Fókuszban a munkabér letiltással összefüggő munkáltatói feladatok és a jellemző hibák kiküszöbölése
Felvétel időpontja: 2025.10.13
Lejátszási idő: 01:09:59
A 2025-ös változások gyakorlati üzenete egyértelmű: a munkabér-letiltás kapcsán felmerülő hibák döntő többsége a hiányos adatszolgáltatásból és a téves levonásokból fakad. Az októberi szakmai előadás arra ösztönözte a szakmai közönséget, hogy a gyakorlatban alkalmazott eljárásrendeket vizsgálják felül, különös tekintettel a családi kedvezmény új szabályaira és a mentes összeghatár módosítására.
A munkabér letiltás jogi háttere és aktualitása
A 2025. július 1-jétől hatályos módosítások alapjaiban változtatják meg a letiltás alól mentes juttatások körét, valamint a mentes összeghatár kiszámítási módját. Dr. Horváth Zsolt, a NAV Fizetésképtelenségi és Végrehajtási Főosztályának szakértője az októberi előadáson arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkáltatói oldalról tapasztalható hibák döntő többsége nem jogértelmezési, hanem adminisztratív mulasztásból fakad, és ezek elkerülésére most pontosabb szabályozás született.
A jövedelem-letiltás fogalma és jogi alapja
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a pénzkövetelést elsősorban az adós munkabéréből kell behajtani. A gyakorlatban ide tartozik minden, a munkaviszonyhoz vagy annak megszűnéséhez kapcsolódó pénzbeli juttatás, amelyet szja-előleg fizetési kötelezettség terhel. A munkáltatónak tehát nemcsak a klasszikus havi munkabérre, hanem a jutalomra vagy végkielégítésre is figyelnie kell, ha ezek kifizetése a letiltás időszakára esik. Az előadó kiemelte, hogy a családi adókedvezmény levonhatósága körüli értelmezési kérdések 2025 nyarától különösen érzékeny területté váltak.
A munkáltató legfontosabb feladatai
A munkáltató számára a letiltás kézhezvételével azonnali feladatok keletkeznek. A Vht. 76. § (1) bekezdése szerint az adós (munkavállaló) értesítését, valamint a bérszámfejtés felé az intézkedés továbbítását egy munkanapon belül el kell végezni. Ha a letiltás végrehajtásának akadálya merül fel, például már fennáll egy másik, sorrendben előrébb lévő letiltás, vagy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, erről haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtót. Emellett a munkáltatónak 15 napon belül adatot kell szolgáltatnia a NAV felé a levonható jövedelem összegéről, valamint minden olyan körülményről, amely a végrehajtás teljesítését befolyásolja. Ezt az ÁNYK/ONYA rendszerben a VHJOV nyomtatvány benyújtásával lehet megtenni.
A letiltás foganatosítása a gyakorlatban
A letiltás alapja a nettó munkabér, amelyből először a törvényben mentesített juttatásokat (pl. családi adókedvezmény) kell figyelembe venni. A főszabály szerint a levonás mértéke 33%, tartásdíj esetén 50%. Ha több letiltás van folyamatban, Ha több letiltás van folyamatban, a levonások sorrendjét a követelés jogcíme határozza meg, amelyet a Vht. 165. § rögzít. Elsőként mindig a gyermektartásdíj és más tartásdíj-jellegű követelések kerülnek levonásra, ezt követik a munkabérrel kapcsolatos követelések, majd minden egyéb pénzkövetelés (például adó- vagy hiteltartozás). Az előadó konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy részmunkaidő esetén a mentes és a levonható összeghatár nem arányosítható, ami sok munkáltató számára meglepő gyakorlati tétel volt.
A mentesített összeg változása 2025. július 1-jétől
2025. július 1-jétől a végrehajtás alól mentes jövedelemrész összege emelkedik: az új rendelkezés értelmében a korábbi 60% helyett a minimálbér 80%-a minősül levonás alól mentes összegnek.
Dr. Horváth Zsolt szerint a legtöbb jogkövetkezmény elkerülhető lenne, ha a bérszámfejtés és a HR szorosabban együttműködne, és belső kontrollrendszer felügyelné a határidőket.