Fogyasztóvédelem: az árcsökkentés új szabályai

Ahogyan azt korábbi cikkünkben már jeleztük: Magyarországon 2020 decemberében már a Magyar Közlönyben megjelent a 48/2020. (XII. 11.) ITM rendelet, amely az uniós irányelvnek megfelelően módosítja a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló rendeletet. 

Útmutató az „árcsökkentés bejelentéséről”

Az árak csökkentésére épülő akciók reklámozására 2022. május 28-tól irányadó új előírásokat a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet tartalmazza. 
Az Európai Bizottság 2021 decemberének végén egy közleményt jelentett meg, „Iránymutatás a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6a. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról” címmel, amely segítséget nyújt a szabályozás értelmezéséhez, a jogkövető magatartás kialakításához.
Időközben a magyar rendelet kapcsán is megjelent egy részletes útmutató. Az „Útmutató a kereskedők részére az akciós árcsökkentésre vonatkozó szabályok alkalmazásához” című dokumentum a fogyasztovedelem.kormany.hu oldalon az „Akciós árazás” fül alatt érhető el.
Ezúttal az Útmutató néhány olyan megállapítását emeljük ki, amely azt támasztja alá, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság szigorúan fogja értelmezni az új rendelkezéseket, így mindenképpen ajánlott kellő figyelmet fordítani a jogszerű akciótartási gyakorlat kialakítására.

Általános előírások, általános árcsökkentés

Az útmutató rámutat, hogy a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet alapján minden akciós árcsökkentésnél, leértékelésnél meg kell határozni és fel is kell tüntetni egy korábban alkalmazott árat (a korábbi árat), amihez képest meghatározható az akciós új ár. A korábbi ár az árcsökkenés alkalmazásának első napját – és nem az előzetes bejelentését – megelőző legalább 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb ár. A leértékelés napját megelőzően tehát meg kell nézni az előző 30 nap legalacsonyabb árát, ez az ár lesz a korábbi ár. A korábbi ár megállapításánál az akár csak pár óráig alkalmazott árat is figyelembe kell venni. 

Az útmutató az általános árcsökkentés bejelentése kapcsán ismerteti, ha az árcsökkentést általános módon, például üzlet elé kitett táblával, szórólappal vagy online kommunikáció keretében bannerrel hirdetik meg, ezen a felületen a korábbi árat nem kell feltüntetni, elegendő csak a kedvezmény mértékét általánosságban. Azonban ilyen esetekben is az akcióval érintett minden egyes termék korábbi árát és akciós árát fel kell tüntetni az értékesítési helyen, azaz az üzletekben árusított termékek árcímkéin vagy az online bolti felületek ároldalain. 
Az útmutatóban ismertetett példa szerint a 2022. május 28-tól érvényes szabályozás lehetővé teszi a kereskedők részére, hogy általános módon jelentsék be az árcsökkentést, például „ma minden serpenyőt 20%-kal olcsóbban árusítunk”, azonban ebben az esetben minden egyes serpenyő vonatkozásában fel kell tüntetni a korábbi árat, amelyhez képest az akciós ár 20%-kal olcsóbb minden egyes termék esetében. 
Az útmutató szerint az olyan akciós kommunikáció esetében, mint például a „különleges ajánlat” vagy a „fekete pénteki ajánlat”, szintén fel kell tüntetni minden egyes akcióval érintett terméknél a 30 napos szabállyal kiszámolt korábbi árat az akciós ár mellett.

Személyre szabott egyedi árengedmények és bárki által hozzáférhető árkedvezmény

Az útmutató jelzi, nem vonatkoznak az új előírások az olyan személyre szabott egyedi árengedményekre, egyedi utalványokra, törzsvásárlói egyedi kuponokra, amelyeket jellemzően nem jelentenek be széles körben a fogyasztók részére árcsökkentésként, viszont egyes fogyasztók (pl. törzsvásárlói hűség esetén) egyedileg felhasználhatják azokat bizonyos feltételek mellett. Az ilyen árcsökkentésre példa, amikor a fogyasztó az eladótól történő korábbi vásárlásai alapján vásárláskor 20%-os utalványt kap, amely a hónap végéig érvényes a következő vásárlásra. 

Ettől eltérő a helyzet az általános, bárki által hozzáférhető kedvezmények, akciók, kuponnapok, akciós kódok esetén, amikor a kereskedő az üzlethelyiségbe vagy az online boltba látogató valamennyi fogyasztó számára hozzáférhetővé tesz kuponokat vagy árengedménykódokat. Például ha egy webáruház adott napon a „Ma 20% kedvezmény az XYZ kód használatával” szlogennel hirdet nyilvános akciót, akkor ebben az esetben az érintett termékeknél ki kell írni a korábbi árat és a kuponkód felhasználásával fizetendő akciós árat is. Ezekben az esetekben is meg kell tehát felelnie a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet követelményeinek, azaz meg kell állapítani az árcsökkentéssel érintett termék korábbi árát az elmúlt 30 napban nyilvánosan elérhető legalacsonyabb ár alapján, s fel kell tüntetnie a korábbi árat és az akciós árat is a kuponos akcióval érintett terméknél.

Romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékek

A 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet szerint az általános szabály és a fokozatos árcsökkentésre vonatkozó rendelkezés nem vonatkozik a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre. 
Az útmutató ismerteti, hogy a kivételi kör meghatározásához az élelmiszerek lejárati dátuma adhat iránymutatást, azzal, hogy az élelmiszereken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk, fogyaszthatósági idővel és minőségmegőrzési idővel:

• a fogyaszthatósági idő a romlékony termékek jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Az új akciós szabály alapján ezek a termékek tartoznak a kivételi körbe, azaz nem kell feltüntetni korábbi árat az akciózásuk, leértékelésük során, vagy ha feltüntetésre kerül korábbi ár, akkor nem az akció napját megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat kell alkalmazni viszonyítási alapként. A kivételi körbe tartozó romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekről teljes körű lista az útmutató szerint nem lehetséges, de ide tartoznak különösen a friss élelmiszerek, a rövid lejárati idejű italok, tőkehúsok, kimért felvágottak, zöldségek, gyümölcsök, pékáruk, hűtőben tartandó tejtermékek, torták, továbbá a vágott virágok;
• az árcsökkentés bejelentése szempontjából nem tartoznak a kivételi körbe jellemzően azok az élelmiszer termékek, amelyeken a minőségmegőrzési idő van feltüntetve.

Ezekre a termékekre az általános szabályok vonatkoznak, azaz fel kell tüntetni a korábbi árat és azt a 30 napos szabály szerint kell kiválasztani. Minőségmegőrzési idő a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található és azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárható a gyártó által garantált minőség, például íz, illat, színt vagy állag. Teljes körű lista készítése az útmutató szerint erről a termékkörről sem lehetséges, de ide tartoznak például a következők: étolaj, zsír, tejpor, chips, aszalványok, müzli, gabonapehely, fagyasztott termékek, keksz, csokoládé, üdítőital, gyümölcslé, szörp, majonéz, ketchup, mustár, UHT tej, UHT tejszín, rizs, száraztészta, hüvelyesek (pl. borsó, bab, lencse), pudingpor, kakaó, fűszerek, liszt, búzadara, kuszkusz, konzerv, ásványvíz, lekvár, méz, kávé, tea stb.