A munkaköri alkalmasság kérdései a gyakorlatban
Felvétel időpontja: 2026.02.26
Lejátszási idő:
2026. február 17-i szakmai napunkon a résztvevők a munkaköri alkalmassági vizsgálatok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban tettek fel kérdéseket. A felvetések érintették a képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó időszakos vizsgálatok szükségességét, az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmondás jogi kereteit, valamint a munkáltatói felelősség határait. Előadónk, Dr. Dudás Katalin munkajogász válaszai konkrét iránymutatást adnak a munkajogi és munkavédelmi döntésekhez.
2026. február 17-i szakmai napunkon a résztvevők több gyakorlati kérdést fogalmaztak meg a munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatban. A felvetések is azt tükrözték, hogy a módosult szabályozás a munkáltatói döntések szintjén vet fel bizonytalanságokat, miközben a munkajogi és munkavédelmi kockázatok továbbra is fennállnak.
Szükséges-e időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat kizárólag képernyő előtti munkavégzés esetén?
Amennyiben a kockázatértékelés nem azonosít olyan expozíciót, amely időszakos alkalmassági vizsgálatot indokol, a munkáltató dönthet úgy, hogy ilyen vizsgálatot nem végeztet. Ugyanakkor a képernyős munkavégzéshez látásvizsgálati kötelezettség kapcsolódik, és továbbra is a foglalkozás-egészségügyi orvos feladata a pszichés megterhelés egészségi következményeinek szűrése. Előadónk elmondta, hogy a pszichés megterhelés nem kizárólag pszichológiai vizsgálatot jelent: a foglalkozás-egészségügyi orvos azokat a testi tüneteket is értékeli, amelyek a tartós stresszel hozhatók kapcsolatba.
Egészségügyi alkalmatlanság esetén alkalmazható-e azonnali hatályú felmondás?
Az egészségügyi alkalmatlanság törvényben nevesített felmondási ok, ezért a munkaviszony felmondással, a felmondási idő megtartásával szüntethető meg. Az azonnali hatályú felmondás a bírói gyakorlat alapján olyan objektív körülményekhez kapcsolódik, amelyek a munkaviszony teljesítését ténylegesen kizárják; a munkavállaló egészségi állapotából eredő alkalmatlanság nem ebbe a körbe tartozik. Előadónk kiemelte, hogy az orvosi szakvélemény munkajogi perben vitatható, és hogy milyen jelentősége van annak, hogy a vizsgálat a ténylegesen betöltött munkakörre vonatkozott-e.
További kérdések, amelyekre a videóban választ kap:
- A keresőképtelenséget megállapító háziorvos mennyiben vizsgálja ténylegesen az adott munkakörhöz kapcsolódó tevékenységeket?
- Párhuzamos munkaviszony esetén az alkalmatlanság külön-külön állapítható-e meg az egyes munkakörökre?
- Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók esetében szükséges-e munkaköri alkalmassági vizsgálat, vagy elegendő a foglalkoztatási szakvélemény?
- Ki állíthatja ki a beutalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra, ha nincs dedikált munkavédelmi szakember?
- Mit jelent az „idősödő munkavállaló” fogalma, és kizárólag életkor alapján határozható-e meg?
- A munkáltatót terheli-e az alkalmassági vizsgálat miatti utazási költség és a munkaidő-kiesés?
- Hogyan kezelendő a korlátozással adott alkalmassági vélemény?
- Kötelező-e más munkakört felajánlani, ha a munkavállaló az eredeti munkakörére már nem alkalmas?
A munkaköri alkalmasság megítélése a gyakorlatban összetett döntési helyzeteket eredményez, amelyekben a munkavédelmi és munkajogi szempontok szorosan összekapcsolódnak.