Alkalmi munka számlázása, adózási lehetőségei

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2023.04.04

Olvasási idő: 7 perc


Ez a tartalom 441 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A kérdés érintettje első alkalommal dolgozott világosítóként egy forgatáson, amiről most számláznia kell. Valószínűleg lesz még ebben a formában munkája. Milyen lehetőségei vannak a számlaadásra?

Lehet adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó pl. átalányadózóként.

A legjobb megoldás a kérdés szerinti esetben az adószámos magánszemélyként történő tevékenység lehetne.

Első lépésként a jövedelem meghatározását kell megállapítani, tehát nem a bevételt, hanem annak a költségekkel levont részét, a már említett költségelszámoláshoz igazodóan. A költségelszámolást illetően a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a szerződéstől függetlenül (amennyiben a szerződés nem rögzítené a költségelszámolást) nyilatkozatot tegyen. Ha ez elmaradna, akkor a kifizetőnek a szerződés teljes összegét kell figyelembe vennie, és ennek alapján kell a járulékfizetési kötelezettséget megállapítania.

A járulékalap megállapítása során meg kell határozni, hogy a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokat illetően annak harmincad részét. Ha eléri, illetve meghaladja a kifizetendő összeg, akkor a magánszemély biztosítottá válik és a kifizetőnek bejelentési kötelezettsége keletkezik, a 23T1041-es nyomtatványon kitöltésével és beküldésével. Fontos, hogy amennyiben a magánszemély nem válna biztosítottá (a kifizetés nem éri el a minimálbér 30%-át) akkor értelemszerűen a kifizetőnek nem keletkezik bejelentési kötelezettsége.

Az adószámos magánszemély jövedelmét egyébként kétféle módon állapíthatja meg:

 

  • tételes költségelszámolással (kizárólag a tevékenységével kapcsolatban felmerült, számlával igazolt költségek vehetők figyelembe, például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos költségek, tárgyi eszközök biztonságos, zavartalan üzemeltetésének, karbantartásának, javításának költségei, a szálláshely-szolgáltatásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenése); illetve
  • 10 százalékos költséghányad alkalmazásával (az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka számolható el költségként). Ebben az esetben nincs bizonylat vagy számla, a 10% költséglevonás ebben a formában így elszámolható.

A 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás szerinti költség elszámolását a magánszemélynek az adóévben valamennyi önálló tevékenység bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia.

A kifizető szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizet a tényleges kifizetés után. A kifizetői oldalról bevallási és befizetési kötelezettség keletkezik. Tehát, ha létezik kifizető, (így esetünkben is) akkor a kifizetőnek kell megállapítania a magánszemély jövedelmét, a levont járulékok tekintetében pedig bevallási és befizetési kötelezettsége keletkezik. Fontos még, hogy a kifizetőnek az adószámos magánszemély felé igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik az elszámolásról, beleértve a levonásokat is. Fontos még, hogy az adószám kiváltásával az áfa státuszt is meg kell állapítani, azaz lehet a vállalkozó tárgyi adómentes adózó, de lehet áfás is.

Amennyiben viszont az adószámos magánszemély nem vállalkozói szerződés alapján értékesít vagy szolgáltat (tehát pl. magánszemély vevőkör részére), akkor az adózást illetően önadózóvá válik.

Ez annyit jelent, hogy a bevétele alapján a negyedévet követő hónap 12.-ig adóelőleg befizetési kötelezettsége keletkezik, amely 15% Szja-t és 13% Szochó fizetési kötelezettséget jelent a negyedéves bevétele után. Bevallási kötelezettség negyedévente nincs, az éves bevallásban kell majd a negyedéves befizetéseket bevallania és adóügyileg is rendeznie.