Megoldás a gépjárművek adóelszámolásával kapcsolatos legjellemzőbb hibákra
Lejátszási idő: 02:03:07
Mondhatjuk, hogy ma már egyetlen vállalkozás napi működése sem képzelhető el személygépkocsi használata nélkül. Ugyanakkor mind a számvitelben, mind az adózásban számos buktatója van az ezzel kapcsolatos költségek és ráfordítások elszámolásának. A személygépkocsi használat gyakorlati, mondhatni hétköznapi jellege ráadásul olyan téves képzeteket is kialakít, amire utóbb számos adózási hiba és „tévesztési gyakorlat” is ráépül. Melyek ezek a legjellemzőbb hibák és hogyan lehet őket kijavítani?
Előadónk, Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor a Menedzser Praxis Tudásközpont számos kiadványában, online felületén és tematikus összeállításában publikál folyamatosan a gépjárművekkel összefüggő adózási kérdésekről, emellett tanácsadó szakértőként napi rendszerességgel válaszol meg a témába vágó kérdéseket. A felmerülő kérdések köre természetesen hatalmas, csaknem valamennyi adónemet átfogja, és – sajnos – a tévesztési lehetőségek tárháza is egyre bővül az új tapasztalatokkal és felvetésekkel.
Ahogyan arra szakértőnk már a mintegy kétórás előadásának elején rámutatott: gépjárművek költségelszámolásának kérdései rendkívül összetettek és esély sincs arra, hogy a rendelkezésre álló időkereten belül részletesen is érinteni lehessen valamennyi fontos kérdést.
A lehetőségek szabta keretek között legcélszerűbbnek az tűnik – hangsúlyozta Új Éva – hogy a praxisban előforduló, gépjárművekhez kapcsolódó kérdéseket vesszük számba, azokon belül is azokat, amelyek a legtöbb hibás megközelítést és tévesztési lehetőséget rejtik magukba.
A kapcsolódó elemzéseket különösen megnehezíti, hogy a gépjárművekkel összefüggő adózás számos adónemet érint és befolyásol.
Ezek közül a gépjárműadó kérdéseiben az érintettek általában jól tájékozottak, a cégautóadó köre már bizonytalanabb (gondoljunk csak a kiküldetési rendelvény általi mentesítés kérdésére), az áfa, a regisztrációs adó, a szocho és biztosítás körében pedig még összetettebb kérdések merülnek fel.
Ugyancsak komoly odafigyelést igényel – mutatott rá szakértőnk – hogy a gépjárművekkel összefüggő adók egyszerre érintik az egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozásokat, így vannak olyan juttatások, amelyeket az egyéni vállalkozó „önmagától kaphat”, mint a munkavállaló, és vanna olyanok, amiket nem.
Ez utóbbi kérdéskörhöz kapcsolódik az első, komoly hibaforrást jelentő problémacsoport: a magánszemély megítélésének kérdésköre, ahol mintegy „találkozik” a magánszemély és a vállalkozás adójogi megítélése.
Egy vállalkozó életében hétköznapi eseménynek mondható, hogy vállalkozásába apportként „beviszi” saját személyautóját, amely számos adózási kérdést vet fel a gépjárműadón túl is a jövedelemszerzéstől kezdve a cégautóadóig.
Ezek közül talán legérzékenyebb a költségtérítések kérdésköre. Csak egy esetkört említve: a gazdálkodás során gyakran előfordul, hogy rendszeresen vagy alkalomszerűen belföldi, illetve külföldi kiküldetést (kirendelést) teljesítenek az alkalmazásban állók. A kiküldetésekhez többletköltségek kapcsolódnak, hiszen a munkavállaló nem a megszokott környezetében dolgozik, étkezik, lakik, sőt a közlekedése is rendhagyóan alakulhat. A munkáltató a felmerült költségeket megtérítheti, illetve vannak olyan költségek, amelyeket köteles megtéríteni. A kötelező és az önkéntes költségtérítésekhez a jogcím és az elszámolás módjának függvényében eltérő adószabályok tartoznak.
A költségtérítés problémakörén belül szakértőnk részletesen elemezte a parkolóhely, csoportos munkába járás, céges autó magáncélú használata kérdésköreit. Ugyancsak kiemelt jelentőségű témaként kerültek áttekintésre az új közlekedési eszköz beszerzésével összefüggő tévesztési lehetőségek, a csere útján beszerzett gépjármű, továbbá a gépkocsi átalakítás nyomán felvetődő problémák. Részletesen, a számvitel és könyvelés területeire is átnyúló módon került áttekintésre a gépjármű lízinghez kapcsolódó problémák és feladatok köre.
Szakértőnk mind a legjellemzőbb hibákat, mind a legfontosabb kérdéseket gyakorlati példákon keresztül, a hétköznapi esetekben felmerülő, jól érthető helyzetek modellezése révén mutatta be és elemezte.
A szakmai nap első részét jelentő, kétórás előadást követően ezúttal is lehetősége nyílt a résztvevőknek kérdéseiket feltenni előadónk felé.