A végelszámolás számviteli szabályai és gyakorlati feladatai

A végelszámolás során a könyvelőnek a folyamat egyes szakaszaihoz kapcsolódó, egymásra épülő számviteli, beszámolási és adóbevallási feladatokat kell elvégeznie. A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolási nyitómérleg elkészítése, a végelszámolás időszakának könyvvezetési és beszámolási feladatai, majd a záróbeszámoló és a vagyonfelosztási javaslat összeállítása követi. A határidők elmulasztása, a nyitómérleg hibás összeállítása vagy a lezáráshoz szükséges dokumentumok hiányosságai pedig a cég törlését is késleltethetik. 

Már a végelszámolás megindítása előtt pontosan kell zárni

A végelszámolás kezdő időpontja számviteli szempontból is választóvonal. A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a vállalkozás addigi tevékenysége lezárul, ezért ehhez az időponthoz kapcsolódóan el kell végezni a szükséges számviteli zárási feladatokat. A végelszámolás kezdő időpontjától új üzleti év kezdődik, ezért a végelszámolás időszakának gazdasági eseményeit elkülönítetten kell elszámolni. 
A végelszámolás kezdő időpontjától – az egyszerűsített végelszámolás kivételével – főszabály szerint a végelszámoló képviseli a céget az adóügyekben is, ezért ő felel a cég adózással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséért. Ha a korábbi törvényes képviselő és a végelszámoló személye nem azonos, a meghatalmazás érvényességéről a végelszámolónak nyilatkoznia kell az adóhatóságnak.

A végelszámolási nyitómérleg nem egyszerűen az előző mérleg továbbvitele

A végelszámolási nyitómérleg összeállításakor abból kell kiindulni, hogy a vállalkozás célja a tevékenység rendezett lezárása. A végelszámoló feladata ezért az eszközök és kötelezettségek áttekintése, valamint annak vizsgálata, hogy a tevékenységet lezáró beszámolóban szereplő adatok megfelelnek-e a végelszámolás során feltárt tényleges helyzetnek.
A gyakorlatban problémát okozhat, ha egyes eszközök vagy kötelezettségek korábban hibásan szerepeltek a nyilvántartásokban, vagy egyáltalán nem kerültek be azokba. A végelszámolás során rendezni kell azokat az értékkel rendelkező eszközöket is, amelyek korábban nem szerepeltek a mérlegben vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokban. Ezek megfelelő elszámolása a végelszámolás fontos számviteli feladata.

Beszámolókészítés a végelszámolás időszakában 

A végelszámolás időszakában is fennáll a könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség. Ennek során a számviteli törvény előírásait a végelszámolásra vonatkozó speciális szabályokkal együtt kell alkalmazni. Ha a végelszámolás nem fejeződik be abban az évben, amelyben megkezdődött, üzleti évenként beszámolót és adóbevallást kell készíteni, és fel kell tüntetni, hogy a cég végelszámolás alatt áll. A folyamat időtartama ezért közvetlenül meghatározza a könyvelő feladatait is: egy elhúzódó végelszámolás több önálló beszámolási és bevallási időszakot eredményezhet.

A bevallási határidőkre a teljes folyamat során figyelni kell

A végelszámolás során a tevékenységet lezáró, a végelszámolási időszakra vonatkozó, valamint a záró adóbevallásokat is el kell készíteni és be kell nyújtani. A könyvelőnek ezért adónemenként és időszakonként kell áttekintenie, hogy milyen bevallások esedékesek, és azok benyújtására milyen határidő vonatkozik.
A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolás alatt az adókötelezettségek elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság főszabály szerint nem magát a céget, hanem a végelszámolót – egyszerűsített végelszámolásnál a vezető tisztségviselőt – terhelheti. 

A végelszámolás lezárása több egymással összefüggő feladatból áll

A lezárás egyik meghatározó számviteli feladata a záróbeszámoló elkészítése, amelyhez a vagyonfelosztási javaslat összeállítása is kapcsolódik. Biztosítani kell, hogy a fennmaradó vagyon rendezett módon felosztható legyen, és a megszűnésnek ne legyen adóigazgatási akadálya. A határidők összehangolása itt kiemelt jelentőségű. A végelszámolás végén a záróbeszámolót a Céginformációs Szolgálathoz, a záró adóbevallásokat és az ezekkel együtt esedékessé váló bevallásokat a NAV-hoz, valamint a törlési kérelmet a cégbírósághoz a beszámoló fordulónapjától számított 60 napon belül kell benyújtani. A cég törlésére csak akkor kerülhet sor, ha annak adóigazgatási és társadalombiztosítási akadálya sincs.

Mi történik, ha a végelszámolást nem lehet befejezni?

Előfordulhat, hogy a társaság a működés folytatása mellett dönt. Ebben az esetben a végelszámolás megszüntetéséhez kapcsolódó számviteli feladatokat kell elvégezni, míg a felszámolási eljárás megindulása esetén az arra vonatkozó speciális számviteli szabályokat kell alkalmazni. A határidő túllépése önmagában is súlyos következménnyel járhat. A végelszámolást legkésőbb a kezdő időpontjától számított három éven belül be kell fejezni. Ha ezen időn belül nem nyújtják be a cég törlése iránti kérelmet, kényszertörlési eljárásra kerülhet sor.

Az egyszerűsített végelszámolás számviteli sajátosságai 

Az egyszerűsített végelszámolás eljárásjogi szempontból könnyített megoldás, de a könyvelőnek ebben az esetben is végig kell követnie a megszűnéshez kapcsolódó számviteli és adózási feladatokat. Ráadásul az eljárás során olyan körülmény is bekövetkezhet, amely miatt át kell térni az általános szabályok szerinti végelszámolásra. Ilyen helyzet áll elő például akkor, ha valamely hitelező igényét a cég vitatja, végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy lejár az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására rendelkezésre álló idő. 

Számviteli feladatok a kényszertörlési eljárás során 

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha

• a céget megszűntnek nyilvánítja;
• a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő;
• a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

A kényszertörlési eljárás megindulásával a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, és az eljárás alatt társaságiadó-alanynak sem minősül.