Visszavásárolt üzletrész után fizetendő szocho

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2026.07.07

Olvasási idő: 3 perc


Egy Kft. három tulajdonosa közül az egyiktől a cég visszavásárolta az üzletrészét, majd egy év után a másik két tagnak térítésmentesen átadta. A tagok munkaviszonyban vannak a cégnél, de személyes közreműködésre nem kötelezettek. Az üzletrész értéke már az adózott értéknek számít, vagy ez a bruttó érték és ezután kell megfizetni az szja-t és szocho-t. A szocho felső korlátot itt figyelembe kell venni?

A Kft. a legfőbb szervének (taggyűlés) határozata alapján jogosult saját üzletrészeik megvásárlására abban az esetben, ha a törzstőkén felüli vagyona erre fedezetet biztosít. 

A társaság visszavásárolt, saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege sosem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. 

Mivel a kérdés szerint a kilépett tag üzletrészét a Kft. vette meg, ezért visszavásárolt üzletrészről beszélhetünk. Az új Ptk. 3:175. § (3) bekezdése értelmében „az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni”. 

A visszavásárolt üzletrész esetében az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani.

Hogyan számoljunk?

Első lépésként a visszavásárlástól számított egy év kezdő időpontját kell meghatározni, amely az üzletrész eladási szerződés időpontja lesz. Ettől az időponttól kezdve az üzletrész régi tulajdonosa a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogait nem gyakorolhatja, viszont a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek nem terhelik.

Az új Ptk. 3:164. § szerint valamennyi tagnak csak egy törzsbetéte lehet, ebből következően az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. A visszavásárolt üzletrész tekintetében a társaság tekintendő a tagnak. A társaság saját üzletrészt ugyan szerezhet, de a törvény mégsem tekinti őt valóságos tagnak. A társaság ugyanis szavazati jogot nem gyakorolhat a tulajdonába került üzletrész alapján, és éppen ezért a határozatképesség megállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni. A visszavásárlás során nem változik a törzsbetétek értéke és a törzstőke sem változik.

Esetünkben a kérdés szerint a visszavásárolt üzletrészt a személyesen nem közreműködő tagok kapják meg térítésmentesen. 

Ez annyit jelent, hogy esetükben az üzletrészek átadása egyéb jövedelemként lesz adóköteles. 

Ebben az esetben a tagokra vonatkoztatva a juttatás értékének a 89%-a lesz az adóalap, mivel Szochó fizetési kötelezettség is felmerül, amit a magánszemélyeknek kell fizetniük. Ez annyit jelent, hogy az Szja 15% a Szochó pedig 13% lesz, az adóalapra vonatkoztatva. A Szochó esetében nincs felső fizetési határ, tehát az előzőkéhez igazodóan a felmerülő Szochó összegét kell kifizetni. A Kft. részéről a 08-as bevallást is be kell küldeni, mert különben nem stimmelne az adófolyószámla.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Tulajdonos tag Járulékfizetése

Magánszemély, egy Kft.-ben 50%-os tulajdonos tagja a Kft.-be be van jelentve 20 órás munkavállalói jogviszonyban. Hogyan kell megfizetni a járulékokat? Főállású társas vállalkozónak minősül? Máshol nincs 36 órát elérő munkaviszonya.

Gyermekvállalás szülési szabadság nélkül

Szülés előtt álló munkavállaló nem kíván élni a szülési szabadsággal, hanem folyamatosan szeretne munkaviszonyban maradni. Ebben az esetben a két hét kötelező szülési szabadság után a gyed következik? Hova és milyen igényléseket szükséges beadni?

Kapcsolódó cikkek


Az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos kérdések

Az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos, legtöbbször felmerülő, kérdéseket foglaltuk össze: Van-e a befejezésre előírva minimum határidő, vagy csak a maximum 150 nap van? Ha a zárás még év vége előtt végbemegy, akkor kell-e leadni éves zárást a cégbíróság felé?

A csekély összegű (de minimis) támogatásokról röviden

Az Európai Unió alapszerződése deklarálja, hogy a közös piaccal nem egyeztethetők össze a versenyt torzító tagállami támogatások. Ez alól az általános tilalom alól csak néhány indokolt kivételt fogalmaz meg a szabályrendszer. Ide sorolhatóak a csekély összegű, ún. de minimis támogatások, melyek a magyar jogrendben az uniós csatlakozással jelentek meg.