4 napos munkahét elszámolása

Vasas János Dátum Legutoljára frissítve: 2021.06.22

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 1874 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.
Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal! Olvassa el itt!

Számos kérdés merülhet fel abban az esetben, ha havibéres üzemi dolgozók a heti 40 óra munkaidejüket, a vezetőség döntése alapján, 4 nap alatt dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig napi 10 órában, míg a péntek pihenőnap. Nézzük sorba a válaszokat!

Havibéres üzemi dolgozók a heti 40 óra munkaidejüket a vezetőség döntése alapján 4 nap alatt dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig napi 10 óra, a péntek pihenőnap. Hogyan kell a szabadságokat elszámolni? Hogyan kell a fizetett ünnepnapokat elszámolni, ha az hétfőre esik (pl. húsvét hétfő vagy pünkösd), illetve akkor, ha péntekre esik pl. idén augusztus 20.? 
További kérdésként merülhet fel, hogy az említett, pénteki napra jár-e a dolgozóknak „pluszpénz”, mivel ők arra a hétre már ledolgozták a 40 órájukat? A havibéres munkavállalók esetén hogyan tudjuk megoldani a fenti problémákat, illetve: hogyan kell szabályosan számfejteni ezeknek az embereknek a munkabért?

A Mt. 148. § alapján a szabadság idejére járó bért a szabadság időtartamára járó távolléti díj meghatározásával kell számfejteni.

A vállalkozás a kérdéses körben egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaz, erre az esetre a Munka törvénykönyve több helyen eltérő szabályozást tartalmaz. 
A 124. § (3) bekezdés egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A (4) bekezdés szerint a szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. A törvény 124. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak alkalmazása) esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
A (3) és (4) bekezdés értelmében a szabadság kiadása kétféle módon történhet, a lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani azzal, hogy választását a naptári év során nem változtathatja meg. 
Az egyik lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ilyen esetben minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni. 
A másik lehetősége a munkáltatónak az órákban történő elszámolás: Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Ilyenkor 1 munkanap szabadság a munkavállaló napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg.

Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék jár, munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg a dolgozót. (Mt. 140. §)

A vonatkozó főbb jogszabályhelyek:
- egyenlőtlen munkaidő-beosztás: Mt. 97. § (3) bek. 
- szabadság kiadása: 124. § 
- kiesett munkaidőre járó díjazás: 146. § 
- távolléti díj: 148. § 
- vasárnapi bérpótlék: 140. § 
- munkaszüneti napok: 102. § (1) bek.

Vasárnapi munkavégzés megítélése cukrászda esetén

A vendéglátás (cukrászda) tekinthető-e rendeltetése folytán ezen a napon is működő vállalkozásnak? Ha igen akkor a vasárnapi munkavégzés bérpótléka nem jár a dolgozónak?

A 2012. évi I. törvény (Mt.) 140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető,
101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Tekintettel arra, hogy a cukrászda a kereskedelmi törvény hatály alá tartozó munkáltató, a vasárnapi munkavégzés esetén 50% vasárnapi pótlék illeti meg a munkavállalót.
 

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Munkavállalónk részére 2026. május 28-án rokkantsági ellátást megállapító határozat született. A határozat szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság kezdő időpontja 2025. október 01. Az ügyben 2026. május 07-én készült komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény, amely az egészségi állapot kialakulásának időpontjaként szintén 2025. október 01-jét jelölte meg. A munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szocho kedvezmény szempontjából mely időponttól vehetjük figyelembe? Önellenőrzéssel visszamenőleges hatállyal figyelembe lehet venni már 2025. október 01-től?

Kapcsolódó videók


Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Kapcsolódó cikkek


Hogyan hat a részmunkaidő a társadalombiztosítási ellátásokra?

Gyakran előfordul, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig részmunkaidőben dolgozik a munkavállaló. Különösen gyakori a kisgyermekes szülők esetében, amikor átmenetileg részmunkaidőben dolgoznak a kisgyermekre tekintettel. További lehetőségként a nyolcévesnél kisebb gyermekes munkavállaló, és a gondozást végző munkavállaló is kérheti a részmunkaidőben történő foglalkoztatást.

A napi pihenőidő és munkaközi szünet szabályai

A munkajog által biztosított, pihenést szolgáló jogintézmények megszüntetik a munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét. A legrövidebb, percekben számított munkaközi szünet, és az órákban meghatározott napi pihenőidő szabályait ismertetjük most részletesebben is.

A jól kialakított cafeteria-rendszer előnyei

A cafeteria-rendszer összeállításakor a munkáltatók gyakran kizárólag az adózási előnyökre koncentrálnak, pedig egy jól működő rendszer ennél lényegesen többet jelent. A cafeteria valójában a munkáltató javadalmazási politikájának része, amelynek egyszerre kell szolgálnia a munkavállalók elégedettségét, a vállalkozás gazdasági érdekeit és a jogszabályoknak való megfelelést.