Munkaköri alkalmasság, munkára való alkalmasság
Felvétel időpontja: 2026.02.26
Lejátszási idő:
2026. február 17-i tartott szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász az új munkaköri alkalmassági szabályozás munkavédelmi és munkajogi összefüggéseit elemezte. Előadónk hangsúlyozta, hogy a dereguláció következtében a munkáltatói felelősségi kör átrendeződött, ami kiemelten fontos egészségkárosodás vagy kártérítési igény esetén.
Dereguláció vagy a felelősség átrendeződése?
A munkaköri alkalmassági vizsgálatok szabályozása módosult, a kötelező vizsgálatok köre szűkült. Előadónk hangsúlyozta, hogy a munkáltató egészségvédelmi és foglalkoztatási kötelezettsége változatlanul fennáll, így a felelősségi kockázat továbbra is a munkáltatót terheli.
A munkáltató kötelezettsége továbbra is fennáll
Az Mt. és az Mvt. alapján a munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amely testi adottságaira és egészségi állapotára nem jár hátrányos következményekkel. Dr. Dudás Katalin rámutatott: a munkáltató köteles meggyőződni arról, hogy a munkavégzés nem veszélyezteti a munkavállaló egészségét, függetlenül attól, hogy adott munkakörben kötelező-e orvosi alkalmassági vizsgálat.
Munkára való alkalmasság: munkáltatói vagy orvosi kérdés?
Az Mvt. 49. § (1a) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott esetben, illetve a munkáltató döntése alapján orvosi vizsgálat szükséges a munkára való alkalmasság megállapításához. A szakmai napon elhangzott: a szabályozás alapján a vizsgálat elrendelése formálisan munkáltatói döntésnek tűnhet, ugyanakkor az alkalmasság kérdése érdemben foglalkozás-egészségügyi szakmai értékelésen alapul.
Az ágazati rendeletek és a valós jogszabályi környezet
Kilenc ágazati rendelet határozza meg azokat a munkaköröket és feladatköröket, amelyek esetében kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat. Az előadáson elhangzott, hogy e rendeletek nem merítik ki a teljes kötelezettségi kört: több, korábban is hatályos jogszabály tartalmaz sajátos egészségi alkalmassági előírásokat, amelyeket a módosítás nem érintett. A munkáltatónak ezért az ágazati rendelet mellett az egyéb, speciális egészségi követelményeket rögzítő jogszabályokat is vizsgálnia kell.
Keresőképtelenség és egészségi alkalmatlanság elhatárolása
Kiemelt téma volt a keresőképtelenség és az egészségi okból fennálló munkaköri alkalmatlanság közötti különbség. A két fogalom több szempontból, például a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége és a jogviszony megszüntetése szempontjából eltérő jogkövetkezményekkel jár.
A 2025. február 11-i alkotmánybírósági döntés jelentősége
Előadónk részletesen kitért a 2025. február 11-i alkotmánybírósági döntésre, amely a foglalkoztatási kötelezettség jogi kereteit foglalja össze. A döntés világossá teszi, hogy az egészségi alkalmatlanság nem eredményezi automatikusan a jogviszony-megszüntetését.
Kártérítési és társadalombiztosítási kockázatok
Előadónk rámutatott, hogy egészségkárosodás esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavégzés nem áll okozati összefüggésben a bekövetkezett ártalommal. Amennyiben a munkáltató a munkaköri alkalmassági vizsgálatot nem rendelte el, a bizonyítás lényegesen nehezebb lehet. Ilyen esetben munkajogi kártérítési felelősség, valamint az egészségbiztosító részéről megtérítési igény is felmerülhet.
Hogyan alakítható ki jogilag védhető rendszer?
A szakmai nap záró gondolata szerint a munkáltató számára egy dokumentált, kockázatelemzésen alapuló döntési rendszer kialakítása jelenthet biztonságot. Ebben a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai közreműködése továbbra is meghatározó.