Várható változások az egészségügyi adatok kezelésében

A hatályos szabály alapján az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásába való bekerülésétől 30 évig – amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor pedig az ügy lezárásának időpontjáig – kezelheti a következő adatokat:

• az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló – külön jogszabály szerinti – adatokat,
• a fenti adatokon túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ számát, közgyógyellátásra való jogosultság esetén a közgyógyellátási igazolvány számát,
• az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket, valamint a vényköteles készítményeket) a megnevezését, kódját, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó egészségügyi adatát.

A fenti adatok kezelésére a következő célból kerülhet sor: a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása, valamint a társadalombiztosítási ellátások megállapítása, kifizetése és a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében.

A törvényjavaslat alapján a fenti 30 év helyett már jóval rövidebb ideig kerülhet sor az adatkezelésre. A törvénytervezet szerint az egészségbiztosító az érintett halálát követő 10 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, és az a 10 éves őrzési időn túlmutat, akkor az ügy lezárásának időpontjáig kezelheti a fenti egészségügyi adatokat. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől. Fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy a fenti a szabályt 2023. január 1. napján már kezelt adatok vonatkozásában is alkalmazni kell.

A fenti módosítással egyidejűleg duplájára nőne az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) az alábbi adatok megőrzési ideje. Ez azt jelenti, hogy mind a beteg, mind a beteg ellátását biztosító orvos visszamenőleg hosszabb időre kaphat információkat a beteg alábbi adatairól:

1. Az adatkezelő által megküldött adatok:

A hatályos szabály alapján a csatlakozott adatkezelő [1997. évi XLVII. törvény 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból] az EESZT útján a működtető rendelkezésére bocsátja az általa kezelt érintettel kapcsolatos következő adatokat:

• az érintett TAJ számát vagy ennek hiányában más azonosítóját, születési idejét, nemét, állampolgárságát az EESZT útján továbbított vény és beutaló esetében a vényben és beutalóban foglalt egyéb személyazonosító adatokat, az érintett EESZT-ben képzett azonosítóját,
• az ellátási esemény megjelölését, típusát, időpontját és időtartamát, valamint miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatait és dokumentumait,
• az ellátási eseményt nyújtó egészségügyi szolgáltató megjelölését, EESZT-ben képzett azonosítóját, valamint az ellátást végző vagy abban közreműködő személy EESZT azonosítóját.

Jelenleg a fenti adatokat 5 évig kell megőrizni. A törvényjavaslat alapján a fenti adatok már nem az érintett halálát követő 5 évig, hanem 10 évig kerülnek megőrzésre. Ez esetben is fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat rögzíti, hogy a fenti a szabályt 2023. január 1. napján már kezelt adatok vonatkozásában is alkalmazni kell.

2. Önrendelkezési jog:

A hatályos szabály szerint az önrendelkezési nyilvántartás érintettre vonatkozó bejegyzéseit az érintett halála után 5 évvel helyreállíthatatlanul törölni kell.  Ezt az időtartamot is duplájára, azaz 10 évre növeli a törvénytervezet azzal, hogy 2023. január 1. napján már kezelt adatok vonatkozásában is alkalmazni kell.

3. Egészségügyi profil:

Az egészségügyi profilban az érintett kezelőorvosa, ennek hiányában háziorvosa az érintett vércsoportjára vonatkozó adat tekintetében az állami vérellátó szolgálat is [1997. évi XLVII. törvény 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból] az EESZT útján rögzíti az általa kezelt érintettel kapcsolatban a személyazonosító adatok közül 

• az érintett TAJ számát, vagy ennek hiányában más azonosítóját, 
• születési idejét, nemét, továbbá
• az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatokat.

Az egészségügyi profilban rögzített adatokat a jelenleg hatályos szabály alapján az érintett halála után 5 évvel helyreállíthatatlanul törölni kell. A törvénytervezet ez esetben is 10 évre növeli az egészségügyi profilban rögzített adatok megőrzésének az idejét azzal, hogy 2023. január 1. napján már kezelt adatok vonatkozásában is alkalmazni kell.

4. Digitális képtovábbítás

A jelenlegi szabály alapján a működtető a digitális képtovábbítás keretében [1997. évi XLVII. törvény 4. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott célból] egyedileg, TAJ számmal vagy ennek hiányában más azonosítóval azonosított érintettre vonatkozóan biztosítja az érintettről képalkotó diagnosztikai eljárással készített felvétel vagy más digitális képi információ EESZT felhasználó általi elérését és EESZT felhasználók egymás közötti továbbítását. Az EESZT ennek érdekében nyilvántartást vezet, amely az érintett TAJ számához vagy ennek hiányában más azonosítójához kapcsoltan tartalmazza, hogy az érintettről képalkotó diagnosztikai eljárással felvételt készítettek és a felvétel elérési útját. A hatályos szabály alapján az EESZT-ben a fenti adatok az érintett halálát követő 5 év elteltével törlésre kerülnek.  Az előbbiekhez hasonlóan ezt az időtartamot is duplájára, azaz 10 évre növeli a törvénytervezet azzal, hogy a 10 éves megőrzési időt 2023. január 1. napján már kezelt adatok vonatkozásában is alkalmazni kell.