkanapot fed le;
• a betegszabadság kimerítése után a következő keresőképtelen időszaktól táppénzre kell áttérni;
• a táppénz elbírálásánál a biztosítási jogviszonyt, a járulékalapot és az orvosi igazolást is vizsgálni kell.