Mikor terheli a munkáltatót kártérítési felelősség?

Dr. Dudás Katalin munkajogász közel 2 órás előadásában elmondta, hogy a munkavédelmi szabályok közigazgatási előírások, ezért betartásukhoz nem csak kártérítési, hanem közigazgatási felelősség is tartozik, kikényszerítésükhöz közigazgatási szankció társul. Munkabaleset esetén a munkáltatónak kell szolgáltatnia azokat a dokumentációkat és adatokat, amelyek megalapozhatják a kártérítési felelősségét vagy akár mentesíthetik őt. Szakértőnk kifejtette, hogy mi a szerepe a felelősség megállapításában a munkáltatói utasításnak, a szükséges védőeszközök és felszerelések előírás szerinti biztosításának és azok használatának, valamint hogy van-e jelentősége annak, hogy munkabalesetként vagy üzemi balesetként rögzítik a történteket. Konkrét esetek ismertetésével szemléltette, hogy milyen körülményekre kell figyelemmel lenni a munkavállalók munkavédelmi oktatásánál és a kockázatelemzésnél.
Megtudhattuk, hogy mi alapján dolgozik a Munkaügyi Bíróság, és hogy a döntését hogyan befolyásolhatja a munkabaleseti jegyzőkönyv tartalma. Előadónk kitért arra is, hogy vitathatja-e a munkavállaló a munkabaleseti jegyzőkönyvben foglaltakat, és hogy milyen esetben érdemes a munkavállalónak a közigazgatási eljárás helyett munkaügyi jogvitát indítania a munkáltató kárfelelősségi körében, esetleg van-e lehetőség peren kívüli megállapodásra. 
Szó esett a személyiségi joggal összefüggő sérelemdíj, a munkáltató „dolgaiban” okozott kár, a munkáltató adminisztrációs kötelezettségének elmulasztása (pl. a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentumok kiadása), jogellenes jogviszony megszüntetéshez kötődő károk (pl. elmaradt jövedelem), a kár és a jogellenes magatartás összefüggéseinek kérdéséről, valamint arról, hogy milyen körülmények fennállása esetén mentesülhet a munkáltató a felelősség alól.